Balogh Andrea a játékokat nyelvészeti szempontból kutatja

Balogh Andrea: Kommunikáció az online játékokban

A számítógépes játékok kapcsán kétféle kommunikációs helyzetről beszélhetünk: az egyik, amikor a játékról szól a kommunikáció, a másik, amikor a játékon belül zajlik ez a cselekvés. Előadásomban ez utóbbival fogok részletesebben foglalkozni, jellemzőivel, formáival, lehetőségeivel és persze szóba kerül a játékok sajátos nyelvhasználata is.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Szávuly Krisztián a Gaming Hungary Egyesület elnöke

Szávuly Krisztián: Már mindenki free-to-play modellben játszik

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Tóta Gábor a profi FIFA játékos

Tóta Gábor: Az elektronikus sportok világa

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

StartUp Underground 2013 konferenciabeszámoló – 2012. április 18, Corvinus Egyetem

Még sose láttam startup pichet. Sikeres vállalkozók, vezetők saját történeteiről, tanácsairól szóló előadást és kerekasztal beszélgetést viszont már elég sokszor. Épp ezért azt vártam, hogy a délelőtti tíz pitch óriási élmény és hatalmas durranás, a délután meg kellemesen (de csak olyan szokásosan) inspiráló lesz. Ehhez képest meglepődtem.

Tartalmas nap hosszú beszámolója, a SUU esszenciája ->

Reggel Korányi László “Innovation and economic development in the CEE region” című előadása elejére futottam be, mikor a terem még viszonylag üres volt.  (Meglepett, hogy bár a program angolul íródott, az első előadás – és majdnem az egész délelőtt – magyar nyelven zajlott.) A Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettese elmondta, a régión belül nem állunk rosszul innovációs ráfordítások terén, és ez kezdetnek nem rossz, de hosszú távon inkább Európa élvonalába kellene törekednünk. Hogyan? Meg kell találnunk a legjobb módját az állami inkubációs szerepvállalásnak, hogy az állam értelmesen és eredményesen tudja segíteni a startupok fejlődését.  A szakember szerint a mostani pályázati  rendszert alaposan át kellene alakítani. Az egyik gond vele, hogy ha egy  startup sínre kerül és növekedni kezd, többé nem tudja teljesíteni a (jelenleg szokásos) pályázathoz szükséges feltételeket, így aztán a cég könnyen állami pénz nélkül marad. Sarkítva és csúnyán úgy is fogalmazhatnék, hogy az állam jelenleg arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy ne fejlődjenek. A tartalmában izgalmas előadást a közönség prezentációtechnikai jótanácsokkal kísérte a Brickflow által szolgáltatott twitterfalon.

A pitchek előtt a moderátor, Miskolczy Csaba kiemelte, hogy idén az előadók profi szakmai segítséggel készültek fel hat perces előadásaikra. Ez csak még tovább fokozta a kezdeti izgatottságomat, és megerősítette bennem a várakozást, hogy hamarosan tényleg történelmi pillanatoknak leszek szemtanúja. Aztán  belevágtunk, de a katarzisunk elmaradt. Direkt mondom így többesben, a twitterfalas üzenetek alapján. A legnagyobb drukkolásunk az volt, hogy a tízből legyen legalább egy projekt, amit rendes prezi.com-os illusztrációval mutatnak be, de nem lett. Kár, mert annyira ki voltunk éhezve rá, hogy a közönségszavazatot biztosan megkapta volna egy jó prezis pitch.  (A twittekből később kiderült, hogy a Brickflow-s lány Brickflow-val prezentált! Ha ezt elmondta volna a pitchben, mindjárt jobb kedvünk lett volna.) Ettől függetlenül azért érződött a felkészülés: jól strukturált, átgondolt, az időt jól használó, gördülékenyre gyakorolt pitcheket kaptunk. A zsűri kritikus kérdéseit (és olykor kérdés nélküli kritikáit) kivétel nélkül példásan kezelték a srácok!

Nagyon hiányoltam viszont a közönséghez, és a zsűrihez eljutó pozitív lendületet, hitet, megszállottságot, lelkesedést, lelkesítést. Pedig nyilván van ezekből bőven! Ha nem lenne, nem lettek volna ezek a pitchek sem. Vagy a hiányérzetem csak valami hülye lányos dolog? Hogy érzelmeket akarok látni? Végülis nem engem kell meggyőzni, hanem a befektetőket az első sorban… A nap folyamán viszont többször elhangzott egy gondolat: “We (the investors) don’t invest in dreams. We invest in dreamers.” Gondolom a befektetőkre nagy hatással van a pénzügyi terv is, és nem azt mondom, hogy a pitchelő szappanoperásan zokogjon, vagy extázisban stagedivingoljon a hatodik perc végén. Csak hogy: not dreams, but dreamers. Sounds reasonable.

Delivery ide vagy oda én úgy gondolom, hogy azért történelmi pillanatoknak voltam szemtanúja a Startup Underground konferencián. A Brickflow-ba (social platformokat aggregáló csodaszép alkalmazás) rögtön belezúgtam, regisztráltam a béta verzióra, és innentől nagyon szorítok nekik. Az én közönségdíjamat egyértelműen ők kapták. A Resono nevű környezeti zajmérő robot egy csomó mindent tud, amit egy zajmérővel felszerelt ember nem. Például 365 napon át állni és mérni ugyanazon a helyen – ettől sokkal pontosabb és olcsóbb is, mint egy zajmérős humanoid. A Resonoban egyébként különösen tetszett, hogy a projektet apa és fia viszi. A Neorobot (SUU-s prezjük itt) a jelenlegi piaci ár töredékéért előállítható NFC bioszenzoros orvosi műszereivell szerintem tényleg forradalmi, és célja, az egészségügy demokratizálása, baromi jól hangzik. A tízből ez a három projekt volt a kedvencem, még az előtt, hogy a három díjat kiosztották volna nekik (1. Neorobot, 2. Resono, 3. Brickflow).

Díjat nem, de dicséretet és bíztatást a többi projekt is kapott: a távirányítós gyermekbicikli-fékező berendezések gyártását fontolgató Minibrake-ről és a megjelenésében és funkciójában is környezettudatos Ökukáról szerintem biztosan hallani fogunk még. A Slamby a pornográf (egyelőre csak szemantikus) tartalmaktól védené meg a netező gyerekeket, úgy, hogy nem a gonosz tartalmat megjelenítő oldal teljes egészét, hanem csak egyes – pontosan körülhatárolt – gonosz részeit teszi hozzáférhetetlenné. A Mobitix a zenei eventek adás-vételét forradalmasítaná a mobil alapú jegyvásárlással – bár itt többen nem értettük, hogy mitől más, mint egy íméles rendszer, vagy mondjuk az Eventbrite. (A névválasztás sem tűnik átgondoltnak: Mobotix néven egy hálózati kamera gyártó cég, Mobitics elnevezéssel pedig egy online kereskedelmi megoldásokat kínáló csoport fut már.) A Marketingbank a marketinghez nem értő, esetleg attól idegenkedő KKV-kat kapcsolná össze a reklámosokkal, valamint nyújtana számukra KKV-kra kifejlesztett marketing (?) algoritmusokat. A Yakaba offline konferenciák kiegészítőjeként, online diskurzusra ad majd lehetőséget. Bevallom, a kilencedik pitch után megtelt a memóriám, így az utolsó előadást már nem tudtam menteni.

Az ebéd utáni díjkiosztót követően Peter F. Záboji vette át a moderátori szerepet “From brick to click” című keynote-jával, ami tartalmilag egy “Vezetéselméleti alapok” kurzus első, kedvcsináló órájának felelt meg (Adam Smith, Taylor, Ford stb) , de formailag elhozta az áhított prezit, és kitwitteltük, hogy Peter Zaboji saved the day. Az előadás wonderful és charming volt, és ezt a Záboji-i hagyományokat követve mondom, így, hungolul, ahogy ő is mondta, hogy “invented the spanyol viasz”.  Szóval Peter elvarázsolt minket. A kisugárzásától, a humorától, a könnyed stílusától (meg az élénkzöld nadrágjától és a színben hozzá illő díszzsebkendőjétől) tátva maradt a szánk, és azt sem vettük rossz néven, hogy az előadók közötti átállás alatt rissz-rossz viccekkel szórakoztatott minket, csak hogy addig is valami legyen.

André Haddad, az esemény exkluzív vendége, a RelayRides CEO és a prezi board member prezis (!) előadása arról szólt, hogy a startup (work)flow-t milyen alapelvek és gyakorlatok mentén érdemes kialakítani.  Végre valaki kimondta, hogy a jó ötlet az egy dolog, de a munkát is kell csinálni – André épp ezt hangsúlyozza a get shit done feliratú pólójával, amit állítása szerint minden munkanapon viselni szokott. (A twittekből pedig az ennél is hatékonyabb time management alapvetést, a JFDI -just f***ing do it – elvet is megismerhettük.) Andre szívemből szólt, amikor arról beszélt, mennyire nem elég az interjús módszer a megfelelő kollégák kiválasztásához. A múltbéli teljesítményeket könnyű mérni, de a jövőbeli potenciált annál nehezebb. Azt javasolta, hogy ha a munkatárs-jelöltekkel mindenképp csináltassunk próbafeladatokat a technikai skillek felmérésére – true!

A colabsos Nagy Péter Pdf-es prezentációja után Peter F. Záboji nagyon kötetlen hangulatú kerekasztal beszélgetést vezényelt le a prezi társalapító Árvai Péterrel, és két Prezi board memberrel, Christian Jepsen-nel, a korábban elóadó Andre Haddad-dal. Megtudtuk, hogy a Preziből akár egészen más is lehetett volna, a zoomolós technika iránt ugyanis több cég is érdeklődött. De mivel így alakult, ahogy, a Prezi eddigi fennálásának teljes ideje alatt cash-pozitív vállalkozás tudott maradni. Péter felhozta a Prezi, a Ustream és a LogMeIn magyar sikerekről szóló, valamint azokat előidéző közös projektjét, Bridge Budapest-et, amiről  (a The Times példáját követve) a magyar nyomtatott sajtó is közölt már cikkeket. A három cég együttműködésének egyik célja éppen az, hogy a magyar sikerek és lehetőségek minél szélesebb körhöz jussanak el. Épp ezért örömhír volt, hogy a közönség 95%-a halott már a dologról. A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták, milyen fontos a jó személyes kapcsolat az üzleti- és munkakapcsolatokban, aztán megerősítették egymást, hogy köztük mindez igen hamar kialakult.  A beszélgetés végén a moderátor felhangosította Christian Jepsen egyik korábbi mondatát, miszerint azért van Magyarországon, hogy befektetésre érdemes vállalkozásokat találjon. Jephsen azt a tippet adta, hogy valamilyen közös ismerősön (pl. Árvai Péteren) keresztül keressék meg őt az induló vállalkozások.

A microsoftos Szabó Dávid először jól beijesztett minket. Azt mondta, a statisztikák szerint az induló vállalkozások nagyon kis részének van valódi esélye a hosszú távú sikerre. De aztán megmutatott néhány olyan céget, ami több száz (sőt, egyet, ami ezernégyszáz) éve jövedelmezően működik, és feltette a kérdést: miben hasonlítanak ezek a szervezetek? A válasz szerint zömmel szolgáltató szervezetekről van szó, szóval nem termékeket, hanem szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek. Alkalmazkodnak a változásokhoz és kevesebb, mint háromszáz munkatárssal működnek. Dávid ezután saját példakép-szerűségeitől mutatott be néhány gondolatot. Egy nagyon szigorú külsejű csilliárdos befektető elmélete szerint például abba a startupba érdemes invesztálni, amiben elég őrült (crazy) ember van. Tetszett ez az elmélet, hiszen megint a “dream vs dreamer” gondolat köszönt vissza benne. Lezárásképpen meg lettünk nyugtatva, hogy a statisztika igazából belőlünk, az egyéni emberek egyéni döntéseiből áll össze, úgyhogy nem elszenvedői, hanem alakítói vagyunk a nagyobb trendeknek – jó gondolat volt, jó időzítéssel. Mikor ocsúdtam és körülnéztem, a hatalmas terem már jobban kongott, mint nap elején. Nagy-nagy kár, mert ez a prezentáció (a twitterfalas üzenetek szerint is) igazán tökös volt.

Mire Benkő Vilmos (Csodalámpa Alapítvány, Fullbright Alapítvány, Common Purpose, Rózsakert Medical Center és még egy csomó minden) előadása kezdődött, én is belefáradtam a rossz akusztika miatti feszült hallgatózásba és a kényelmetlen széken felvett hülye testhelyzetek tartásába. De jó, hogy maradtam, mert ez az előadás egy szuperjó (!) motivációs beszéd volt, ami Amerikában elég nagy divat, de ahogy figyeltem magunkat (a közönséget), nekünk is szó szerint tátva maradt a szánk. A korábbi elméletem, miszerint az amerikaiak (az előadó ott nőtt fel) a prezentálás és az értékesítés készségeivel jönnek ki a szülőcsatornából, ezennel megdőlt. Megtudtam, hogy a tengerentúlon megszokott általános iskolai feladat, a show and tell:  a gyerekek beviszik a kedvenc játékukat és az egész osztály előtt beszélnek róla. Ez a gyakorlat itthon is nagyon elférne, mert nem csak ezen a rendezvényen – és gondolom nem csak én – tapasztaltam már, hogy mi magyarok, általában fele annyira sem tudjuk lekötni a közönség figyelmét, mint a külföldi vendégeink.

Az előadás a változásról szólt meg arról, hogyan milyen a jó változás, ami egész életen át tart. Gondolkodj el – mondta Vilmos – hány olyan hatvanpluszos embert ismersz, aki mosolyogva kel reggel, azzal az eltökéltséggel, hogy ma egy csomó minden klassz dolgot fog csinálni. És hány ilyen negyvenpluszos embert ismersz? Hány ilyen embert ismersz egyáltalán? (Több se kellett, rögtön elhatároztam, mostantól én magam leszek az az ember!) Találd meg azt, ami kíváncsivá tesz, és foglalkozz azzal. Ha az üzlet érdekel, olvass művészetről is, vagy valami egészen másról, a lényeg, hogy kíváncsi tudj maradni egész életedben – szólt az első tanács. A második pont szerint magunkkal tartunk a sírig, úgyhogy érdemes odafigyelnünk az önfejlesztésre is. Az, hogy ki leszel holnap, azon múlik, kit hallgatsz meg és mit olvasol, mit tanulsz magadról ma. (Több se kellett, megnyugodtam, ez nálam pipa, munkaköri kötelesség is.) A harmadik jóság szerint: give it away, give it away now! Ha neked van, akkor adj másoknak: bátorítást, figyelmet vagy csak egy kis időt. (Több se kellett, hazajöttem, elmosogattam, hogy örömet szerezzek. Ki, ahogy éppen tud – gondoltam.) Az előadó egyébként magyar börtönökbe jár fogvatartottakkal beszélgetni – valószínűleg a börtön tényleg az a hely, ahol van helye az efféle buzdításnak. Jól esett, hogy volt valami, valaki, aki kizárólag a szívünkhöz szólt, se prezi, se ppt, se pdf, csak egy microport, egy előadó meg egy közönség.

Az órámra néztem, és még csak fél öt volt. Meg voltam lepve, hogy ebbe a rövid időbe mennyi inspiráció, elgondolkodtatás, tartalom, érzés belefért. Nem azt mondom, hogy tökéletes volt – egy feedback sheetet hasznosnak tartanék, egyelőre nem jött -, de azt mondom, hogy száz százalékig megérte ott lenni. A MeetOFF már követte Benkő Vilmos harmadik tanácsát, give it away, adott nekem jegyeket, én meg adom Nektek ezt a beszámolót, aztán jövőre gyertek Ti is Startup Undergroundra!

Szabó Orsi

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2013. március 28-án Időgazdálkodj okosan címmel rendeztük meg az aktuális MeetOFF eseményt. A 19 órára meghirdetett kezdés az időgazdálkodáshoz „méltóan” 19:17-re tolódott. Az estét Erdélyi Tamás vezette.

Hogyan ne gazdálkodjunk az időnkkel? A “time management” témája ezzel a felütéssel indult, majd a személyes példákon keresztül eljutottunk addig, hogy egy projektmenedzser hogyan tervezi az idejét és hogyan veszi rá erre kollégáit is. A végén pedig kiderült, hogy mit nevezünk elefántburgernek, és hogy kerül az elefántpata az asztalra.

Mázsás Mazsi István: Hogyan ne gazdálkodj az időddel?

Az első előadó rögtön egy meglepetés vendég volt, Mázsás „Mazsi” István vezetett be minket az időgazdálokodásának rejtélyeibe. Nagy számokkal kezdte a bemutatót (185 milliárd), ezután megtudhattuk, hogy általában egy napunk 30%-át alvással, 10-20%-át létfenntartással, 0-70%-át munkával, 10-20%-át szórakozással, tévézéssel töltjük. E mellett körülbelül egy órát várakozunk, és körülbelül ennyit, vagy még többet töltünk közlekedéssel.

Mazsi ismertette az ő időcsapdáit, amik közé a facebookot, az emailt, a chatet, a twittert, a tanulást, az olvasást, a meetingeket, találkozókat, a böngészést és a szakmai rendezvényeket sorolta. Az előadásból megtudhattuk, hogy ha valamire nem maradt időnk, akkor azt a munkaidőnkből tudjuk lespórolni.

Hallhattunk a halogatásról is, ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy hogy ér rá valaki unatkozni? Mazsi beszélt még az 5×10 szabályról, majd interaktív feladattal zárta az előadását. A feladat az volt, hogy mindenki forduljon oda a mellette ülőhöz, és mondjon egy olyan dolgot, amit másnaptól érdemes lenne másként csinálni.

Szegvári Jocó: Hogyan férjen bele minden

Mazsi után Szegvári Jocó előadását hallgathattuk meg. Jocó elmondta, hogy kissé feszeng, mert nem állt még színpadon basszusgitár nélkül.

Előadását a siker szó magyarázatával kezdte. A sikeres embert a jéghegyhez hasonlíthatjuk, mivel ott is csak a csúcsot láthatjuk, az alatta/mögötte levő dolgokat nem. A siker titka szerinte az, hogy az ember meg tudja határozni, hogy miben szeretne sikeres lenni.

Találd ki, mit akarsz! Megismerhettük egy srác történetét, aki halőr szeretett volna lenni, de ennek ellenére a villamosmérnöki karon találkoztak. Mit keresett mégis ott?

Az előadásból kiderült, hogy a jó cél lelkesítő, kipipálható és határideje van. Ha „felszeleteljük”, akkor pedig könnyebben elérhető, hiszen látjuk a kisebb taskok végét.

Jocó egyébként szabadidejében a Láthatatlan egyetem fáradhatatlan munkatársa, az Időgazdálkodás tréning egyik vezetője. Csapatuk életvezetési ismereteket tanít egyetemistáknak, fiatal felnőtteknek. Szabadidejében, ami meglepő módon van neki, az Osonó Poszáták zenekar basszusgitárosaként tevékenykedik. És hogy miért nincs szabadideje? 2 munkahelye van, az egyiken épp a felmondási idejét tölti, hogy végre az álommunkahelyén dolgozhasson, és színpadtechnikai látványeffekteket tervezhessen.

Horváth Győző: Reggeli tervezés

Tűzoltás helyett indítsd jól a napod! – Így indult Horváth Győző előadása. Megtudtuk, hogy az emberek többségének napi százas nagyságrendű feladattal kell megbirkózniuk, amik közül leggyakrabban a sürgős, ám mások számára fontos feladatokat végezzük el, így saját fontos feladataink háttérbe szorulnak. A tervezés azért fontos, hogy ne egész nap sürgős feladatok megoldásával töltsük az időnket. A megoldást egy projektkezelő eszköz szolgáltatja, amely segítségével megoldható az információk rendezése. A feladat és projektkezelő rendszer elemei a feladatok (minden nap), a projektek (több feladat), az információk (egy-egy feladatra vonatkoztatva) és a feladatlisták (a feladatok ütemezése).

A reggeli tervezés lényege, hogy minden nap fordítunk arra néhány percet, hogy összegyűjtsük az adott nap feladatait, majd ezeket rendeljük hozzá a megfelelő projektekhez, végül pedig időben is rendezzük sorba a tennivalókat. A naptárunkba így már csak a konkrét időponthoz kapcsolódó elemek kerülnek be. A reggeli tervezés segítségével a munkavégzés hatékonnyá és fókuszálttá válik. A www.btime.hu oldalon elérhető a reggeli tervező, amelyhez az előadó 10.000 Ft-os kedvezményt ajánlott fel a jelenlévő cégeknek.

Ambrózy Gábor: Időgazdálkodj okosan – egy projektmenedzser naplójából

Rövid szünet után Ambrózy Gábor előadása következett. Gábor elmondta, hogy az előadásra azért kérték fel, mert a nagy projektek közül, amiket vezet, egyik sem omlott még be, és ezért valószínűleg jól bánik az idővel is.

Gábor munkája során más projektvezetők munkáját nézi át, de épített már projektirodát is. Legutóbb a Népszámlálás adatbeviteli részét irányította, ami körülbelül 9 hónap éjjel-nappali munkát jelentett a projekt résztvevőinek.

A hosszú távú tervekről is szó esett, aminek a kulcsa, hogy klasszikus projekttervezést kell alkalmazni, és nem szabad túlvállalni magunkat. Fontos tehát, hogy merjünk nemet mondani, még ha sokszor kellemetlen is. A siker titka, hogy egyszerre egy dologra kell koncentrálni. Az elégedettség titka, hogy reggel egy nagyobb lélegzetvételű dolgot tervezzünk be, és ezt a nap folyamán tegyük is meg. Ezután beszélt a tűzoltásról is (ha nem sikerülne időben megtenni azt az egy dolgot), amit az ördög művének nevezett, mivel négyszeres időt „fal fel”.

Persze előfordul, hogy egy idő után szétesik a rendszer, ekkor azonban egyszerűen meg kell szerelni. Mivel naponta körülbelül 70 döntést kell meghoznunk, ezért fontos, hogy nem szabad gondolkozni, csak cselekedni kell. Persze ha nincs azonnali tudásunk, akkor előbb okosodjunk, és csak utána cselekedjünk.

Kaptunk egy szupertitkos receptet is: a levelezést kapcsoljuk ki, csak napi háromszor foglalkozzunk vele. Ha meg akarnak minket szakítani egy folyamatban, akkor mondjunk nemet, esetleg menjünk álszabadságra (levelezési szinten). Persze a valódi szabadság is fontos, Gábor például a népszámlálás közepén is szabadságra ment, mivel fontos a feltöltődés.

Gyulai Tibor: Elefántokkal a halogatás ellen

Az est záró előadását Gyulay Tibortól hallhattuk. Tibor a nagy célok elérésének technikáját mutatta be. Egyetemista kora óta időgazdálkodással foglalkozik, ő volt az első időgazdálkodás tréner Magyarországon. Eleinte menedzser naptárt használt, ami még a mai napig megvan neki, bár szerinte már elavultnak számít.

Az időgazdálkodás kapcsán Tibor is a prioritást emelte ki. Elefánt feladatoknak nevezte a hosszú távon megoldható nagyobb feladatokat, amiknek jellemzője, hogy rövid távon nem lehet vele előrelépést elérni. Az elefántok fő „szaporodási” idejének az újévet tekinthetjük, amikor is mindenki nagy célokat fogad meg, amit persze csak „majd holnap” kezdünk el. Ennek kapcsán megtudhattuk, hogy az elefántokat csak szeletelve lehet megenni, mivel egészben nem megy. Fontos, hogy egyszerre nem szabad több feladatba belekezdeni. Megtudtuk, hogy franciául úgy tanulhatunk meg könnyen, hogy naponta 5-6 szót sajátítunk el (napi 20 perc), ezáltal egy év alatt körülbelül 1400 új szót tudunk megtanulni.

A szalámi technika lényege tehát, hogy legyen egy célunk, írjuk le ezt a célt (pontosan mit akarunk), szeleteljük fel, tegyünk érte minden nap, és tervezzük be a napi tevékenységeink közé. Ne akarjunk több ELEFÁNT BURGERT megenni, mint ami belénk fér!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Lean Startup Machine Budapesten is

SAJTÓANYAG

Lean Startup Machine Workshop Budapesten
Bukj el gyorsan, legyél sikeres még gyorsabban

Negyven város és 90 workshop után végre megérkezik Budapestre a Lean Startup Machine, hogy első kézből sikeres külföldi és hazai vállalkozóktól lehessen tanulni a lean metodikát. Nem csendes-ülős konferencia, nem geek meetup vagy öltönyös villásreggeli várható április végén, hanem 3 napos intenzív workshop, amely megtanít arra, hogyan lehet hatékonyan
vállalkozást indítani, illetve a gyakorlatba átemelni az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő elméletet.

Az Eric Ries által híressé vált gondolkodásmód és az időközben teljes iparággá nőtt startup szcénában látható számos példa is azt igazolja, hogy sok (kezdő) vállalkozó dédelget olyan ötleteket hónapokig, sőt néha évekig, amelyekről túl későn derül ki, hogy valójában csak néhány felhasználónak, vásárlónak, vagy senkinek sem kellenek. Rengeteg az így elpazarolt erőforrás (idő és pénz), amit az ember piacképes ötletek megvalósítására is fordíthatna, és ugyanekkora akadálya a sikeres fejlődésnek az új gazdasági környezethez igazodó vállalatirányítási módszer hiánya.

A Lean Startup-elmélet szerint minden új terméknek és vállalkozásnak kísérleti jelleggel érdemes nekiállni, ebben a folyamatban a valódi kérdés pedig nem az, miként lehet a megálmodott célt elérni, hanem az, hogy egyáltalán érdemes- e elérni azt. A metodológia a lean manufaktúra, az agilis módszertanok és a Steve Blank nevéhez fűződő “Customer Development” módszertan elemeit egyaránt adoptálja. A mottó ez: „Tanulj a hibáidból gyorsan, legyél sikeres még gyorsabban.” (“Fail fast and succeed faster”) A workshop megmutatja, miként lehet a közel sem tökéletes ötletünkkel kimerészkedni az emberek közé, megtanít az ötlet fázisban értékes visszajelzéseket szerezni, azokat megfelelően értékelni és a további munka alapjává tenni.

A megkérdőjelezhetetlen népszerűségnek örvendő szemlélet, ami az utóbbi években mozgalommá vált, itthon is kezd elterjedni. Az iCatapult rendezésében épp a napokban zajlik az öt hetes NEXT workshop, melynek keretében kilenc hazai startup dolgozik azon, hogy üzleti ötleteiket valós piaci visszajelzések alapján validálják, illetve az áprilisi Lean Startup Machine után ősszel is várható egy nagyszabású képzési program hasonló tematikával.

Az április 26-28 között a Design Terminálban megrendezésre kerülő három napos workshop lehetőséget biztosít saját ötletek tesztelésére és a lean módszertan elsajátítására, amely olyan cégeket segít, mint a Dropbox, a Facebook vagy a Zynga. A résztvevőket többek között Hild Imre, a hazai startupok külföldi piacszerzését segítő iCatapult vezetője, a LOOK.com- ból ismert Locher Tamás és Andreas Klinger, Dr. Kádas Péter (BrandVocat, Startupdate), Málnay Barnabás (MMKlaszter) és további hazai és nemzetközi mentorok segítik.

A Lean Startup Machine és az iCatapult által a BudapestBoost, a Megoldás.Most és további önkéntesek közreműködésével szervezett szemléletformáló workshopról bővebb tájékoztatást az esemény oldala nyújt, jegyeket pedig itt lehet beszerezni, március 28-ig jelentős kedvezménnyel (early bird).

(###)

Kontakt:
Biás Csongor

csongor@icatapult.co
Heidi Sloane
heidi@leanstartupmachine.com

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A projektmenedzsment hazai pápája

Ambrózy Gábor – egy projektmenedzser naplójából

Lehet egyszerre irányítani 650 ember munkáját, követni 5 inboxot, telefonálni és feladatlistát kezelni hónapokon keresztül töretlenül?

15 percben arról, hogy zajlik az élet klasszikus projektekben és mi kell ahhoz, hogy elkerüld a gumiszobát. Lesz szó pár egyszerű búvár-szabályról, ami jól jöhet még, ha víz alá kerülsz és arról, hogyan lehet a legnagyobb projektekben is elmenni szabadságra hetekre.

-o-

Ambrózy Gábor “szabadidejében” projekteket menedzsel, vezényel. Emellett szeret utazni, búvárkodni és új dolgokat felfedezni. Százak mindennapjait inspirálja, minőségi kávéházak szókimondó törzsvendége.

2013. március 28-án este arról tart előadást a MeetOFF színpadán, hogyan lehet másokat rávenni a folyamatos munkára apró élvezetes trükkökkel.

Tarts velünk – Időgazdálkodj okosan!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A harmonikus idő nagymestere

Szegvári Jocó: Hogyan férjen bele minden

Hogyan lesz egy hírhedt egyetemi gazember party-állatból megbecsült szakember?
Megfér-e egymás mellett a Rock&roll és a felelősségteljes tervezés?
Hogyan kell “feeling-gel” dalt írni és áramkört tervezni? Egyszerre…
Miért jó, ha állásinterjú közben nem félünk hülyéskedni?

Ezekre a kérdésekre nem tudom az általános receptet, legfeljebb azt tudom elmesélni, nekem hogy sikerült így eredményeket elérjek.
Jó étvágyat hozzá!

-o-

Szegvári József, illetve szigorúan Jocó boldog mérnők, némi zenei beütéssel és folyamatos nevetéssel kombinálva. Szabadidejében a Láthatatlan Egyetem diákjainak tanít életvezetést, időgazdálkodást.

2013. március 28-án este élőben beszél a MeetOFF színpadán saját praktikáiról és trükkjeiről, amikkel tartalmasabbá teszi 24 óráit – Időgazdálkodj okosan!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Horváth Győző, aki minden reggel tervez

Horváth Győző (bTime):Reggeli Tervezés és jól indul a napod 

Mindannyian küzdünk azzal, hogy kevés az időnk, nem haladnak a munkáink úgy ahogy szeretnénk, néha csak a tűzoltásra marad időnk.
Érdekes, hogy vannak napok, amikor nagyon hatékonyak vagyunk és van, amikor szinte semmit nem lépünk előre. Az előadáson egy egyszerűen megtanulható és alkalmazható néhány lépéses módszert tanulhatsz meg, ami segít abban, hogy minden nap szervezett és hatékony legyél.

Horváth Győző 2013. március 28-án ad elő a MeetOFF keretében – Időgazdálkodj okosan!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A pénzzel ellentétben az idő képes boldogítani, ha az szabad és tetszőleges célra fordítható. Például idő kell a megkerestt pénz minőségi elköltéséhez is. Szerezzünk hát belőle! A time management túl sznob hangzású, ezért 2013 március 28-án az időgazdálkodás témáját poroljuk le.

Rohanó világunkban lassan népbetegség az időhiány. Nem tudunk olyan oktatási szintről, ahol általánosan oktatnák a javaink beosztását. A periódusos rendszer hamar bemagolható és a DNS pontos helyesírását is a fejünkbe verik, de a rendelkezésre álló javaink beosztása valahogy autodidakta módon rögzül. Kinél eredményesebben, mint másoknál. Évek óta hallani, hogy válság van – a mi meglátásunk szerint időválság. A pénzgazdálkodás veszteseit hamarosan kisegíti a magáncsőd, de az időgazdálkodás nehezebben megfogható tudomány.

De mégiscsak bele kéne férni ebbe a napi 24 órába. Ebből 6-8-at megold a természet, jót hancúrozunk egy kispárnával. Mi most a maradékra koncentrálunk, az alvásra visszatérünk később.

Meghívtunk pár előadót, akik vagy személyes életük, vagy tapasztalatuk okán néhány hasznos tippet adhatnak az időgazdálkodás útvesztőjében. Lesznek tehát sorvezetők és érdekes emberek, akik nyitottak hasonló témákra. Vagy azonos problémákkal küzdenek, vagy csak picit csiszolnának még működő módszerükön. Több szem többet lát alapon kíváncsiak vagyunk a Te megoldásodra, vagy eszközödre is.
Beszélj hát róla bátran és fülelj a többiek véleményére is!

Értékes nyeremények várnak rád, részletek alul.

Időgazdálkodás előadóink:

• meglepetés keynote a legnagyobb időcsapdákról

A személy nagy eséllyel a szervezők közül kerül ki, az előadás célja a ráhangolás és némi provokáció kezdésként.

• Ambrózy Gábor

Elismert, rettegett hatékonyságú projektmenedzser, aki olykor több ezer ember munkáját koordinálja. Máskor búvárkodik, vagy beutazza a világot, de mindenképpen folyamatosan nevet. Két kócos fehér pamacs, a Foursquare világa és a Nokia részvényeinek zuhanása tölti ki napjait.

• Gyulay Tibor

Tudásmenedzsment piacot épít úttörőként hazánkban, de előtte évekig időgazdálkodás tréningeket szervezett, vezetett. A rendszerváltás napja óta vállalkozik. Komoly szaktekintély, akit oldottabb környezetbe csaltunk, hogy jobban megismerjünk.

• Horváth Győző

Győző magától jelentkezett, de szerepelt már a kívánságlistánkon. Egy sikeres vállalkozás áll mögötte, ami nem csak a saját idejét, de másokét is befolyásolja, beosztja. Ígérete szerint napi 5 perc szervezéssel kerek órát nyerhetünk. Eszköz mellé képzést is szervez, ami ütős csomag. Minket szakmai eredményei mellett a mögöttes ember is nagyon érdekel.

• Szegvári Jocó

Életvidám zenész, aki a technikához is emelt szinten konyít. Életművész, aki szigorúan Jocó. Viszont a Láthatatlan Egyetem sikeres képzője is, aki fiataloknak oktat életvezetési módszereket. Szemeszterenként többszáz egyetemista válik sikeresebbé, hatékonyabbá – mi is ellesünk pár praktikát, ha a tervek szerint alakul az előadás.

Több előadónk is nemrég avult újabb évet, még aktuálisabb lesz koccintani velük. Ezúttal Mazsi sem beszél annyit a színpadon, mert az est műsorvezetője nem más, mint Erdélyi Tamás személyesen. Fogadjátok szeretettel és kritikus szemmel!

Minden egy helyen:

Időpont: 2013. március 28. 19:05

Helyszín: Bazaar Klub (1074 Budapest Dohány u. 22-24.)

Időgazdálkodj okosan! – Időgazdálkodás MeetOFF

Online regisztráció, térkép, árak

Kíváncsiaknak, ráérőknek bővebben az időgazdálkodás témáról:

Az emberek négy csoportba tartoznak születésük óta:

• Szerencsés kiválasztottak bőséges idővel és pénzzel rendelkeznek saját belátásuk szerint hasznosítva. Ide törekszik mindenki, de csak páran érnek révbe közülünk.
• Sok kismama és egyetemista szinte korlátlan idővel, de szerény költségvetéssel gazdálkodik. Persze bárki csatlakozhat tartós betegség, vagy álláskeresés idején. Az összes betelefonálós műsor és porszívóügynök rájuk utazik, ha friss munkaerőt keres
• A munkát robotként megélők kiadós serege szinte szabad perccel sem rendelkezik, de -ideális esetben- ezt megfizeti munkáltatója, relatív bőséges pénz jutalmuk. Őket erősíti még a kisvállalkozások mindent tudó ura. Jó esetben a pénz eszköz, hogy elérjék céljaikat. Ők a legjobb kuponvásárlók.
• Nem elhanyagolható része a társadalomnak sem likvid tőkével, sem számottevő szabadidővel nem rendelkezik – nekik legkevésbé élvezet az élet.

Magadra ismertél valamelyik csoport kapcsán? A javak makacs jószágok, célirányosan áramolnak. Nagyon nem mindegy hol szereplünk a történetben. A farkas is a stáb tagja, mégis mindenki Piroskával akar megismerkedni.

Pénzt egyelőre nem osztunk senkinek érdemei szerint, de az idő beosztásában talán tudunk segíteni. Időgazdálkodás előadóink pár tippet adnak személyes élményeik alapján, hogy a napos oldalon folytathassuk a heti rohanást. Listát mindenki tud és utál is írni, de számos trükk akad, ami átlendíthet minket a holtponton. Legtöbbje felér egy kínzással, de sokan mégis használják, talán az eredmények meggyőznek minket is.

Az időgazdálkodás elismert projektmenedzser ismerős szerint a világ legfeleslegesebb dolga – kivétel, ha valamiért nincs kedv dolgozni… Ilyet pedig még senki sem látott.

A helyszín a csodálatos Bazaar Klub. A pótszékek már úton, foglalj Te is időben helyet magadnak! Időgazdálkodás a MeetOFF csapattal a SEO kulcsszám kedvéért

Nyereményjáték

• A regisztrálók között Typotex kiadványt sorsolunk ki, mondjuk egy értékes könyvet.

Regisztrálj a meetup.com oldalunkon 2013. március 27 23 óra 59 percig és máris bekerülsz a kalapba.

• Az online fizetők között pedig tiszteletjegyet sorsolunk ki a Smartmobil konferenciára.
  

Egy gyors utalás a Paypal rendszeren keresztül és máris esélyt kapsz a tét hatvanszorosának megnyerésére. Ráadásul az arány is jobb, mint a rulettasztalnál A tiszteletjegy 2013. április 04-én használható fel az Endless Solution Kft. felajánlása révén a Smartmobil 2013 szakkonferencián.

A nyerteseket nyilvános felületen értesítjük a sorsolás napján. 24 óra elteltével pótnyertest értesítünk, ha a kapcsolatfelvétel nem jár sikerrel.

Partnereink: Random.org, Typotex, Smartmobil, Bazaar Klub, ELTE PPK és még sokan mások.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Teljesen otthonosan érezzük már magunkat a Vírus esten, ahol minden alkalommal érdekes témákat feszegetnek az előadók. 2013. január 23-án a művészettörténetbe kóstolhattunk bele Horányi Attila, a MOME oktatójának prezentációjában. Vajon miért nevezhetjük Andy Warholt a pop ikonjának és mit jelent a pop egyáltalán?

Aztán egy olyan előadást is kaptunk Mester Tamástól, amely a prezentációról magáról szól. Micsoda, egy prezentáció a prezentációról? Bizony, és még az is kiderült, mit nevezünk Chewbacca-szabálynak. 

Horányi Attila (MOME): Egy pop ikon tétje. Andy Warhol, Marilyn Diptichon,1962

Érdekesnek érezte Horányi Attila a helyzetet, hogy nem szakmai közegnek kell előadnia, ezért is esett a választása erre a témára, mivel a popot és Warholt valószínűleg a legtöbben ismerik. Előadását a művészettörténet hátteréről szóló megalapozással kezdte. Mindenki tud véleményt alkotni egy képről, mondhatja, hogy „szép vagy csúnya”, de valójában nagyon sok mindent kell tudni az igazi elmélkedéshez. Mindez egy komoly terminológiával és szakmával függ össze. Vajon lehet 10 percben arról beszélni, hogy mit is akart Warhol ezzel a képpel vagy a poppal?

Andy Warhol 1966-os önarcképe

Egy 1966-os önarcképet is láthattunk, melyen Warhol kilencszer van rajta. Mindenféle színekben megismételte ezt a művész. „De mi a bánatnak?” Összehasonlítva korábbi önarcképekkel (Dürer, Rembrandt, Cézanne) mindig szembenéz a portréalany. Nézi magát a tükörben, kutatja magát és megpróbálja önmagát visszaadni. Warhol viszont lefotózta magát, mechanikus anyaggal rárakta egy papírra és sokszorosította. Miféle szembenézés ez?

Ennek megértéséhez érdemes a popba belegondolni, ami egy nagyon furcsa művészet. A Campbell dobozról készült festmény nagyon sok pénzért kelt el, de sokan nem értették: minek fest le valaki egy dobozt, amit most mondjuk a Sparban is meg lehetne venni? Egy galéria tulajdonosa például kitett az ablakba egy valódi Campbell dobozt azzal a gúnyos megjegyzéssel, hogy nála olcsóbban meg lehet venni.

Mindenki érezte, hogy ez műalkotás, de mégis miért? Ez most már valószínűleg nem működne. A művész az 1960-as években készítette ezeket a műveket, és előtte 10 évig a reklám szakmában dolgozott. Sikeres alkalmazott grafikussá vált, aki kampányokat csinált, kirakatokat rendezett, lemezborítókat tervezett. 1960-ban hátat fordított mindennek, hogy a művészettel foglalkozzon.

Akkoriban Jackson Pollock és Franz Kline az absztrakt expresszionalizmus művelte, amelynek során a gesztusokat önkívületi állapotban vetették a papírra. Intenzív és elementáris hatást keltő művek jöttek így létre. Az előadó megemlítette még Mark Rothko kápolnáját, ami szintén nagy hatást keltő.

Ehhez képest Warhol előállt ezekkel az alkotásokkal, és “ez minimum pimaszság volt“! Ugyanakkor egy nagyon átgondolt gesztusnak a része. A művészetet totalizáló, a vallás helyébe állító és a művészt héroszként felfogó gondolat minden szempontból negálva van ezeken a műveken. A szembenállást a választott tárgyakkal és színekkel éri el. A művészeten belül opponálja azt a művészetfelfogást, ami addig életben volt.

Ettől a pillanattól kezdve mikor valaki meglátott a boltban egy ilyen dobozt, akkor Warhol alkotását  látta. Meg is írta a könyvében, hogy mindenhol pop van a világon. „A Coca Cola a legdemokratikusabb ital”, mert ezt issza a hajléktalan is, ezért választotta ezt a témát is. Ha van egy az jó, de ha van sok, az még jobb! A korábbi művészek, csak egy-egy művet készítettek, de Warhol pár dollárért adta a műveit.

Andy Warhol: Az Arany Marilyn, 1962

Marilyn képe nem egyszerűen pop. Gene Korman fotóját vitte rá ebben az esetben a matricára, és ezt festette át különböző színekkel egy szitán keresztül. Tehát egy talált képpel (amit nem ő készített) szórakozni kezdett, méghozzá nagyon intenzív színekkel, ami valószínűleg a reklámgrafikus háttérből ered. Mindezt pont 5 nappal azután, hogy (Marilyn) állítólag öngyilkos lett.

Bizonyos elemeket túlhangsúlyoz, másokat eltüntet a képről. Mondhatjuk, hogy egy szentképet hozott létre. “Egy meleg srác, akinek a műhelyében éveken keresztül permanens buli zajlott, igazából minden héten templomba járt.” Ennek a korszaknak állít emléket az Arany Marilyn szitanyomat.

Az ikonok szentképek, amelyek kiválasztottakat örökítik meg. Ha valaki nem tud olvasni, akkor ezen keresztül értesülhet hogy nézett ki valaki. Ezen kívül megmutatja, hogy milyen a fájdalom vagy milyen a törékenység, és lehetőséget ad a kapcsolatteremtésre. „Az ikon egy ablak a szenthez.”

Marilyn Monroe-t ezek szerint Warhol kiválasztotta, mert annyira szépnek találta. Rajongott a filmcsillagokért és a szépekért gyerekkorától fogva. A szépségüket akarta örökkévalóvá tenni és megörökíteni (nem egyenlő a kettő). Marilynre nem annyira szoktunk másképp gondolni – kivéve talán a szoknya-fellibbenős kép – csak ez alapján a kép alapján. A színésznő akkoriban már leszálló ágban volt, így Warhol igazából megmentette őt az örökkévalóságnak. „Meg kell próbálni szembeszegülni az elmúlással.” Sok címkét gyűjtött amiatt, hogy ne veszítsük el a pillanatokat.

A Marilyn diptichon két részből áll, a baloldali színes, a másik oldalán fekete-fehér. Szokták úgy értelmezni, hogy a bal oldalon még él, a másik oldalon már meghalt. Az a fontos, hogy a kettőt egyszerre mutatja fel nekünk!

Mester Tamás: Megragad. Prezentáció a prezentációról

Ez az a típusú előadás, amivel „garantáltan be lehet égni”, mivel ha az előadó elrontja, akkor azonnal a hitelét veszti. Az egy mondat, amit hazavihetünk, a Chewbacca-szabály: „Gondolkodj a közönség fejével, de ne vegyék észre, hogy a közönség fejével gondolkozol…”.

Ha kikerül az előadó a reflektorfénybe, akkor rögtön úgy érzi, hogy főszereplővé válik, pedig Mester Tamás szerint a közönség a fontosabb. Ugyanis az előadó gondolkodása nem fog változni a végére, de a közönségben változások vannak.

Tamás szerint az előadások 90%-a rossz, mert ezt csak egy szükséges rossznak tartják. Pedig ez egy lényeges pont, mert ekkor találkozik először az ötletem a közönséggel. Rengeteg a zseniális ötlet, de nagyon kis részük jut el a közönséghez, mert van egy szűrű: a kommunikáció.

Mennyi időt szán a közönség egy facebook és egy twitter posztra? Max. 12 másodpercet. Mennyit szán egy blogbejegyzésre vagy egy cikkre? 2:30. A prezentációra viszont annyi időt szán, ameddig az tart. Be vagyunk zárva ebbe a terembe, és rá kell figyelnünk.

Egy rossz egyetemi előadó mennyi időt lop el az emberektől? 1,5 óra x 150 ember = 9 nap. Ezzel szemben egy ember is leülhetné egyszerre a 9 napot, ami akár emberrablásnak is elmenne. Egyik kollégája írt ezzel kapcsolatban egy „prezentációs büntető törvénykönyvet”:

• Túl hosszú szöveg, amit felolvas az előadó
• Túlanimálás, főleg Preziben (eredménye a tengeri betegség)
• Kapcsolatvesztés (ha például a háta mögött lenne a monitor, és ott mutogatna)

Egy jó előadáshoz egyszerre három dolog kell:

• Egy jó előadó
• Ütős tartalom
• Emlékezetes előadás

Egy jó érzelemkeltő eszköz a humor. Minél nagyobb a közönség, annál bugyutább humorok átmennek nekik. Nagyon fontos még, hogy az előadás lényegét egy mondatban is meg tudjuk fogalmazni. Illetve sokan ismerik a szabályt, hogy egy kép – egy dia, mégis kevesen alkalmazzák. Ne feledjük: A közönségnek szüksége van a jó sztorikra, jó előadókra.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Kép forrása: http://www.superspeedlearning.com

A gyermekek nyelvoktatásáról tartottak egy érdekes előadást a pomázi Mátyás Király Általános Iskolában. Mikor érdemes elkezdeni? Milyen szinten és milyen módon ismerkedjenek meg az adott nyelvvel a gyerekek? Az előadás fő célja az volt, hogy ösztönözze a szülőket, hogy a gyermekeiket minél hamarabb megismertessék egy idegen nyelvvel. Erre a Helen Doron módszert tartják a legmegfelelőbbnek, amelyet részletesen bemutatok beszámolómban.

Számos kutatás bebizonyította, hogy a nyelvtanulásra a legjobb idő tíz éves kor alatt van. Ebben a korban sokkal hamarabb tanulja meg az idegen kifejezéseket, sokkal hatékonyabban jegyzi meg azokat, és nagy valószínűséggel a kiejtése is közelíteni fog az anyanyelvi szinthez.

Idegen nyelvek elsajátítása nem csak a munkapiacon való elhelyezkedés miatt rendkívül fontosak, de a több nyelvet beszélő gyerekek jobb mentális képességekkel is rendelkeznek, és könnyebben sajátítják el más tárgyak tananyagait is. Emellett a nyelvtanulás segíti a kommunikációs készség fejlődését és növeli az általános ismeretek körét.

Sok helyen az egyetemi felvételi előfeltétele az idegen nyelv ismerete és a diploma megszerzéséhez is követelmény. A gyermekek az új nyelvvel történő ismerkedés során nemcsak magát a nyelvet fogja elsajátítani, hanem találkozhatnak egy másik gondolkodásmóddal, kultúrával, színesebb egyéniséggé válhatnak. Nem utolsósorban az is előnye a korai nyelvtanulásnak, hogy később könnyebben fog elsajátítani egy újabb idegen nyelvet a gyerek.

Helen Doron brit nyelvész, egyetemi tanár 1986-ban kidolgozta a saját módszerét, mely egyike volt az első korai angol oktatási rendszereknek a világon. Ez az angol nyelvi rendszer ma már több mint huszonöt éve működik sikeresen és a világ harminc országában van jelen. 2002 óta Magyarországon is szinte teljes lefedettséget tudhat magáénak, hiszen közel 150 helyszínen tartanak angol nyelvű, játékos, sok mozgással és zenével átszőtt foglalkozásokat. Ez a különleges módszer lehetővé teszi, hogy a gyermekek akár három hónapos kortól elsajátítsák az angol nyelvet, mint az anyanyelvüket.

Módszerének kidolgozásához Helen Doron akkor kapta az ihletet, amikor négy éves kislányát elvitte Suzuki módszerrel történő hegedűoktatásra. Dr. Suzukinál a foglalkozások során a gyermekek ugyanis hallás után tanultak zenélni, még mielőtt elsajátították volna a kottaolvasást, éppen úgy, mint az anyanyelv esetében. Doron ekkor ismerte fel a lehetőséget a hallás utáni tanulásban, és abban, hogy a gyerekeknek először egy nyelv hangzásvilágát kell elsajátítaniuk.

A tanulási folyamat során játékos eszközöket használnak, többek között kártyákat, dalokat, cd-ket, melyek megerősítik a kiejtést, a szókincset, a nyelvtant, valamint az olvasási és íráskészséget. A világszerte elismert Helen Doron módszer könnyű, közvetlen és játékos nyelvtanulás gyerekeknek. A folyamatos pozitív megerősítés és a speciálisan kifejlesztett angol dalok, s hanganyag által a gyerekek természetes nyelvelsajátítási képességére épít.

A gyerekek általános tanuláshoz való hozzáállását is pozitívan befolyásolja az idegen nyelv elsajátítása. Minden Helen Doron angolóra zeneileg egyedülálló, saját dalszerzők által komponált hanganyaggal zajlik, mely a jó hangulat és az angoltudás biztosítása mellett a gyermekek zenei érzékét is fejleszti. Módszerének egyik alapelve, hogy az először rá kell, hogy hangolódjunk a tanult nyelvre, legyen az a második, harmadik, akár negyedik idegen nyelvünk. Hallgassuk, beszéljünk, és csak utána írjunk, olvassunk. Az iskolában nyelvórákon nincs elég egyéni, személyes visszajelzés a tanulók felé, a dicséret gyakran elmarad. Ezzel szemben, amikor egy kisgyermek tanulja az anyanyelvét, szülei minden kiejtett hangnak, szónak, mondatnak nagyon örülnek, megtapsolják, visszajeleznek felé, hogy amit csinált, az nagyszerű. Ha hibázik, odafigyelnek rá és segítenek kijavítani azt, akár egymás után többször is.

Ebben az életkorban a gyerekeknek még nagyon fontos tényező az, hogy a saját korosztályukkal megfelelő csoportban tanulhassanak, új ismereteket sajátítsanak el. Helen Doron nyelviskola óráin azonos korcsoportú, azonos tudásszintű gyerekek vesznek részt, így nem merül fel frusztráció senkinél. Nagyon nagy előnye az oktatásnak, hogy kis csoportokban (5-10 fő) történik, így a gyerekek és az oktató is hamar összeszoknak, nem érzik feszélyezettnek magukat. Ez teszi lehetővé, hogy az órák teljesen oldott légkörben történjenek és mindenki megelégedve, tudással gyarapodva jöjjön a következő alkalomra.

Bihari Tamara

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Mit gondoltak korábban és mit mondanak manapság a kutatók a digitális nemzedékről? Hogyan gondolkodnak a nemzedék tagjai, és vajon hogyan változtatnak a tanárok a módszereiken a digitális kor beköszöntével? Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán rendezett második Digitális Nemzedék Konferencia 2013. március 2-án többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az érdekes plenáris előadások után bekukkantottunk a Sulinet projektjeibe és a magyartanárok workshopjába is, hogy meglássuk, hogyan fogadják ők a digitális nemzedék tagjait.

Átfogó képet kaphattunk arról, mit értünk digitális nemzedék alatt, milyen kutatások voltak már erre irányulóan, majd az Y-generáció tagjai is bemutatták saját elképzeléseiket. A plenáris előadások sora pedig egy tudományos igényű áttekintéssel zárult a rajzfilmfigurák változásának áttekintése kapcsán.

Ujhelyi Adrienn: Digitális nemzedék – szociálpszichológiai szemszögből

A digitális identitás kutatásának egyik érdekes pontja, hogy bár a játékokban bárki bőrébe bújhatnánk, mi mégis első sorban olyan avatart hozunk létre, amilyenek mi vagyunk. A közösségi médiában viszont általában más képet szeretnénk mutatni magunkról (pl. Facebook képeken), mint mások rólunk. A digitális világnak ez az egyik jellegzetessége, hogy mások is befolyásolhatják a rólunk kialakult képet, például ha Facebookon a mi idővonalunkra töltenek fel fotókat.

Az Interperszonális kapcsolatok korai modellje szerint az online kommunikáció felszínes kapcsolatokat eredményez, és ez magányhoz vezet. Sokan még ma is ezt a nézetet vallják, pedig már megváltoztak a körülmények. Azóta elterjedt az internet, és akkoriban más dolgok voltak a „menők”. Olyan szolgáltatások voltak, ahol idegenekkel kellett megismerkednünk (pl. játék során), de manapság azt segítik elő, hogy a saját barátainkkal máshogy is beszélgessünk. A mai modell szerint az online kommunikáció az önfeltárulkozást segíti elő, mert könnyebben beszélünk mélyebb témákról azáltal, hogy közben nem látjuk a másikat. A pozitív hatások akkor érvényesülnek jobban, ha valaki gyakran használja az internetet és inkább a meglévő kapcsolatait fejleszti.

Lehet egy hipotézisünk, hogy azok használják inkább az internetet, aki a való életben magányosak és így próbálnak barátokat szerezni. Egy másik hipotézisünk lehet, hogy a „gazdagok gazdagabbak lesznek” elv mentén az eleve nyitott emberek tudnak profitálni az internetes kapcsolatokból. Az empirikus kutatások inkább az utóbbit támasztják alá!

A digitális nemzedék kutatások mostanában kezdenek túllépni a távolságtartáson. Általában elmondjuk, hogy a digitális bennszülöttek miben nem olyanok, mint mások. A szembeállítás helyett inkább most már az együttélést kellene megtanulnunk.

Érdekes gondolat, hogy hamarosan a digitális bennszülöttek is szülővé válnak. És akkor mi történik? Az első és a második generációs bennszülöttek között lesz a szembeállás? Kutatták már a blogoló és nem blogoló kismamákat, és azt figyelték meg, hogy a blogolókat kevésbé érte el a szülés utáni depresszió, jobb volt a kapcsolatuk a párjukkal és kevésbé voltak bizonytalanok.

Egy másik kutatásban az volt a kérdés, hogy bejelöljük-e gyerekeinket a Facebookon? A szülők egyértelműen azt mondták, hogy igen, mert így legalább valamit tudnak a gyerek életéről. A másik oldalon viszont a gyerekek harmada azt mondta, hogy legszívesebben törölné a szüleit a kapcsolatai közül.

„Oh crap. My Parents Joined Facebook” csoportba a gyerekek feltölthetik a ciki helyzeteket, amit a szülik csináltak velük a neten. Pl. egy kommentben valakit felszólított a szülője, hogy javítsa a vessző-hibát. Egy új jelenség, hogy a szülők az interneten büntetik a gyereküket. A szülők gyakran szeretnek feltölteni képeket, posztokat a gyerekeikről, és vajon ennek mi lesz a vége? Úgy kerülnek ki képek és adatok, amik korábban a családban maradtak, hogy ezeket a gyerek befolyásolni sem tudják.

A Pro-Ana kutatásban vizsgálták, hogy ha vékony lányokról és fogyókúrázásról néznek képeket az emberek, akkor hamarosan úgy érzik, hogy tornázni / fogyózni / hánytatni kell kezdeni magukat. Függetlenül attól, hogy milyen az illető aktuális testsúlya. Akik pedig gyakran látnak az oldalukon ivó képeket, azok nyitottabbak lesznek rá, hogy a napokban elmenjenek bulizni, és elfogadottabbnak tartják az ivást.

A Facebook a féltékenységet is növeli, mivel az állandó felügyeletet teszi lehetővé. Szinte rutinszerűen szokták megnézni a fiatalok a barátjuk adatlapját, hogy például megtudják, milyen új barátaik lettek az oldalon a párjuknak.

Fontos megemlíteni az internetes zaklatást is, ami ebben az esetben földrajzi helytől független. Az öngyilkosságot elkövető tinédzserek nagy részéről kiderül, hogy zaklatták őket az interneten. Az előadó szerint ki kell találnunk az együttélés szabályait, pl. szabálykönyveket kidolgozni.

Csányi Márton, Nagyistók Máté, Nyárai Gerzson: Y diagnózis, a Köz-Média

A három fiatal Y-generációs előadó bemutatta, hogy az Y diagnózis nevű “Shortdoku-sorozatot” a fiatalok számára indították el 2012-ben. A szórakoztatással együtt az üzenetek átadása is fontos számukra. Kezdetben klasszikus 26 perces tévéműsornak indult, de rájöttek, hogy az internet az ő platformjuk, ahol nem kell annyi kötöttségnek megfelelni, és az Y-generáció amúgy is egyre kevesebbszer néz tévét.

Az Y diagnózis ezt a képet posztolta Facebookra az előadás előtt

A csapat tagjai: Gerzson (aki mindent tud), Marcell (a Viva egyik műsorvezetője és showman), Csányi Marci (ő találta ki az egészet), Matter és Kriszti. Mindent elutasítanak, ami rájuk van kényszerítve. Amit ennek a generációnak tiltanak, azt utána ki akarják próbálni, tehát inkább kérdéseket kell feltenni számukra.

A mémekben gondolkodtak, amit az Y-generáció gyorsan magáévá tud tenni, pl. Gangnam style, Harlem shake. A tapasztalataik közé tartozik, hogy folyamatosan szórakoztatni kell a fiatalokat, jó szakértőket és szereplőket kell kiválasztani. Eredetileg havi műsornak tervezték, de szerintük sokan hagyták el őket emiatt. Célszerűbbnek mutatkozott a web2 és az off air, vagyis a személyes találkozás kerekasztal beszélgetéssel. Facebookon 30 ezer rajongójuk van, ahová szavazásokat is írtak ki és ez alapján alakították a témát, illetve a szereplőket. Pl. bemutattak egy anorexiás lányt, aki mesélt a problémájáról.

Meghívták őket iskolákba is prevenciós napokra. Úgy látták a tanároknak ez elég nagy könnyebbség volt, bár nekik sem volt könnyű, mert az iskolás gyerekek náluk is kb. 10 évvel fiatalabbak. A havi megjelenés helyett úgy döntöttek, hogy inkább napi 1-2 perces részeket töltenek fel az internetre.

Z. Karvalics László: Mangalány mondja: közeledik a „digitális beavatottak” ideje

Az előadó először is tudományos jellemzést adott Piroskáról, Disney Hamupipőkéjéről és a manga lányról. Hamupipőkénél a pénz és indusztriális világban zajlanak a történetek, úgy tűnik a csodavilágban van esély a méltóbb életre, de erős korlátozottságok közötti gyermeki lét ez.

A mangában terjed a fizikai lét, ami nem csak a bolygón belül zajlik, hanem kozmikus szinten. Fontos a csoporttagok közötti szinergia, és párhuzamosan történik önfejlesztés, illetve a világ segítése. Az Y generáció olyan, mint az Y diagnózis és a manga lány (meg a manga fiú is).

A logokratikus tézis szerint megmondjuk pontosan, hogy milyennek kellene lennie a világnak. Most az előadó azért jött, hogy ha nem is pont így kell csinálnunk, de legalább tudjunk róla szerinte hogyan kellene. A manga sok mindent megtart Hamupipőkéből, még tiszteli a felnőtteket, de a gyerekek érnek el több eredményt velük szemben.

A manga világ üzenete arról szól, hogy lehetőleg mindig a Földet mentsük meg. Az üzlet világában megszületett design thinking elve szerint „A legegyszerűbb a jövőt előre látni, ha megtervezzük”. A játékok viszont többnyire nem a fejlesztő készségek miatt születnek meg, hanem üzleti érdekek mentén.

Tekinthetünk egy új szemmel erre a generációra, hogy integrálni tudjuk őket. Egy Integrációs Pont a digitális beavatottak világa.

A kiállítók is bemutatkoztak pár percben

A Digitális Nemzedék Konferencián egyúttal a tanárok személyesen is beszélgethettek különböző szervezetek és cégek képviselőivel. A plenáris előadások után bemutatkoztak a közönségnek a kiállítók is, akikhez utána kérdésekkel lehetett fordulni.

Először az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének képviselője lépett színpadra, akitől többek közt megtudhattuk, hogy az európai szülőknél nem szokás a Facebookra regisztrálni és így követni a gyerek tevékenységeit, hanem velük blogokon keresztül lehet kommunikálni.

Ezután a Nemzeti Audiovizuális Archívumból (NAVA) láthattunk egy kis demót, amelyben történelemtanárok számára illusztrálták, hogy órájukat archív felvételekkel színesíthetik, pl. Görgey Artúr nevére keresve. A portálon részletes keresés működik, ráadásul a YouTube-on nem biztos, hogy minden fenn marad, amit egyszer megtaláltunk.

Folytatva a filmes vonalat, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mutatkozott be filmforgalmazói oldaláról. Egyúttal megtekinthettük az általuk forgalmazott Pingvinkirály 3D mozi előzetesét.

A sorból nem maradt ki a Budapest Film Zrt. sem, akik elindították Suli-Mozi programjukat. Ennek keretében filmet vetítenek le iskolák részére, hozzá kapcsolódó feladatlapot készítenek és szakértőt is biztosítanak, akivel a filmről tudnak a diákok beszélgetni. Az előadó továbbá a mozi mellett sorakoztatott fel érveket, mivel az otthoni filmezéssel szemben a moziban nagyobb a vászon, jobb a kép és hang minősége, közösségi élményt nyújt és nem osztjuk meg közben a figyelmünket.

A Educatio és a Sulinet képviseletében Főző Attila mindössze a délutáni szekciókat ajánlotta számunkra, ahol bemutatták az általuk kínált lehetőségeket.

Majd a Mindennapi Pszichológia c. lap szerkesztője mutatkozott be, akitől megtudtuk,hogy az újságot mind pszichológusok írják. Ahogy a Tévézz okosan! c. projektbe is őket vonták be. Értékes műsorokat ajánlanak a fiatalok számára, méghozzá napi 5 műsorról készítenek leírást, első sorban ismeretterjesztő műsorokról.

Végül ebben a blokkban dr. Ollé János mutatta be az újonnan megjelent Oktatásinformatikai Módszerek c. könyvet.

Digitális írástudás szekció (jegyzetelte: Habók Lilla)

A jövő osztályterme, a külföldi osztályokkal együttműködő tanítás és a tanulói önértékelés lehetséges módszerei kerültek középpontba az Educatio Társadalmi Nonprofit Szolgáltató Kft. által szervezett digitális írástudás szekció első felében. Az előadások megtartásában nem csak a cég munkatársai, hanem gyakorló tanárok is részt vettek, akik bizonyították, hogy a hangzatos elméletek valóban működnek.

Csordás Ildikó: iTEC – Tanulói tevékenységek a jövő osztálytermében

Csordás Ildikó az iTEC projektet mutatta be

Az iTEC egy nemzetközi projekt, amely három éve zajlik és még másfél éven keresztül tart. Az Innovative Technologies for an Engaging Classroom kifejezés rövidítése, amely a jövő osztálytermének a kutatásával foglalkozik. 15 ország minisztériumának és más intézmények képviselőinek az ötletei gyúródnak egybe, majd kipróbálják osztálytermi környezetben is a kidolgozott jó gyakorlatokat. Ezzel az a céljuk, hogy befolyásolni tudják az oktatás irányát.

A European Schoolnet, mely koordinálja ezt a programot többek között, és más innovatív kezdeményezéseket (pl. ins@fe, Scientix, Insight, eTwinning, eSkills, U4 energy). A hálózatban az Educatio látja el Magyarország képviseletét.

Az iTEC programban az Educatio irányításával nagyrészt tesztelés zajlik. A tanárokkal közösen végzett nagymintás tesztekből már 3 ciklus lement (44, 39, 43 osztályteremszámmal). A 4. ciklusra hamarosan sor kerül, és várják a jelentkező tanárokat (itec@educatio.hu).

Az intel által támogatott programok közé tartozik a „Project Bridge”, amelyről egy rövid videóit láthattunk (Bridging our future).

Az ajánlott tanulási tevékenységek általában a tanulókra vonatkoznak, de közéjük tartozik néhány tanári tevékenység is. Nem minden tevékenységhez ajánlanak technikai elemeket.

• Az 1. ciklusba tartozik: adatgyűjtés / külső szakértő, csoportmunka, csoportjegyzet, kölcsönös tanulói visszajelzés, emlékeztető tanulókról.
• 2. ciklus részei: csoportalkotás, ad-hoc együttműködés, keresés, reflexió, kölcsönös tanulói visszajelzés, információ csoportosítás, eredmények bemutatása.
• 3. Ciklus: termékismertető, környezetvizsgálat, terméktervezés, célcsoport bevonása, termékterv véglegesítése, reflexió.

Az iskolán kívüli tanulás része lehet egyaránt a geolokáció, felvételek készítése, mérések, interjúk és online kérdőívek. Ennek a célja, hogy a gyerekek láthassák, hogy a tanultak nem csak absztrakt dolgok, hanem a valóságban is léteznek. A feldolgozott témák közé tartozhat: kőzetek, meteorológia, szülővárosunk, környezetünk, városunk (pl. város szobrait lefotózták és halmazokba rendezték alapanyag vagy elhelyezkedés szerint).

Az ajánlások 50%-a az értékeléssel kapcsolatos, amelybe beletartozik a szakértők bevonása, a ReFlex és a Teamup nevű eszköz. A Teamuppal a tanulók hangfelvételeket készíthetnek a munkájukról, majd a tanárok reflektálhatnak erre. A Reflex ehhez hasonló, ennek során 1 perces hangüzeneteket készíthetnek a tanulók. Létre lehet hozni „időkapszulát” is, mely befolyásolja, hogy mikor lehet meghallgatni az adott üzenetet.

A 4. ciklusban egy adatbázist fognak majd kidolgozni, amelyben a meghívható szakértők szerepelnek; illetve widgeteket fognak kidolgozni magyar tanárok számára.

Kiss Mónika: A sikeres eTwinning projektek titka

Az előadó a sikeres projektek „boszorkánykonyhájába” igyekezett bevezetni bennünket. A titkos fűszerek közé tartozik a jókedv, motiváció – barátság, közösség, kreativitás, egymástól tanulás. A gyerekek külföldi gyerekekkel lehetnek kapcsolatban, melynek során már Görögországból és Olaszországból is kaptak ajándékcsomagokat.

Az eTwinningben csak a programba regisztrált pedagógusok és diákok vannak, itt lehet társakat találni a projektekhez. Minden eredményt közzé lehet tenni az oldalon keresztül, így az egész jó gyakorlatok és projekttevékenységek gyűjteményévé válhat.

A tervezéskor már megkérdezik a gyerekek véleményét, milyen tevékenységet végeznének szívesen. Meg kell tervezni hogy illeszkednek a tevékenységek a tananyaghoz és a mindennapokhoz, milyen kulcskompetenciákat fognak fejleszteni.

A BoW team (Bridges of Water) 7 magyar bevont osztályt tartalmazott, továbbá Olaszország, Törökország, Spanyolország, Szlovákia tanulóit. A Blue Day során vízzel kapcsolatos tevékenységeket végeztek, megvizsgálták a Tisza élővilágát, elmentek a környezetbe, logó pályázatot írtak ki és vendég órákat tartottak (angol, olasz nyelven). Mindent feltöltöttek a BOW TestvérTérre, amit meg is lehet tekinteni. Mi is bepillanthattunk a fotógyűjteményükbe, ahol guiness rekordot csináltak vízivással. A gyerekeknek a külföldi kollégák zumbát és angol órát tartottak, egy olasz úr eljött hegedülni, az előadónk pedig török gyerekeknek tanított kokárdát készíteni. A gyerekek közösen más országok tanulóival híd makettet is készítettek.

Főző Attila László: Tanulói (ön)értékelés és Intel Teach Essentials

Kipróbáltuk a szavazórendszert!

Egy szavazórendszer általi voksolással kezdtük az előadást. Az eredmény, hogy a teremben ülők szerint a reális tanulói önértékelés életkorfüggő.

2010-ben kötött az Intel és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy megállapodást, amelynek keretében létrejött az Intel Teach Essentials. A projektpedagógiára koncentráló képzés kapcsolatban áll a tervezéssel, differenciálással, jó gyakorlatokkal, IKT eszközökkel, tantárgyköziséggel, a 21. századi készségekkel és az értékeléssel. A 21. századi diákoknak szükségük van arra, hogy reális önértékelési képességgel rendelkezzenek és egymást is tudják értékelni.

Újabb szavazásra került sor, ahol az volt a kérdés, hogy milyen gyakran alkalmazzuk a formatív értékelés eszközeit. Már a szavazáskor rákérdezett egy tanár, hogy mit jelent ez egyáltalán. A szavazás eredménye szerint a legtöbben időnként használják, sokan nem tudják mit jelent és ennél kevesebben használják rendszeresen.

A szummatív értékelés egyik formája, mikor a dolgozatban a rossz tanulói választ a tanár áthúzza, ad rá egy egyest és nem ír oda mást, a diák nem tudja meg mi a probléma. Egy másik variációban a tanár belinkel két irodalmat, hogy ennek elolvasása után térjünk vissza a kérdésre. A harmadik változatban a diákok egymás írásába javíthatnak bele „wiki módszerrel” (együtt építenek fel tudáskomplexumot). Az a kérdés, hogy a diákokat megtanítottuk-e arra, hogyan kell ezt csinálni? Ha a tanár kevés instrukciót ad, akkor „annak rossz vége lesz”. Mondhatja, hogy értékeljék egymást, ami után jobb esetben nem mondanak semmi érdemlegeset, rosszabb esetben vérig sértik egymást. Pedig a kortársaktól kapott visszajelzésnek nagyon fontos szerepe van.

Egy másik feladatban a tanár azt kéri, keressenek a diákok fotót Budapestről. Az eredmény, hogy valaki véletlen az Eiffel toronyt találta, más egy turistát hozott aki takarja a Gellért-hegyet. Az ajánlásuk erre az ellenőrzőlista, rajta:

• A kép a témát ábrázolja,
• A fotó jogtiszta,
• A kép legalább 800 px széles,
• A szerző neve fel van jegyezve,
• A képminőség kifogástalan.

Ennek hátránya, hogy a tanároknak ezt meg kell írni, és nagyon sok ilyen listát lehet készíteni. Egy idő után viszont a gyerekek is megtanulják a listakészítés sajátosságait. Másik formája az áttekintő táblázat, ami még munkásabb, de még „ütősebb” önértékelő eszköz. Itt a kép témáját még inkább specifikálják, hogy melyik felel meg a feladatnak:

• A fotók egy nagyvárost ábrázolnak, amely akár Budapest is lehet.
• A fotók valószínűleg Budapesten készültek.
• A fotók Budapest valamely részét ábrázolják.
• Mindegyik fotó Budapest valamely jellegzetes részét ábrázolják.

A végső szavazás kérdése, hogy mely eszközt alkalmaznánk legszívesebben? Fej-fej mellett végzett a wiki és az ellenőrzőlista, második helyre került a tanári szó és az áttekintő táblázat szintén fej-fej mellett.

Magyartanítás a digitális korban (jegyzetelte: Szabó Ágnes)

A magyartanári szekcióra körülbelül 90-en voltak kíváncsiak. A délutáni programot Fenyő D. György nyitotta meg, aki a digitális oktatás fontosságát hangsúlyozta a magyartanításban. A könyvek átalakulására (E-book, okos telefon), az olvasási technikák változására (hipertext, lineáris olvasás háttérbe szorulása) és az irodalom presztízsvesztésére hívta fel a figyelmet.

Káldos János: ELDORADO, avagy a magyar könyvtári rendszer új lehetőségei

Káldos János az ELDORADO készülését harangozta be

Káldos János felhívta a figyelmet arra, hogy egyszerre két előadást fog tartani. Egyrészt beszélt a könyvtári rendszerek átalakulásáról (holt könyvtárak, interneten hozzáférhető anyagok), másrészt pedig az ELDORADO kínálta lehetőségekről, az ELDORADO-projektről, ami várhatóan 2014-ben fejeződik be. A projekt során az adat- és dokumentumkínálat mellett a szolgáltatás-kínálatot is bővíteni fogják, aminek köszönhetően igazán felhasználóbarát oldalra számíthatnak a könyvrajongók.

Veszelszki Ágnes: Digilektus és Netszótár

Veszelszki Ágnes előadását a digitális korra jellemző képekkel, karikatúrákkal indította. Az előadásból megtudtuk, hogy mi is az a digilektus (Veszelszki Ágnes saját fogalma: digi+lektus), és hogy ezt formai szempontból (helyesírás), grammatikai szempontból (redukció, rövidítés, szóösszevonás, szleng), szövegtani-pragmatikai szempontból (spontán írás, emotikonok, mémek, lájkfolklór…) és lexikai szempontból vizsgálhatjuk.

Veszelszki Ágnes előadására gigalájk

A lexikai szempontú vizsgálat kapta a legnagyobb hangsúlyt az előadás során. Sok új kifejezést ismerhettünk meg az informatikai szókincsből (megalájk, gigalájk, terralájk), a gamerszókincsből, a webmarketing világából, a közösségi oldalak szókincséből és a csetelés szavai közül. A közönség tagjai között többeknek volt saját Netszótára, így ők azonnal „le is fordíthatták” a kifejezéseket. A Netszótár tartalmaz továbbá idegen nyelvi hatásra keletkezett szavakat (eredeti írás, fonetikus írás), tükörfordításokat, netspecifikus akronimákat (LOL, OMG), új szóalkotásokat (szkájpozás, ikszdézik), valamint gesztusleíró kifejezéseket is.

Az előadás érdekes és izgalmas volt, zárásként egy feleletválasztós feladatot kaptak a résztvevők, melynek a megoldása Xx volt, ami nem más, mint „TENX”, vagyis „Köszönöm!”.

Kruzslicz Tamás: A digitális kommunikáció hatása a középiskolások nyelvhasználatára

Kruzslicz Tamás a digitális kultúra és a digitális kommunikáció bemutatásával indította az előadást, majd saját kutatásainak eredményeit ismertette.

Kruzslicz Tamás a középiskolások nyelvhasználatát kutatja

Az első kutatásban a digitális kommunikáció élőbeszédre gyakorolt hatását vizsgálta Tamás. 214 fő 15-16 és 18-25 év közötti fiatallal végzett kérdőíves vizsgálatot, melyben a saját nyelvhasználat reflexiója mellett a nyelvhasználó attitűdjére volt kíváncsi. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok az élőbeszéd során használnak netspecifikus akronímákat (LOL), szócsonkítást (akk, am, pill), szóösszerántást (szal, sztem, vok), becézett szóalakokat (köcce), hangulatfestő hatás szóalkotást (wow) és a digitális kultúra egyéb kifejezéseit (off).

A második kutatásban az írásbeli szóhasználat jellegzetességeit vizsgálta 104 fő 14-15 és 16-17 éves középiskolásnál, érvelő szövegeken keresztül (53 kézzel írott és 51 gépelt szövegen). Dürscheid szempontrendszere alapján a tipográfiát, a helyesírást, a szókincset, a kommunikációs funkciót, a stilisztikai megfelelést valamint a szövegalkotás folyamatát vizsgálja. Az adatok elemzése ennél a kutatásnál még folyamatban van, kíváncsian várjuk az eredményeket!

Magyartanítás a digitális korban délutáni szekció (jegyzetelte: Habók Lilla)

A magyartanítás szekciójának második fele már nem a nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott, hanem annak elméletével, hogy miért van egyáltalán szükség magyarórákra a digitális világban és hogyan érdemes ezeket kivitelezni a gyakorlatban? Fűzfa Balázs bevezetője után két tanárnőtől, Gergelyi Katalintól és Csobánka Zsuzsától kaphattunk hasznos tippeket.

Fűzfa Balázs: Fél évezred Gutenberg kényszerzubbonyában

Lassú elértéktelenedése várható a tantárgynak Fűzfa Balázs szerint, ha a szakembereknek nem sikerül érvényesíteniük az irodalomtanítás fontosságát. Nyugaton a folyamat már megtörtént, úgyhogy megállítani nem lehet, csak lassítani. Nem kell félni attól, ha egy diák mást is olvas, nem csak a feladott leckét és nem kell félni attól, ha alkot.

Jelenleg Magyarországon az irodalomtanítás a reprodukálás kényszerzubbonyában van, és nem tud kitörni belőle. Az előadó kérdésére, hogy ki tanított már slam poetry-t, kb. 5 ember tette fel a kezét és nagyjából ez volt a helyzet a rendszeres twitter-látogatókkal is. Az irodalmi alkotások és a dokumentumok túlnyomó része számítógépen születik, az unokák tanítják a nagymamát és a gyerekek már jobban beleszületnek az internet által a társas kapcsolatokba – mindezt a szemléletet kellene bevinni a tanításba is, hogy lassítani tudjuk a tárgy értéktelenedését.

Gergelyi Katalin: Van hozzáférésünk? Projekt és IKT (Interaktív irodalomtankönyv)

Egy klasszikus projektnek a diákok érdeklődéséhez közel kell állnia, ezért Balassit tanítani sokkal nehezebb, mint környezettant. Ezen kívül a projekt csoportban zajlik, hosszan tart, a tanár és a diákok is megtervezik közben a tanulási folyamatot, és ezért a folyamat egy része a tanórán kívül zajlik. A diákok rendszeresen lájkolják és megosztják egymást, ezért ez nem jelent problémát a projekt során sem. Továbbá folyamatosan reflektálniuk kell a saját munkájukra is.

Az előadó 3 projektet hozott, melyek hozzáférhetőek és ingyenesek. A megosztott dokumentum (Google Drive) az egyik legalapvetőbb eszköze a munkának, és akár egyszerre több ember számára hozzáférhető. A csoportok kommunikálni tudnak egymással, és együtt dolgozni a dokumentumokon. Példát láthattunk rá, ahogy a diákok megjegyzéseket fűznek egymás írásához a Gdrive szövegszerkesztőben, és értékelik egymás munkáját. Jól megvalósult a határidők megtanulása és a kooperáció.

Gergelyi Katalin projekt-tippeket adott magyartanároknak

A blogolás nem is biztos, hogy a projektek közé tartozik, de az előadó hozzátette, hogy ezt négy évre tervezi. Az íráskészséget szeretné fejleszteni vele, mert a fiúk nem annyira „fecsegők”. Minden periódusban 3 bejegyzést kell megírniuk, ebből kettőt megadott témában, egyet pedig szabadon választottan. A helyesírás például nem szempont, de nem lehet rövidíteni, trágárkodni, kirekesztőnek lenni stb. Véleményt kell kifejteniük és minimum 15 sort írni. A tanárnő az érdekesebb bejegyzéseket kiteszi a fő blogba, ahol megjegyzéseket is lehet fűzni az írásokhoz. A Bloggerben készített blogokat a diákok saját magukra szabták, jó témákat választottak és kulturáltan reagáltak egymás bejegyzéseire. Gergelyi Katalin szerint ez egy jó példa arra, mikor az eszköz túlmutat önmagán.

A harmadik példa a filmkészítés, ami nagyon sok mindenre jó. Interjú készíthető egy projektről, és egy kamera mögé bújva sokkal jobban koncentrálnak a diákok a témára, ami meg is marad hosszú időn keresztül. Nem mindenki szeret szerepelni, ezért az egyik csoport parafadugókból készített figurákat szerepeltetett maga helyett. A humor nagyon fontos a munkában, például az egyik videóban lányok játszottak Akhilleust és Hektort, egy másikban Csillagok háborúja stílusban írták le a videó elején a filmforgatás történetét. A testbeszédet is videókon keresztül tanulmányozták, megfigyelték, hogy a némafilmekben a gesztusok még hangsúlyosabbak. A projekt során előkerült a kreativitás, a humor, a reflektálás és az önreflexiók.

Csobánka Zsuzsa: A Csikk-projekt, avagy ami a Semmi után van

Az előadó szerint szükség van a digitalitásra, de a gyerekek pontosan tudják hogyan kell posztolni a Facebookra és videót vágni, ezért a tanárok feladata inkább visszavezetni őket a világba. Ezeket az eszközöket inkább csak a mondandó segítéseként lehet használni.

Csobánka Zsuzsa azt figyelte meg, hogy a diákok a klasszikusokkal nem szívesen foglalkoznak, ezért inkább az ő nyelvükön kell megszólalni. Wolfgang Herndorf: Csikk könyve egy 14 éves újgazdag fiúról szól, aki Csikk nevű barátjával körbeutazza a nyáron Európát. A szöveg olyan problémákat vet fel, ami mindannyiuk életében jelen van, pl. alkoholizmus, megcsalás. A gyerekek közül 30-ból mindössze kb. hárman mondták azt, hogy mélyebben is szoktak beszélgetni a szüleikkel.

10-15 órában foglalkoztak a könyvvel 8 fős csoportokban, bár a csoportos rendszerrel nem voltak túl jó tapasztalatai a tanárnőnek. Az órák során végeztek identitáselemzést, szövegelemzést és közben a diákoknak meg kellett mutatniuk, szerintük hogy néz ki a valóságban, ami történik (eljátszották). Beszélgettek arról, hogy melyik érzelem mit jelent, mert Katalin szerint a beszélgetés a legfontosabb.

A saját családjuk kapcsán családfát kellett készíteniük és kibeszélhették azokat a dolgokat, amit otthon elhallgattak. A kontextus és a viszony különbségeit állóképekkel mutatták be. Végül pedig egy videót készítettek arról, hogy mi határozza meg őket, az ő identitásukat.

A 2013-as Digitális Nemzedék konferencián fontos szempontokat kaphattak a tanárok ahhoz, hogyan kell ehhez a korosztályhoz hozzáállni, és milyen technikai eszközöket, illetve jó gyakorlatokat érdemes bevezetni a tanórákon. Engem már csak az a kérdés foglalkoztat, vajon miről fognak szólni az előadások mondjuk egy 2020-as hasonló témájú konferencián és lesznek-e érdemi változások a tanárok módszereiben?

Habók Lilla, Szabó Ágnes

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Igazi felhős programot tartott a MeetOFF 2013. február 28-án, ugyanis a cloud computing szolgáltatások kerültek terítékre a Bazaar Klub színpadán. A közönségben ülő fejlesztők többsége valószínűleg intenzívebben kapott a söre után, amikor elkezdődött az előadások sora az eredetileg poénnak szánt, ám teljesen komolyra sikerült felhőfajták ismertetésével, kezdve a gomolyfelhőktől egészen a különleges felhőkig. Aztán “közepesen éles váltással” – ahogy az egyik előadó megjegyezte – rátértünk az Amazon, Google és Microsoft “felhőfajtáira”, majd egy összefoglalóval zártuk az estét, hogy akkor érdemes inkább publikus vagy privát felhőszolgáltatásokat igénybe venni?

A felhőtípusokról kicsit másként

Énekes Nóra és Krausz Miklós a Köpönyeg.hu oldaltól érkeztek

A téma bemelegítéseként egy igazi meteorológus, Énekes Nóra érkezett a Köpönyeg.hu oldalától, hogy a valódi felhőket mutassa be nekünk. Megtudhattuk, hogy 10 féle felhőtípust különböztethetünk meg, köztük alacsony- és középszintű felhőket, illetve magasszintű- és függőleges felhőket. Előbbi típusba tartozik a gomolyfelhő, rétegfelhő, réteges gomolyfelhő, párnafelhő, lepelfelhő, esőréteg felhő. Az utóbbi típusból pedig legtöbbször a bárányfelhőt szoktuk emlegetni, de ebbe a csoportba soroljuk még a pehelyfelhőt, fátyolfelhőt és a zivatarfelhőt is.
Emellett beszélhetünk még különleges felhőkről, melyeket ritkábban lehet megpillantani. Közéjük tartoznak a gyöngyházfényű felhők, melyek általában sarkvidékeken láthatóak. A hengerfelhők alacsony szintűek, és általában nagy vihart jósolnak. Az asperatus már-már sci-fi filmbe illik, például a napjainkban Új-Zélandon figyelhettünk meg ilyet.
A felhőfajták után néhány tévhitről is megtudhattuk az igazságot. Például mi a helyzet azzal, hogy a béka jó időjós? A szabadban elbújik a föld közelébe, ha esik az eső, de ha egy befőttesüvegbe tesszük egy létrával együtt, akkor inkább unalmában mászkál föl-alá. A frontérzékenység viszont nem csak egy “divatos hiszti”, hanem valóban létező betegség, amit kezelni lehet, de kigyógyulni belőle nem igazán.
A tévében az időjárásjelentők közül nem mindenki meteorológus. Akik csak megtanulták hogy kell elmondani a jelentést, azoknak a neve alá általában inkább azt írják, hogy „időjós”. Viszont Nóra azt a tévhitet is eloszlatta, ha esetleg felmerült volna bennünk, hogy nem minden meteorológus szerepel a tévében…

A Köpönyeg.hu alapítójától, Dr. Krausz Miklóstól (mikes) további információkat tudhattunk meg az oldalról. Az ötlet tíz évvel ezelőtt (2003-ban) fogalmazódott meg bennük amiatt, mert a rádióban és a tv-ben sem lehetett egy hétnél hosszabb távú előrejelzéseket megtudni. Eleinte Fejér megyére, és később a középső országrészre vonatkozó 15 napos diagram szerepelt a weboldalon szöveges előrejelzéssel, de a látogatottság egyre jobban növekedett. 2006 nyarán már napi 7000 egyedi látogatót számláltak, és 2006. október 16-án az Arkon megkeresését követően létrejött a Köpönyeg.hu.
2007-2010 között indították el a régiós előrejelzést, a holdfázis, a pollenjelentés, az észlelési napló és az ÚTINFORM. 2010-ben jelentek meg a térképes előrejelzések és a légszennyezettség-térképek.
A csapathoz tavaly csatlakozott Badó Andrea termékmenedzserként és Énekes Nóra meteorológusként. Ezután elkészült az iPhone alkalmazás, ahová előrejelzéseket is lehet beküldeni, amit meg is tesznek a felhasználók szép számmal.
A kulisszatitkok közül megmutatták a GFS-fáklyát, amelyből például ki lehet olvasni adatokat. 20 futásból készül egy átlag, és ebből olvassák ki az előrejelzéseket.

Mit használjunk? Amazon, Google vagy Microsoft?

@abesto az Amazon cloud szolgáltatásait ecseteli

„Közepesen éles váltással” Nagy Zoltán (@abesto) következett, aki először megszavaztatta a közönséget, hogy ki mennyire hallott már az adatbázisokról, MySQL-ről és ez alapján határozza meg az előadás szakmai mélységét. Az előadó ugyan nem az Amazonnál dolgozik, de ennek a rendszerét mutatta be nekünk, és így legalább valóban elfogulatlan képet kaphattunk a szolgáltatásról.
Az Amazon nagyon gyorsan nőtt, és fontos volt, hogy jól tudjanak kommunikálni egymással a csapat tagjai. 2004-ben adták ki az SQS-t, amelyet sokan használnak rendszeresen. Az alkalmazásokhoz szükség van egy alkalmazás szerverre, amelyet egy viszonylag egyszerű webes felületen is lehet menedzselni vagy parancssorból is lehet irányítani (Amazon EC2 API Tools).
Ha nem bírja el egy szerver a szolgáltatást, akkor többet is használhatunk hozzá. Az ELB (Elastic Load Balancer), amely segíti ennek könnyű működését.
Az adatbázis, amely kezeli ebben az esetben több ezer embernek például a bankkártyaszámát, A DynamoDB egy skálázható NoSQL adatbázis, amelyet erre használhatunk. Emellé szükséges még egy statikus tárhely (S3 Simple Storage Service).
Az Amazon figyel arra, hogy követni tudjuk a költéseinket. Foglalkozhatunk akár a divatos Big Data-val, adatbányászattal, email küldéssel és még 30-35 szolgáltatással. Nem célszerű mindet kipróbálni, de gyorsan tudunk megbízható és skálázott szolgáltatásokat nyújtani, ha a megfelelőt kiválasztjuk közülük.

Nagy Péter a Google App Engine-ról beszélt

A Google App Engine-nel szabadidejében foglalkozik a következő előadó, Nagy Péter. Ebben az esetben is a fejlesztő feltölti az alkalmazást az alkalmazásszerverre, és ebben az esetben a Google végzi a következő munkát (GAE).
Van egy frontend instance és egy backend instance, ami azért fontos, hogy ha valaki éppen feltölt valamit, akkor az ne terhelje le az alkalmazást annyira, hogy más felhasználók ne férhessenek közben hozzá.
Minden klaszterezett, és a mögötte lévő adatbázisban is több klaszter található. Egy lokális teszt környezetről van szó, tehát minden kipróbálható a saját gépünkről. A szinkonizálást a Google végzi, mögötte egy DataStore NoSQL adatbázis áll.
A Google arra is törekedett, hogy ne csak webalkalmazásokhoz használják a szolgáltatást, hanem bármilyen mobil platformon is. Később indítottak mellé egy infrastruktúra szolgáltatást is, ahonnan pl. domaint lehet bérelni.
Hátrányok viszont, hogy nincs írási jogunk a Google App Engine rendszerére, és a fejlesztő rá van kényszerítve, hogy backend instance-ot készítsen. Csak http kapcsolattal rendelkezik (80-as és 443-as portok), csak indexelt mezőre lehet lekérdezéseket futtatni, a lekérdező nyelvét GQL-nek hívják.
Előnye, hogy a fizetős és az ingyenes szolgáltatások között bármikor lehet váltani. A Google admin konzoljában követhető az alkalmazás leterheltsége, és hogy mennyibe fog nekünk kerülni. Továbbá itt állítható be az instance-ok száma, itt nézhetőek meg a logok stb.
Összefoglalva nagyon jól skálázódik a Google App Engine, és garantálják a 99,95% SLA-t. Kb. kéthavonta szoktak új szolgáltatásokat közzétenni, és nagyon alacsony az árazásuk. A konkurenciának mindig inkább alá szoktak ajánlani, mint fölé.

Farkas Bálint a Microsoft Windows Azure szolgáltatását mutatta be

Bár úgy konferálták fel a szünet utáni előadót, hogy a nem mindenki által kedvelt Microsoftról fog beszélni, de Farkas Bálint biztosított minket, hogy a Windows Azure szolgáltatását meg fogjuk kedvelni.
Megoldható, hogy VPN-t állítsunk be a „felhős” és „nem felhős” gépeink között is. Minden háromszorosan van eltárolva az adatközpontban, amelyek 500 km-re vannak egymástól. Tehát ritka az a katasztrófa, amely egyszerre kettőt is tönkretenne közülük. Ezután egy rövid demót is megnézhettünk a működéséről.
A Platform as a service előnye, hogy tetszőleges számú gép igényelhető. Hardver vagy szoftverhiba esetén a gépeket restartolja a rendszer. Lehetőség van továbbá az önskálázásra, amelynél beállíthatjuk nagy forgalomnál, hogy több gép legyen, esténként (kevesebb forgalomnál) pedig kevesebb. C# mellet a PHP, Java, MySQL teljesen támogatottak.
Nem volt bővebben róla szó, de az előadó megemlítette, hogy náluk is van Big Data, Storage stb. szolgáltatás. 90 napos ingyenes kipróbálási lehetősége van mindenkinek, aki a www.azure.com oldalra látogat. Tovább információk a www.devportal.hu oldalon is találhatóak.

Vigh Zoltán összefoglalta, amit a felhőről tudni érdemes

A Cloud MeetOFF utolsó előadója, Vigh Zoltán jó összefoglalót nyújtott az a felhőszolgáltatásokról az esti program zárásaként. Arra próbált rávilágítani, hogy manapság kicsit összekeveredett mit értünk felhő alatt és a marketing miatt megnőtt a keresettség iránta, pedig már régóta használjuk. Egyik legnagyobb előnye, hogy önkiszolgáló működést biztosít. Megkülönböztetjük a publikus, a privát és a hibrid felhőket.
A cloud szolgáltatások közül minden „as-a-service”, megtalálható közöttük szoftver, infrastruktúra, platform, tárhely stb. A sok előny mellett azonban hátrányai is vannak. Előnyök közé sorolható a méretezhetőség, helyfüggetlenség, nagy rendelkezésre állás, folyamatos támogatás és a tervezhető költségek, bár ez utóbbival nagyon vigyázni kell. Azonban negatívuma a biztonsági és adatvédelmi aggályok (nem tudjuk, hol vannak az adataink), igenis függünk az adatszolgáltatótól és a költségek meglepetést okozhatnak.
A privát felhő is előállítható a megfelelő eszközökkel, pl. a Red Hat oVirt szolgáltatása, a Citrix-től a CloudStack, az EU Reservoir kutatási projektjeként az OpenNebula vagy a NASA – Rackspace közös szolgáltatása az OpenStack. Ezek jobban méretezhetőek, tervezhetőbbek a költségei és adatvédelmi szempontból is jobbak. Negatívuma viszont a beruházási költség (szerver, rendszergazda) és kisebb szemléletváltás kell hozzá.
Az előzőekben felsoroltak kombinációja a hibrid felhő, ahol beállíthatjuk, hogy milyen adatokat szeretnénk publikus vagy privát felhőbe feltölteni.

Kíváncsi lennék egy olyan statisztikára, hogy a MeetOFF után kit sikerült meggyőzni a felhő szolgáltatások hasznosságáról vagy éppen kit sikerült lebeszélni róla. Az előadóktól minden estre egy jó átfogó képet kaphattunk a lehetőségekről, a döntés pedig innentől kezdve a felhasználókon vagyis rajtunk múlik.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

• Smartmobil weboldal és regisztráció
• Startup program regisztráció

Üdvözlettel,

A Smartmobil csapata

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Farkas Bálint a Windows Azure-ról ad elő

A Microsoft teljes erőbedobással vesz részt a felhő-korszak építésében, elég csak a Windows 8-ra és az Office 365-re gondolni. A fejlesztők és üzemeltetők számára pedig itt az Azure, egy robusztus, a Microsoftos eszközöket (Windows Server, .NET) és a népszerű open source technológiákat (Linux, PHP stb.) egyaránt „elsőrangú állampolgárként” támogató felhőplatform. Előadásomban megnézzük, mit tud!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Nagy Zoltán az AWS rendszert ismerteti

Mit is tud az AWS?

Az Amazon Web Services segítségével gyorsan építhetünk nagy rendelkezésre állású webalkalmazás infrastruktúrát anélkül, hogy adatbázisok konfigurációs fájljaiban kéne turkálnunk könyékig. Az AWS néhány szolgáltatását fogjuk megvizsgálni webfejlesztői szemmel: mire jók, hogyan váltják le a rendszergazdákat (persze csak viccelek…), hogyan váltják meg a világot. Kávét viszont nem főznek.

Nagy Zoltán (nekünk @abesto) picit mélyebbre ás velünk az Amazon felhőszolgáltatásaiban. Valamiért csak ez lett a legnépszerűbb nyílt hozzáférésű platform.

Az előadás megtekinthető “A felhők szárnyán – Cloud computing MeetOFF” eseményen.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Krausz Miklós – hobbija a Köpönyeg

A Köpönyeg története és működése

2003-ban jött egy ötlet, majd a hobbimból 10 év alatt az ország egyik legismertebb weboldala lett. Röviden a történet, az előrejelzések készítése, és hogy miért jó, ha egy jogász is a csapat tagja.

Krausz “Mikes” Miklós saját ötletéből az egyik leglátogatottabb időjós oldal szerkesztője. 10 éve a felhők tanulmányozása tölti ki idejét. Miért jogász mondja meg nekünk a “tutit” holnapra?

Egy elismert “felhőszolgáltatást” ismerhetünk meg “A felhők szárnyán-Cloud computing MeetOFF” elején.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Énekes Nóra meteorológus

Felhőatlasz

Tudod, hogy hányféle felhő létezik? Hogy mi szükséges a kialakulásához? Egyáltalán mi az a felhő? Az előadásban többek között ezekre a kérdésekre kaphatsz választ, és további érdekességekre is fény derül. A prezentáció a meetoff eredeti témájához átvitt értelemben kapcsolódik, az „igazi” felhőkről hallhatsz röviden – meteorológus szemszögből.

Énekes Nóra a Köpönyeg meteorológusa vezeti fel előadásával A felhők szárnyán-cloud computing MeetOFF programozós témáit. Felhő a felhő előtt 2013. február 28-án a Bazaar Klubban.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Nagy Péter fejlesztő, startupper

Google App Engine: programozzunk felhőt

2008-ben indította útjára a Google a saját felhőszolgáltatását, melyet
folyamatosan fejleszt.
Java, Pyton és Go nyelveken lehet a platformra
alkalmazásokat írni.
A platform számos hasznos szolgáltatást kínál az ismert számítógépes
problémák megoldására. Többek között könnyedén lehet integrálni a
web-es alkalmazásunkat a Google
szolgáltatásaihoz.  Bár maga a platform számos megkötést tartalmaz,
melyek mindenképp megnehezítik fejlesztő dolgát, mégis számos Startup
és cég választja a Google
felhőszolgáltatását. A megbízhatóság mellett a másik érv a
szolgáltatás mellett, hogy rendkívül kedvező árazású, például az
alkalmazás fejlesztési ideje alatt nem szükséges fizetni a platform
használatáért (ingyenes quota).
A 2012-es Google I/O konferencián jelentette be a Google, hogy az
Appengine mellett párhuzamosan elérhető a Compute Engine
infrastruktúra szolgáltatása is, mellyel az Amazon EC2
szolgáltatásának kíván konkurenciát állítani.

Nagy Péter Google App Engine előadása 2013. február 28-án a Felhők szárnyán-cloud computing MeetOFF keretében tekinthető meg.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2013. február 9-én 15 országban egyszerre rendezték meg a World Information Architecture Day-t (vagy World IA Day, rövid nevén pedig WIAD). Magyarországon a User Experience Meetup szervezői nyerték el ennek lebonyolítását, és Budapesten a LogMeIn irodájában kaptak helyet az egész napos programsorozatnak.

Kovács Zsuzsanna: Storyboarding

A rendezvény 10:30-kor kezdődött Kovács Zsuzsanna előadásával és workshopjával. Megtudhattuk, hogy a storyboardingot használhatjuk arra, hogy empátiát keltsünk az emberekben, hogy „empatizáljunk velük”.

Kovács Zsuzsanna előadása

Szó esett a Design Thinkingről, melyet David Kelley „talált fel”. Megismertük ennek szakaszait, melyek:

• design alapelvek megfogalmazása,
• ötletelős szakasz,
• prototípus készítése,
• kiválasztás,
• majd miután mindezekből tanultunk, a folyamat elölről kezdődhet. és megtudtuk, hogy mindez demokratikus szemléletű.

Betekintést kaptunk a „personas világába”. Kovács Zsuzsanna elmondta, hogy a jó persona létrehozásához szükséges minél több emberrel interjút készíteni, beszélgetni. Érdemes elnevezni is, hogy a csapat a munka során tudjon rá hivatkozni („Chris a friss pályakezdő”). Megtudtuk továbbá, mi az a “user stories”: egy mondatos kívánság, amit a felhasználó fogalmaz meg a termékkel kapcsolatban. („Én Chris azt szeretném, ha…)

A workshop előtt pedig megtanultunk storyboardot készíteni. Fontos, hogy legyen egy főhősünk, aki találkozik egy problémával. Ez után be kell mutatni, hogy a főhős hogyan oldja meg a problémát a termékünkkel. Zsuzsanna szerint mindez általában kissé „reklámszagú”.

A storyboardnak több kockából kell állnia, ezek közül az első mindig a főhőst mutatja be, a második empatizál (bemutatja a problémát), az utolsó pedig azt emeli ki, hogy milyen jó lesz, amikor a főhős megoldja a problémát. Nem szükséges a részletekbe bocsátkozás, a „mit?” bemutatása a fontos, és nem a „hogyan?”.

Storyboard – Közös munkánk eredménye

A workshopban én is részt vettem, egy 5 fős csapat tagjaként. Összesen 6 csapat vett részt a programban, ami az elkészült storyboardok bemutatásával ért véget. Az elkészítésre 50 percünk volt.

A probléma amit meg kellett oldanunk: „A Földön elfogyott az olaj…” Segítségünkre volt a feladat megoldásában: Einstein.

A többi csapatnak sáskákat kellett legyőzniük James Bond segítségével, meg kellett védeni a zombiktól a Földet Obama hozzájárulásával, le kellett küzdeniük egy járványt Lady Gaga közbenjárásával, el kellett pusztítaniuk a meteorokat Chuck Norris szupererejével, és ki kellett űzniük a betolakodó űrlényeket Superman képességét felhasználva. Látszólag minden csapat élvezte a munkát, és mindenki kreatív storyboardokkal kápráztatta el a közönséget.

Megérkezett az ebéd

Dömsödi Balázs: Új hirdetésfeladás az ingatlan.com-on

Az ebédszünet és sörözés után Dömsödi Balázs előadása nyitotta meg a délutáni programsorozatot.

Az indító kérdés az volt, hogy ki nem használta még az Ingatlan.com-ot? A 2 bátor jelentkező újabb kérdést kapott: Ti a szüleitekkel laktok?

Komolyra fordítva a szót megtudtuk, hogy az ingatlan.com 1998 óta működő weboldal, melyet 2012-ben láttak el új kóddal, és 2013-ban készül az új design. A javítás a következőkre tér ki: érthető fogalmazás (a hirdetésfigyelő szolgáltatás informatívabbá tétele), segítségnyújtás (ne fényképezzenek fénnyel szemben fekete ablakkeretet), szolgáltatások eladása (előnyök, érvek, igazság).

Rung András: Irányított keresés

Az előadásból megtudhattuk, hogy mikor fullad be a keresés?

• ha nem tudjuk, mit keresünk,
• ha nem ismerjük a paramétereket,
• ha rosszul tudjuk valamelyik paramétert,
• ha nem ismerjük a sztenderdeket,
• ha nem szövegből indulunk ki.

Kiderült, hogy milyen lenne egy modernebb keresés?

• nem szóalapú,
• nem merev,
• az ajánlások komplexebb viselkedés és hasonlóság alapján történnek,
• mintaalapon is működik (pozitív és negatív),
• a barátaink keresési mintáira jobban rá tudunk kapcsolódni.

Katona Zsuzsa: Analitikai áramlatok, célok és célfolyamatok Google Analytics-ben

Katona Zsuzsa elmondta, hogy a Google Analytics ingyenes, de személyre kell szabni. Jelzi a hibát, de nem ad támpontot, ezért érdemes a célt és a célfolyamatot beállítani. A csatornaábrázolás látványos grafikával (nem a tényleges kilépési oldalt mutatja) történik, lehetséges a célfolyamat ábrázolása (részletességi szint állítható, kiemelhetőek lépések).

Kollin Zoltán: Building Scida

Kollin Zoltán előadásában egy startup ötlet megvalósulását ismerhettük meg. “Valami ék-egyszerű dolgot akartunk kreálni, ami egyszerű, mint a kalapács.” Hogy mi is ez pontosan? Egy olyan alkalmazás, amely segítségével rendet tarthatunk E-book olvasónkon, így nem kell bonyolult fájlrendszereket létrehozni a számítógépünkön. Az alkalmazás pont annyi funkcióval rendelkezik, amennyire feltétlenül szükség van: meta infó, könyvtár menedzsment, másolás az olvasóra; mindezek mellett mindössze 6 dollárért a miénk lehet.

Varga Csaba: Kártyarendezés a gyakorlatban

A rendezvény zárásaként ismét egy gyakorlatias előadást hallhattunk, ezúttal a kártyarendezés témakörében. Kártyarendezésre szükség lehet nagy site-oknál, sok tartalomnál, sok menüpont esetén, sok oldal feldolgozása során. Típusai: papír+asztal+emberek, szoftverek (XSort, OptimalSort, Websort, ConceptCodify,UXSORT, SimpleCardSort).

Három esettanulmányt hallgathattunk meg: Startlap nyitóoldal redesign, Vodafone üzleti oldalak (2 fülből 3 lett), Wizzair booking flow (foglalási folyamat újratervezése).

A Startlap nyitóoldal frissítésének bemutatása kapta a legnagyobb hangsúlyt az előadás során. Megtudhattuk, hogy:

• Milyen volt? 5025 pixel magas tartalom, hangsúlytalan területek.
• Milyen módszert alkalmaztak? 50 kártya, open sort, minden kártyát kategóriákba kell sorolni, nem lehet módosítani, minden csoportnak nevet kell adni. A rendezésben 230 fő vett részt, 80% nő. Feldolgozás: dendrogram (klaszterezés, csoportosítás) analysis spreadsheet (excell adattisztítás, sztenderdinzálás, alternatívák).
• A kontroll analízis során kiderült, hogy a férfiaknál az autó és mobil az apróhirdetés kategóriába sorolódik, a nőknél pedig a magazin kategóriába.
• A végeredmény 6 szó: hírek, pénzügyek, szórakozás, utazás, életmód, hasznos dolgok.

A szüneteket is mindenki hasznosan töltötte

A rendezvény késő délután ért véget, hasznosan, gyakorlatiasan telt el a nap.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Milyen egy tökéletes ember, és ezt ki döntheti el egyáltalán? Milyen létező példákat említhetünk meg az embertökéletesítés témakörében? A Vírus Est 2013. január 9-én ezzel a kemény témával nyitotta az évet Bárd Imre előadásában az egészen új Kolor Bárban. Őt pedig Szomolányi Katalin, a Telekom Vállalati Fenntarthatósági Központ vezetője követte, akitől a fenntartható jövőnkről tudhattunk meg néhány dologt, például hogy mekkora lenne Magyarország átlagos “bolygószükséglete”.

Bárd Imre (London School of Economics and Political Science): Újratervezés – dilemmák az embertökéletesítés területén

Sok science fiction negatív képet fest elénk a jövőről, pl. csorbulnak emberi jogaink. Legalább minden hétre jut egy olyan cikk, amely az embertökéletesítéssel kapcsolatos etikai dilemmákat feszegeti. Hatalmas vitákat kavart az a férfi, aki implantátummal akart indulni a Londoni Olimpián, pedig lehet, hogy ez a jövőben természetes lesz.

A teljesítményfokozásnak vannak történeti előzményei is. Ezek közül az első az Eugénia, amivel az örökléses betegségek valószínűségét próbálták csökkenteni. Számos országban jöttek létre ennek hatására kutatócsoportok, és az alapelveket megpróbálták a gyakorlatba átültetni. Lényegében a fajnemesítést akarták elősegíteni, a degenerációt pedig korlátozni. Ezek szerint léteznek olyan emberek, akik értékesebbek másoknál? Mi számít értékesnek? Valójában társadalmi preferenciákat próbáltak meg érvényesíteni a biológiára hivatkozva.

Az 1950-es években kezdtek el azzal foglalkozni, amit embertökéletesítésnek nevezhetünk. A 20. század végére pedig elindultak a viták, egy tanulmány kapcsán, mely a nanotechnológiát, a biotechnológiát, az informatikát és a genotechnológiát emelte ki.

Az Embertökéletesítés sok kérdést vet fel Bárd Imre szerint

A képességfokozás lehet terápiás célú, nem terápiás, illetve funkciót és jóllétet fokozó. Fokozható a kognitív képesség, fizikai erő, kedélyjavítás és az életmeghosszabbítás. Mind a négy területen szélsőséges víziók fogalmazódtak meg.

Az előadó ezek után konkrétabb példákról beszélt részletesebben. Ezek közül az első az amerikai hallgatók körében használatos képességfokozó gyógyszerek. A blogokban egyesek letisztult koncentrációs hatásról számolnak be, míg mások számára életük legrosszabb élménye volt és nem éreztek jobb teljesítményt.  Bárd Imre ezt annak tulajdonítja, hogy megváltoztak a gyereknevelési szokások, és bizonyos dolgokat gyógyszerekkel pótolunk. Figyelemhiányos hiperaktív gyerekeknél indokolt az ADHD használata, de vannak, akik csak megjátsszák a tüneteket. Egyes vélemények szerint az egyetemeknek teszteket kellene csinálni vizsgák előtt, hogy kiszűrjék a nem legálisan bevett gyógyszerek használatát.

Egy másik téma a reprodukcióba beleavatkozás technológiája. Egyre több rendellenességet lehet előzetesen azonosítani (pl. örökletes betegség kiszűrése). A pár ezek után vagy felkészül hogyan fogadja majd a gyereket, vagy fennáll a terhesség megszakítása. Mi alapján méricskélünk életeket? Egy másik a preimplantáció, melynek során mesterséges megtermékenyítést választ a pár, és befolyásolhatják mondjuk a szemszínt vagy a hajszínt. Az ismertetett esetekben terápiás beavatkozások fordulnak át képességfokozókká.

Technoprogresszív és Biokonzervatív nézőpontok léteznek arra, hogy mi alapján akarunk belenyúlni a természetbe. Az előbbiek szerint a technológia segíti a lehetőségeinket, utóbbiak szerint csak terápiás célra van jogunk használni.

Számtalan kérdés merül fel még ezeken kívül is. Pl. Mennyiben más, ha technológiával fokozzuk előnyünket, mintha mondjuk jógával? Kinek a hatáskörébe tartozik eldönteni, hogy mit szabad és mit nem? Fontos a társadalmi egyenlőtlenség kérdése is, mert aki megengedheti magának, az meg fogja tenni, a többiek pedig kimaradnak belőle.

2013-2016 között a NERRI Felelősségteljes Kutatás és Innováció ezeket a kérdéseket fogja vizsgálni!

Szomolányi Katalin (Magyar Telekom, Vállalati Fenntarthatósági Központ vezető, Planet Fanatics alapító): Enyém. Tiéd. Övé…  – avagy kinek a jövője és kinek a felelőssége?

Az átlag magyar jobban is figyelhetne a bolygónkra

Az előadást egy provokatív kisfilm megtekintésével kezdtük, amely bemutatta, hogy az ember mennyi mindennel árt a környezetének. Ha mindenki csak önvizsgálatot tart: kell egy ház (lenn az óceán partján), étel, kikapcsolódás, jármű, sok ruha, ajándékok, hajfestés és egy munkahely, ami mindezt fizeti.

Összességében több mint 5 tonna az évi CO2 kibocsátás, 0.6-1.2 m3 szemét termelődik, összesen a bolygószükségletünk a magyar átlag szerint 2 bolygó. Ilyenkor jön a hárítás, és Amerikára vagy Kínára mutogatunk, de a világ átlag bolygófogyasztása 1,2 – tehát rosszabbak vagyunk az átlagnál.

1972 óta keresik a globális megoldást, az ENSZ ötlete volt, hogy a nagyvállalatokat is be kell vonni az élhetőbb jövő megteremtése, 2001-ben az EU is megfogalmazta a Fenntartható fejlődés stratégiát. Minden országnak nemzeti stratégiát is meg kellett fogalmazni, és érdekes módon a magyarok voltak az utolsók az EU országok közül. A felmérések szerint a magyarok összesen 21%-a hallotta valaha a „fenntartható fejlődés” kifejezést.

A szabályozókat érinti leginkább, hogy egy cég mit csinál, utána következnek a befektetők, az ügyfelek, a munkatársak vagy a beszállítók. Mit tehet a cég? Csökkentheti a költségeket (ezzel minimalizálja a kockázatot), profitabilitásra törekszik, immateriális javakat növel (hírnév, márkaérték, munkavállalói- és ügyfél elégedettség) és részvényértéket.

A fenntarthatóság elemei lehetnek:

• Gazdasági dimenzió (felelős vállalatirányítás, márkamenedzsment, etika, ügyfélkapcsolatok, termékfejlesztés…),
• Környezeti dimenzió (ökohatékonyság, Jelentés, politika, klímastratégia)
• Társadalmi dimenzió (munkáltatói gyakorlat,humán tőke fejlesztés, tehetségek vonzása és megtartása, társadalmi szerepvállalás, Jelentés, Érdekelt felek figyelembevétele, szállítói sztenderdek).

Példák a nagyvilágból: A Google vezeték nélküli, elektromos autótöltőt fejlesztett (mikor még azt sem tudtuk, minek). A Facebook a sarkvidékre költözteti nagy adatparkjait (akkor nem kell a hűtésére költeni). Az Apple naperőmű parkot létesít. Létrejött a Nest nevű intelligens termosztát. A Windmade szélerőmű használók sorába a Lego is beszállt. Illetve léteznek még fair trade ruhák, bioruhák, etikus kereskedők, pl. H&M.

Bár az előadó direkt nem akart saját munkahelyéről, a Telekomról példákat mondani az önreklám elkerülése miatt, de a közönségből valaki rákérdezett. Pár példa mellett (hibrid autók) megtudhattuk, hogy a Telekom Fenntarthatósági Jelentésében minden megtalálható, és ez letölthető a weboldalról.

Az előadó összefoglalóan azt szerette volna mondani, hogy mindenki a maga szintjén tehet a fenntarthatóságért!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Typotex Kiadó felajánlásából újabb három szerencsés polcát tudjuk egy-egy jó könyvvel gazdagítani. 2013. február 28-án, a Cloud computing MeetOFF-on játékra hívunk titeket. Figyeljétek az előadásokat, mert az elhangzott információk alapján fogunk nektek három kérdést feltenni, és a leggyorsabb válaszadóknak adjuk Bőgel György: Terepszemle – Tanulmányok és feljegyzések az infokommunikációs világról c. könyvét.

A Typotex weboldala így ír a CEU Business School professzorának 2012-es könyvéről, mely négy tanulmányt és válogatott blogbejegyzéseket foglal magában:

Számítógép az asztalunkon, okostelefon a zsebünkben, állandóan fent vagyunk a világhálón… Az informatika korunk egyik legizgalmasabb, leginnovatívabb iparága, ahol szinte minden nap történik valami fontos. Felhő-informatika, adatrobbanás, mobil rendszerek, vállalati és személyes alkalmazások, közösségi hálók, elektronikus kereskedelem – milyen logika szerint fejlődnek ezek a technológiák és rendszerek? Milyen következményekkel jár a terjedésük? A kérdésekre az Edition 2.0 szellemének megfelelően nemcsak a szerző  tanulmányai és válogatott blogbejegyzései, hanem az infokommunikáció kiváló szakértőinek kommentjei adnak lehetséges választ.

 

Várunk Titeket  2013. február 28-án, a Cloud computing MeetOFF-on!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2013. január 7-től mobilon is elérhetővé vált az Országos Széchényi Könyvtár honlapja. A kisebb kijelzős eszközökre optimalizált változatot a felhasználók mostantól mobiltelefonon és táblagépeken is könnyebben böngészhetik. A mobilbarát oldalt a www.oszk.hu oldalon keresztül érhetjük el, amely automatikusan igazodik a készüléktípushoz. A „miértekről” és a „hogyanokról” Garamvölgyi László fejlesztőt kérdeztem.

Miért készült el a könyvtár honlapjának mobilra optimalizált változata? Végeztetek-e előzetes felmérést?

Elsősorban a normál honlapunk látogatottsági statisztikája ösztönzött bennünket arra, hogy elkészítsük a mobil változatot. A mobileszközös látogatások száma folyamatosan növekszik. 2012 utolsó hónapjaiban már közel kétszer annyian látogatták honlapunkat mobiltelefonról vagy táblagépről, mint az év elején. Ez természetesen magyarázható azzal, hogy magyar mobilpiaci statisztikák alapján tavaly már az eladott mobiltelefonok több mint négyötöde okostelefon volt – melyekhez többnyire mobilinternet hozzáférést is vásároltak -, ráadásul az év második felében megjelentek az olcsó tabletek is a piacon, ezeknek köszönhetően a mobilos internetezés egyre több ember számára válik a mindennapok részévé. Bár jelenleg a honlap teljes látogatottságához viszonyítva a mobileszközös látogatások aránya csekély, nem hagyhattuk figyelmen kívül ezeket a trendeket, melyek a jövőben minden bizonnyal csak erősödni fognak, sőt a felhasználók igénylik majd a mobilos verziót, ezért nemzeti könyvtárak viszonylatában az elsők között készítettük el a kisebb kijelzős eszközökre optimalizált változatot.

Milyen követelményeket vettetek figyelembe az oldal készítésekor?

Fő célunk az volt, hogy megjelenésében és kezelésében egyaránt felhasználóbarát legyen, nemzeti könyvtárhoz illő rendezett tartalom mellett és azokat az információkat emelje ki, melyek egy mobilról böngésző felhasználót elsősorban érdekelhetnek akár közlekedve a városban, vagy itt a Budavári Palota falain belül. Ezért struktúráját tekintve is eltér a normál verziós honlaptól, azonban lényeges, hogy sok mobil honlappal ellentétben a normál tartalom jelentős része elérhető maradt, ami szintén fontos szempont volt.

Milyen mintákat követ (ha követ valamilyen mintát) az oldal?

Trendekről még nem igazán beszélhetünk nemzeti könyvtári környezetben, a felsőoktatási könyvtárak ezen a téren előrébb járnak. Amikor egy éve feltérképeztem a nemzeti könyvtárak helyzetét ezen a téren, egészen Szingapúrig kellett virtuálisan elmennem, hogy működő nemzeti könyvtári mobil honlapot találjak. A szakmában sok téren úttörőként számon tartott Francia Nemzeti Könyvtár, vagy az amerikai Kongresszusi Könyvtár sem rendelkezett még mobil honlappal és ez azóta sem változott. A “nagyok” közül a British Library mutatott előrelépést ezen a téren, mely részben optimalizálta már honlapját. Felsőoktatási példa több állt rendelkezésre, például hazánkban is elérhető volt már egy évvel ezelőtt is a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának mobil verziós honlapja, azonban könyvtárunk mérete, funkcióinak és látogatóinak jóval heterogénebb összetétele miatt nekünk bővebb tartalmú mobilverziós honlapban kellett gondolkodnunk, mint ahogy általában a felsőoktatási könyvtárak gondolkodtak, így azokat sem követhettük példaként.

Milyen operációs rendszereken érhető el az oldal?

A honlap teljesen platformfüggetlen, bármilyen naprakész mobilböngészőben futtatható. Az eszköz típusának érzékelése automatikusan történik, ezért még külön címet sem kell megjegyezni az eléréshez.

Akadt-e (és ha igen milyen) nehézség a fejlesztés során?

A fejlesztés során különösebb problémába nem akadtunk. Ami inkább fejtörést okozott, az az egyes funkciók működésének kitalálása volt. Például annak ellenére, hogy a mobil honlapunk egy különálló site, cél volt, hogy ne kelljen minden téren kettős adminisztrálást végezni a normál honlappal együtt. Ezért egy hibrid megoldás mellett döntöttünk: a ritkábban változó, de folyamatosan aktuális tartalmaknak (pl.: szolgáltatás-leírások) gondosan elkészítettük a mobilos változatát. Lerövidítettük a szövegeket, optimalizáltuk az illusztrációkat stb. Ezzel szemben például a híreket nem kezeljük külön, azok a normál honlapról közvetlenül érkeznek, a megjelenéssel kapcsolatos optimalizálást pedig egy algoritmus végzi el valós időben. Ezzel a megoldással elértük azt, hogy a mobil verzió nem igényel olyan napi szintű karbantartást, mint a normál, ráadásul a megjelenő aktualitások azonnal elérhetők minden felületen.

Végeztetek-e tesztelést a végső verzió előtt?

Igen, megjelenés előtt alapos tesztelésnek vetettük alá, melybe bevontuk felhasználóinkat is.

Kiket vontatok be a tesztelésbe?

Facebook oldalunkon felhívást tettük közzé, melyben kerestük, és vártuk a vállalkozó szellemű béta tesztelőket. Ahogy az egyik nagy hazai hírportál fogalmazott: “közösségi bulit” csináltunk a tesztelésből.

Milyen visszajelzések segítették a munkátokat?

A megelőző belső teszteknek köszönhetően a nyilvános tesztelés nagyobb hibákat már nem fedett fel, jól vizsgázott az oldal a legkülönfélébb mobileszközökön, de számos praktikus ötletet kaptunk, amivel még inkább felhasználóbarát lett a végső felület.

A legnagyobb kritikát talán a főoldal megjelenése kapta. Sajnos forrásaink szűkössége miatt a grafikai tervezésben nem tudtuk szakember segítségét kikérni és ez meglátszott az ikonok egységességében, pontosabban az egységesség hiányában, de köszönhetően tesztelőinknek ezen is javítottunk. Használatóság szempontjából főleg az oldalak közötti átjárhatóságot hiányolták, ezért a végleges verzióban a szöveges tartalmakat számos helyen kibővítettük a kapcsolódó oldalakra mutató linkekkel.

Milyen a honlappal kapcsolatos terveitek vannak a jövőre nézve?

Apróbb változtatások mellett kettő fő tervünk van rövidtávon, melyek valószínűleg néhány hónapon belül meg is valósulnak.

Az egyik egy épületen belüli mobilos tájékoztató rendszer kiépítése. Ez az épület lényeges pontjain elhelyezett QR kódok segítségével segít tájékozódni a felhasználónak az adott helyszínre vonatkozó mobil honlapos tartalom behívásával, melyeket még kibővítünk helyzetfüggő, egyéb naprakész információkkal és praktikus tanácsokkal, melyek segítségével otthonosabban mozoghatnak az épületben a felhasználóink és felfedezhetnek nem, vagy kevésbé ismert szegleteket is.

A másik fő tervünk az online katalógusunk optimalizálása. Bár jelenleg is elérhető a mobil honlapon a katalógusban való keresés, de nincs lehetőség összetett keresési feltételek megadására, a találati lista pedig már nem is optimalizált felületen jelenik meg. Most ezen dolgozunk, hogy a katalógusunk is teljes mértékben mobileszközökre optimalizált legyen.

Az elkészült honlaphoz gratulálunk, a további tervekhez sok sikert kívánunk!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egészpontosan tegnap és nem is egyszeri Budapest Clojure User Group meetup a BalaBit budapesti irodájában, mintegy tucat ember (külsős és BalaBites egyaránt) részvételével, melynek keretében Érdi Bálintnak hála, betekintést nyertünk a Clojure nyelvbe, és abba is, hogy miként, kik és mire használják.
És a legszebb? A társaság nagyja alig-alig rendelkezett Clojure tapasztalattal, inkább érdeklődött csak, az esemény pedig olyan jól sikerült, hogy lesz folytatása is rögvest: 2013. február 19.-én kedden, ugyanott, ugyanakkor a Végzetes Fonalakról fog algernon értekezni.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2013. január 23-án került sor a Mozaik kiadó által szervezett IV. Matematika konferenciára. A rendezvényre a Mozaik kiadó honlapján ingyenesen lehetett regisztrálni. A résztvevők az élmények mellett ajándékkönyvekkel térhettek haza.

A konferencia programja 10 órakor kezdődött. Előtte, és a nap folyamán 20%-os tankönyvvásárlásra volt lehetősége az érdeklődőknek. A résztvevők többsége matematika tanár volt, ők továbbképzésként számolhatták el a konferenciát, így ez számukra kreditet is ért.

A rendezvényt Orgován Katalin nyitotta meg, aki az aktuális tankönyvhelyzetről, és a kerettanterv változásairól tájékoztatta az érdeklődőket.

Dr. Gyarmathy Éva: Stratégia oktatás matematika

Dr. Gyarmathy Éva dedikál

Az első előadást Dr. Gyarmathy Éva tartotta. Figyelemfelkeltésként az előadás néhány tipikus kép kivetítésével kezdődött. A képeken fiatalok voltak különböző élethelyzetekben, de minden alkalommal mobiltelefonnal a kezükben. Dr. Gyarmathy Éva felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális nemzedék tagjai akkor sikeresek, ha rendkívül lusták, és rendkívül képlékeny az agyuk. A lustaságra természetesen azért van szükség, hogy minél jobb, minél modernebb eszközök születhessenek.

Az előadó szerint a digitális nemzedék tagjának lenni egyformán előny és hátrány is. A jobb agyfélteke gondolkodása erősödik, de ezzel egyidejűleg gyengül a fogalomalkotás, hiszen a gyerekek mindent „készen” kapnak, nem kell elképzelniük a meséket, nem kell annyit írniuk, mint régebben. Dr. Gyarmathy Éva szerint fontos a stratégiai gondolkodás fejlesztése, a mozgásos tevékenységek valamint a zene „becsempészése” a tanítási órákra. A kötelező sakkórák megjelenése éppen ezért örvendetes, azonban ha a tanár csak „nyűgnek” érzi a sakk oktatását, akkor a tanulók el fognak zárkózni a táblajátéktól. Éppen ezért az előadó kiemelte, hogy a tananyagnak nem célnak, hanem minden esetben eszköznek kell lenni a gondolkodás fejlesztésében. A sakkot tehát nem tanítani, hanem „csinálni” kell.

Dr. Csíkos Csaba: Laboratóriumi vizsgálatok a matematikai gondolkodás titkainak kutatására

Dr. Csíkos Csaba előadása

Dr. Csíkos Csaba az új kutatási eredményeiről tájékoztatta a jelenlevőket. A fejben számolás kutatása mellett szemmozgás-vizsgálatokat végez (mentális számegyenes kutatása, matematikai szöveges feladatok megoldási folyamata).

Elsőként a fejben számolásról beszélt, és arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan adunk össze fejben háromjegyű számokat. A különböző stratégiák alkalmazásának gyakoriságát és sikerességét vizsgáló kutatás során kiderült, hogy a vizsgált gyerekek 47%-a nem változtat stratégiát a különböző típusú összeadások során (pl.: 342+235, 527+398, 701-694 (indirekt összeadás)), a megoldási idő függ, a hiba azonban független az alkalmazott stratégiától.

A szemmozgás-vizsgálatok objektív adatokkal szolgáltak agyi és mentális folyamatokról. A mentális számegyenes vizsgálata során kiderült, hogy óvodás kortól folyamatosan változik, fejlődik az agyunkban „lévő” számegyenes; logaritmikusból lineáris beosztásúvá válik, valamint a kiosztások is változnak. A vizsgálat során egy üres számegyenesen (kezdőpont 0, végpont 100) kellett a vizsgálati személynek arra a pontra nézni amit az összeadás helyes eredményének gondol.

Dr. Csíkos Csaba előadása után szünet következett, amikor is Dr. Gyarmathy Éva dedikálta Diszlexia a digitális korszakban című könyvét.

Polgár Judit: Képességfejlesztő sakk és a matematika szerepe az oktatásban

Polgár Judit előadása

Meglepetés előadóként (az előzetes programban nem szerepelt az előadó neve) Polgár Judit mutatta be Sakkjátszótér című munkafüzeteit. Az előadást egy videofilm előzte meg, amiből megtudhattuk, hogy Judit 5 éves kora óta sakkozik, és 9 évesen érte el az első nemzetközi sikert. Polgár Judit a sakkot kivételes oktatási eszköznek tartja, és örül annak, hogy a sakk választható tantárgyként bekerült a Nemzeti Alaptantervbe (NAT). A Sakkjátszótér című könyvet testvérével, Polgár Zsófiával közösen készítették, már több nyelven megjelent, így nem csak itthon van lehetőségük a gyerekeknek a sakkról-, a sakkot tanulni.

Polgár Judit és az általa megálmodott és létrehozott Sakk Alapítvány is a szórakoztató, gyakorlatias, életszerű oktatást tartja megfelelőnek a digitális nemzedék számára. A sakk pedig kiválóan alkalmas erre.

Érdeklődők a IV. Matematika konferencián

Polgár Judit előadása után ebédszünet következett, ahol szendvicsekkel, süteményekkel, és kávéval kínálták a résztvevőket.

A délutáni programok szekciónként (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) változtak. A felsős szekciót Dr. Hajdu Sándor nyitotta meg, aki a helyi tantervek megalkotásának szempontjairól beszélt, az új kerettantervek figyelembevételével. Kiemelte, hogy az új kerettanterv (nehezen megvalósítható) célja, hogy az iskola csökkentse a társadalmi helyzetből adódó hátrányokat úgy, hogy a tanulók átlagos teljesítménye eközben nő.

Az alsós szekcióban Czakó Anita előadását hallgattam meg, aki Cirkuszi mutatvány? – pedagógus a digitális korszakban címmel tartott rendkívül gyakorlatias előadást. Bemutatta saját készítésű fejlesztő eszközeit, az oktatóprogramok felhasználhatóságát a matematika órákon, valamint az interaktív tábla használatának lehetséges módjait (ellenőrzés, kivetítés, feladatmegoldás). A résztvevők megismerkedhettek különböző saját készítésű interaktív feladatokkal (zsákbamacska, torpedó, statisztika…), amelyeket bárki könnyedén elkészíthet otthon, ha rászán eleinte néhány órát, majd idővel mindössze néhány percet.

A nap zárásaként Tüskés Gabriella Digitális tananyag-készítési egyszeregy című előadását hallgattam meg, ahol az érdeklődők saját számítógépükön követhették az előadásban bemutatott feladatok elkészítését. Az előadás az interaktív táblával nem rendelkező osztályok „interaktív” óráinak megvalósíthatóságát mutatta be, vagyis azt, hogy hogyan lehet PowerPoint és Excel segítségével érdekes feladatokat készíteni.

A „Tervek-Táblák-Játékok” IV. Matematika konferencia programja 15.30 perckor ért véget, ahonnan a résztvevők ajándék könyvekkel, és rengeteg élménnyel gazdagodva tértek haza.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A cloud computing áldás, csodaszer, vagy életünk rákfenéje? Vagy mindez együtt?

A felhőszolgáltatások már a spájzban vannak, sőt alakítják életünket. Pár éve a fejlesztők kaptak rá, ma már földi halandók is számtalan módon kiaknázhatják előnyeit.

2013. február 28-án a Bazaar Klubban meetup stílusban előadóink pár inspiráló példát mutatnak a cloud computing alkalmazására, sőt -talán- alkalmazást is futtatunk felhőben.

Meghívott előadóink:

• Krausz Miklós “Mikes” és Énekes Nóra - köpönyeg.hu
• Nagy Péter - Google App Engine
• Nagy Zoltán @abesto - Amazon és a felhők
• Farkas Bálint - Windows Azure
• Vigh Zoltán @ptzool – Tippek a felhőszolgáltatások használatához

Az előadások után egy kötetlen beszélgetés keretében választ keresünk többek között arra, hogy (…)

Regisztrálj szellős helyet magadnak, tarts velünk a felhőbe, s tovább!

#meetoff

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2013. január 22-én került megrendezésre a III. Trefort-kerti bölcsész tanári konferencia az ELTE BTK-n. A regisztrációhoz kötött ingyenes rendezvényre közel 200-an voltak kíváncsiak az ország minden területéről.

Az eseményt Dr. Károly Krisztina az Oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese nyitotta meg, aki beszédében felhívta a figyelmet az ELTE gazdag tanár szakos kínálatára.

Ezután Antalné Szabó Ágnes köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a délután programjait, az egyes műhelyek pontos helyét.

Bölcsész tanárok

Kaposi József az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója előadásában egyebek mellett a tantervkészítés problémáira hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy szeptembertől nagyobb hangsúlyt fognak kapni a természettudományos tárgyak, és várhatóan több mindennapi tudást fognak szerezni a diákok, a kompetenciafejlesztés továbbra is fontos marad.

A XXI. századi bölcsésztanár IKT kompetenciái

Nádori Gergely és Prievara Tibor, a tanárblog.hu szerkesztői a jelenlegi oktatási kihívásokról, feladatokról tartottak előadást.

Vizsgálták az IKT iránti nyitottság és a pedagógiai hitvallás közötti összefüggéseket, és arra hívták fel a figyelmet, hogy azok az oktatók, akik magukat innovatívnak tartják, sokkal inkább a diákok tanulása szemszögéből közelítenek a tanításhoz, mint az IKT iránt csupán érdeklődő pedagógusok.

Nádori Gergely

Az előadás további része a kiterjesztett, vagyis a virtuális osztályteremről szólt. Prievara Tibor beszámolt a saját osztályaiban folyó munkáról, ahol is az angol órákon a diákoknak lehetőségük van saját tanulási útvonalakat bejárni, önálló témákat választani, sőt még saját készítésű dolgozataikat megírni is. Diákjai kipróbálhatták, milyen tankönyvet írni, milyen azt tanulni, amihez csak kedvük van, vagy éppen arról írni, amiről szeretnének. Igaz, a 80 gyerek 80 különböző tanulás irányába indult el, a kezdeményezés azonban sikeresnek, és motiválónak bizonyult.

Prievara Tibor diákjai valóban a digitális nemzedék tagjai, hiszen a házi feladatokat is a hagyományos módszerek mellett számítógépen, blogokon és közösségi oldalakon adják/adhatják be. Az újfajta módszer lehetőséget teremt a diákoknak arra, hogy egyéni utakat járjanak be, e mellett pedig felelősségre neveli a gyerekeket.

A kiterjesztett osztályteremnek köszönhetően az értékelés és az osztályozás valóban elválhatnak egymástól, ezáltal a dolgozatírások előtt nem „falfehér diákokkal” találkozik a tanár, hanem motivált, felkészült gyerekekkel.

Magyartanári műhely – Molnár Gábor Tamás: Műveltségközpontú és kompetenciaközpontú oktatás

Molnár Gábor Tamás előadása

Molnár Gábor Tamás előadásában az RJR modell (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás) gyakorlati megvalósulását mutatta be Szabó Lőrinc Az Egy álmai című versén keresztül. Az előadó szerint az olvasás, a tanítás során fontos, hogy elgondolkozzunk a szöveg hatásán, persze ne csak mi, hanem a diákok is. Éppen ezért fontos, hogy a tanár megmutassa a diákoknak, hogy milyen a beleélő, reflektáló olvasás.

Az Egy álmai tanítását így egy gondolatébresztő feladattal kezdené, amikor a diákoknak csukott szemmel kell felidézniük egy olyan pillanatot, vagy eseményt, amikor úgy érezték, a világ összeesküdött ellenük. Ezután közös megbeszélést követően kezdődhet a mű „boncolgatása”, a jelentésteremtés, végül pedig az óra lezárásaként állóképpel, vagy más (otthoni esszé) módszerrel a reflektálás.

Ének-zene és IKT műhely

Gonda Zsuzsa előadása az interaktív tábla tanórai felhasználását/felhasználhatóságát valamint az előnyeit (motivál, pozitív hatással van a teljesítményre, interakciót feltételez az osztályon belül, több tanulótípust támogat) mutatta be.

Olyan programokról, és weboldalakról hallhattunk, amelyek megkönnyíthetik a tanár munkáját, mindemellett pedig hasznosak, és szórakoztatóak mind az otthoni készülés, mind a tanítás során:

• wordle.net/create: szófelhő készítésére alkalmas;
• bubbl.us: gondolattérkép készítése;
• tananyagpiac.hu: ingyenesen letölthető kész tananyagok/feladatok;
• moodle: virtuális osztályterem;
• delicious.com: könyvjelző kezelő felület.

Sváb Ágnes előadásából megtudhattuk, hogy melyek azok a honlapok és online folyóiratok, amik megkönnyíthetik a munkánkat például akkor, ha egy osztály egész napját mi tartjuk meg, helyettesítve a szaktanárokat.

• Francia órán: franciaoktatas.eu
• Irodalom órán: irodalom.arts.unideb.hu/kutatas/irom/index.php
• Angol órán: tanarblog.hu
• Történelem órán: folyoirat.tortenelemtanitas.hu
• Nyelvtan órán: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/
• További ötletek: smart.lsk.hu/edu

Dobák Zoltán a podcastok angolórai felhasználhatóságáról tartott rövid élménybeszámolót.

Danczi Annamária a SMART tananyagokban rejlő lehetőségeket mutatta be. A tananyagpiac.hu oldalon regisztráció nélkül keresgélhetünk a különböző tartalmak között, és ezeket akár le is tölthetjük (regisztrációt követően), és szabadon használhatjuk a tanítás/tanulás során.

Boda Annamária további hasznos IKT eszközöket bemutató előadása zárta a konferencia IKT szekciójának programját. A prezentáció során megismerkedhettünk a SMART Ideas gondolattérkép-készítő szoftverrel, a Windows Live Movie Makerrel, az Auto Collage kollázskészítővel, a Microsoft One Note programkezelővel, és a Microsoft Sky Drive tárhellyel.

Érdeklődő tanárok

A konferencia sok hasznos, és gyakorlati tudást nyújtott, felkeltette az érdeklődést az interaktív tanórák iránt, valamint megmutatta, hogy egy bölcsész tanár is lehet innovatív.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A MeetOFF januári eseményének a Graphisoft Parkban található Ustream HQ adott otthont. A rendezvény január 28-án 18 órakor kezdődött, és az üzleti intelligencia témakörét boncolgatta.

A BI esten körülbelül 70 érdeklődő vett részt, akik három előadó bemutatóját, pizzát, és egy rendhagyó kerekasztal beszélgetést kaptak a szervezőktől.

Tölgyes László: Intelligens üzlet nem működtethető üzleti intelligencia nélkül

Tölgyes László

Elsőként Tölgyes László újságíró előadását hallgathattuk meg. László a rövid történeti bevezető után az üzleti intelligencia legfontosabb kérdéseivel foglalkozott: platformok kérdése, vállalati döntéshozatal, teljesítménynövelés, stratégia, profit, adatkezelés, jogosultságok.

Előadásában a szerkesztőségi rendszerek, a perszonalizáció, és a tartalomszűrés témaköreit érintette, a Matáv, a Vogel Burda és az Artpool BI tapasztalatait foglalta össze. Eddigi munkahelyein leginkább a különböző szerkesztőségi rendszereket használta, és ismerte meg, melyek főként a felsővezetők munkájához nyújtanak/nyújthatnak segítséget.

Ezután a közösségi média útvesztőjén kalauzolta végig a hallgatóságot. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem akarunk napi 24 órát azzal tölteni, hogy a „digitális szemétdombon” keresgélve releváns információkhoz jussunk, akkor előbb-utóbb valamilyen segítségre, adatbányász alkalmazásokra lesz szükségünk. Az  RSS olvasók, a StumbleUpon vagy a Scoop.it!, Pulse és más közösségi médiás társai (Twitter, Facebook, Diaspora*) személyre szabható alkalmazások ugyan, de még ezek alkalmazásával sem jutunk sokkal előrébb, szükséges lenne egy intelligensebb segédeszköz. Az egyik lehetséges friss megoldásként említette a Finnországból érkezett Futurefult, ami használható szűrőrendszereket tartalmaz, mindössze a „beidomítása” van hátra ahhoz, hogy tervezhetővé váljon minden ezen alapuló jövőbeli adathalászati és bányászati „aktusunk”.

Szekeres Péter: Webes jelenlét elemzése a Neticle-lel

Szekeres Péter, Neticle

Szekeres Péter, aki ígéretes startup ötletgazdaként került bemutatásra, a Neticle rendszer példáin keresztül mutatta be, hogy lehet-e üzleti döntéseket hatékonyan támogatni a publikus webes tartalmak elemzésével. A Neticle Technologies október végén lépett piacra, és a magyar web népszerű témáit igyekszik összefoglalni számokkal és grafikonokkal. Megtudhatjuk, hogy honnan, mikor jelent meg adott tartalom, ezáltal megállapítható, hogy melyik nap, melyik órában érdemes egy kampányt elindítani ahhoz, hogy aktív figyelőkre találhassunk. A bemutatott szolgáltatás képes automatikus véleményelemzésre, a fő támogató és ellenző szerzők felismerésére, közel valós idejű (15-40 perc) véleményelemzésre. Röviden: egy átláthatóbb web lehetősége nyílik meg a felhasználók előtt.

Az előadást követően kérdéseket lehetett feltenni az előadóhoz, ahol megtudhattuk, hogy a szolgáltatás képes megkülönböztetni az Apple-t és az „almát”, hogy az értékesítési adatokkal való összevetés még nem történt meg, illetve hogy a szolgáltatás egyelőre még csak magyar nyelven elérhető, de lehetséges más nyelvekre is átvinni.

Szakács Balázs: Makó és Jeruzsálem a BI térképen

Szakács Balázs, Ustream

Szakács Balázs (Ustream BI csapatvezető) előadásában a BI végleteit mutatta be, nevezetesen beszámolt arról, hogyan működik az üzleti intelligencia egy multinál, és hogyan működik egy kisebb, agilis vállalatnál (Ustream).

A BI célja (egy előfizetés alapú üzlet) alapvetően mindkét vállalatnál megegyezett/megegyezik, a támogatottság azonban más, hiszen egy kisebb cégnél könnyebb az egész céget meggyőzni, a véleményünk mögé állítani.

A BI csapatok arányaiban ugyanakkorák egy kis- és egy nagyvállalat esetén is, a különbség talán annyi, hogy a nagyobb cégeknél gyakori a külső fejlesztés. A kis cégek előnye, hogy univerzális emberekkel (data scientist) dolgoznak együtt.

Az eszközöket tekintve Balázs elmondta, hogy a nagy cégek a történelmi becsontozódásnak köszönhetően drágább termékeket vásárolnak, nehezen térnek át újabbakra, leginkább akkor, ha a „rossz számok” miatt vásárlásra „kényszerülnek”. Ezzel szemben a kisebb cég az open source paradicsoma, piacképes, használható eszközök alkalmazására törekednek.

Az adatmennyiség is másként alakul kis és nagy cégek esetén. A nagyvállalat gyakran tárol felesleges adatokat, ezzel szemben a Ustream potenciális adatok letárolására törekszik.

Végezetül megemlítendő, hogy míg egy nagyobb cégnél a hiány és a pazarlás kettőssége jellemző, addig a Ustream a kreatív megoldásokra törekszik.

Sokat tanulhat egymástól a két világ, így a kombinációkból még „sok jó dolog kisülhet”.

„Kerekasztal” beszélgetés

Az előadások után rövid technikai szünetet követően egy rendhagyó beszélgetésre került sor, ahol bárki tehetett fel kérdéseket, vagy dobhatott témát a „közösbe”.

Papp Attila BI gyakorlati tapasztalattal rendelkezőket „keresett” abból a célból, hogy megtudhassuk, mi kerüljön az ember önéletrajzába, ha üzleti intelligenciával szeretne foglalkozni. A résztvevők lelkesek voltak, több tippet is kaptunk CV témában. Beírhatjuk többek között a következőket: adattárház, SQL, analitikai képességek, data scientist, business intelligence. Közölhetjük leendő munkáltatónkkal továbbá, hogy milyen emberi tényezőket birtoklunk, és hogy milyen programokat ismerünk.

A beszélgetés során konszenzusra jutottunk a tekintetben, hogy egy jó szakembernek szüksége van szenvedélyre, kreativitásra, és rendszerszemléletre.

Beszélgettünk még arról, hogy lehetséges-e az önkiszolgáló BI megoldás (igen, mivel a felhasználó „eltéved”, és segítségre lesz szüksége), és hogy milyen szabványok vannak BI területen. Utóbbi kérdésre egyelőre az Excel jelent „megoldást”.

A beszélgetés körülbelül fél kilenckor ért véget, köszönjük a tartalmas estét a résztvevőknek!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Körülbelül másfél évvel ezelőtt, a sokadik hajlékony, szinte teljesen átlátszó telefon koncepció hatására, úgy döntöttem írok egy kisebb bejegyzést GooglePlus-ra, mi az amit én fontosnak tartanék a telefonok fejlesztésében. Persze volt benne szó spot hangszórókról és csak számunkra látható képernyőről, de a sok értelmetlen sci-fi mellett, több pontban is egy dologra tértem vissza: a prospektív emlékezethez. Azután egy darabig nem igazán foglalkoztam a témával, de a februári Wired magazin egy cikke újra eszembe juttatta, így hát jöjjön egy kis összefoglaló és egy kis kiegészítés.

Ha valaki még nem hallotta a kifejezést, akkor ha megemlítem a retrospektív emlékezetet, talán már a nevekből is összeáll miről van szó: a retrospektív emlékezés a múltban történt dolgokra emlékszik, míg a prospektív arra, mi az amit a jövőben meg kell tennünk. A technika számtalan lehetőséget ad arra, hogy múltbeli tudásunkra emlékezünk: jegyzettömbök tömkelege, melyek néhány esetben (pl.: Evernote) már a Google kereséseink eredményébe is beleszövik múltbeli lejegyzéseink találatait. Ezzel szemben a prospektív emlékezés más, több tényezője van. Nem csak egy adott kulcsinger kell ahhoz, hogy emlékezetünkből elő akarjunk bányászni valamit, hanem a tér és az idő egyaránt befolyásolja azt amit meg kell tennünk. A teendő listánk lehet szól a telefonon, hogy 16:00-kor tejet kell vennünk, ha épp nem vagyunk a boltban. És ha reggel egyáltalán emlékszünk, hogy ezt föl kéne írnunk… A probléma mint látható összetett, de nézzük a részleteit.

A két memória fajtánk legfőbb különbsége, hogy prospektív memóriánk nem fejleszthető. Sőt azt is írják a Wired-ben, hogy egymással való kapcsolatuk fordítottan arányos, de én ezzel kapcsolatban nem vagyok ennyire meggyőzve, főleg ha azt tekintjük, hogy az emberek szinte képtelenek megmondani, mennyire jó a prospektív memóriájuk.  Ehhez kapcsolódóan a mérése is összetettebb.

A kutatások szerint, sokkal könnyebben váltják ki a helyszínhez kötött kulcsingerek a hozzá társított feladatot, mint az időbeni esetén. Ez természetesen elég könnyen magyarázható: időérzékelésünk igen változó, függ a környezettől, egészségünktől, sőt a kedvünktől is. De igazából ezt a könnyebb is megoldani: elég egy emlékeztetőt beállítanunk a telefonon, hogy az megszólaljon, itt leginkább az emlékeztetők beállításának módját fejleszthetjük.

A tér viszont sokkal kényesebb és ezt három betűvel leírhatjuk: GPS. A 1973-tól formálódó rendszer, a 21. századra sem lett elég pontos (ha a telefonjainkat nézzük). Fejlődéséhez még szükség van jó pár évre, főleg ha a folyamatosan redukálódó (most épp növekvő) telefon méreteket nézzük. De amióta megírtam azt a bejegyzést, egy másik három betűs szó is a köztudatba lépett: az NFC. A Wired cikk írója szerint a jövőben a hűtőben is lesz egy NFC érzékelő, hogy ne felejtsük el kivenni a húst a fagyasztóból. Hát, meglátjuk.
Az idő és a hely összekapcsolása is megoldásra váró feladat, de egyéb problémák is felmerülnek: például ha nincs konkrét helyszín, csak mondjuk válaszolni kell egy e-mailre, amint olyan helyen vagyunk, ahol ezt meg tudjuk tenni (pl. egy buszon). De ha a Google Now-ra tekintünk, jóval intelligensebb programokat is várhatunk már a közeli jövőben is.

Végezetül még egy saját feltevéssel szeretném lezárni a cikket: kell-e arra emlékeznünk, amit a telefonon kéne megcsinálnunk (például lehalkítanunk, ha olyan helyen vagyunk)? Manapság is találhatunk programot, ami helyhez vagy időhöz kötve beállítja az értesítéseket (pl.: Androidon a Locale), de még itt is körvonalazódik pár hiányosság, például, hogy csak konkrét helyszínekhez hozzárendelhető a funkció, nem általánosíthatunk (pl. kórházakra, színházakra).

Talán a jövőben a naptárunk magától rendezi el a teendőinket a programjaink között és talán magától szól, ha épp leértékelés van egy közeli boltban és épp ráérünk bemenni. Ki tudja, de ettől a területtől még sok fejlesztést várhatunk.

Csordás Gergely

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Vegyen részt Ön is a legnagyobb hazai BI felmérésben!Az elmúlt két évhez hasonlóan januárban Ismét útjának indítjuk az üzleti intelligencia hazai alkalmazási trendjeit vizsgáló BI-TREK kutatásunkat.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Neticle szomorú ötletgazdája, Szekeres Péter

Szekeres Péter (Neticle) prezentáció beharangozó: Lehet-e üzleti döntéseket hatékonyan támogatni a publikus webes tartalmak elemzésével? Hogyan oldjuk fel a problémát, hogy az online tartalmak, írások mennyisége folyamatosan növekszik, ugyanakkor az elemzők/szakértők munkaideje már így is telített?
E két kérdést boncolgatom az előadásomban a Neticle rendszer példáival illusztrálva.

Szekeres Péter a 2013. január 28-án este ad elő a BI MeetOFF keretein belül. Véleményárfolyam közösségi alapokon, szövegelemzés, vizualizáció és hatalmas adattömeg (big data) kezelése.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Kicsiknek és nagyoknak is Üzleti Intelligencia

A Ustream meglepetésplakát – még nekünk is

A rövid előadásokat követően pedig nyíltan lehet kérdezni, és őszintén beszélni a meghívott szakértőinkkel. Az ismertebb cégeknél (is) dolgozó BI tanácsadók ezúttal leteszik a vállalati sapkájukat, és személyesen reagálnak a felmerülő témákra. Mikor térül meg egy BI beruházás? Mit jelent az önkiszolgáló BI? Ezekre mind választ kaphatsz a rendezvényen.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A nemzetközi felsőoktatási kiválóság méréséről (indikátorok, publikáció, nemzetközi rekrutációs képesség) tartottak vitát 2012. december 5-én a Mire jók az egyetemi rangsorok? című, ELTE PPK-n rendezett konferencia keretében.

Az előadás első felében a nemzetközi és a nemzeti rangsorokról volt szó. a Vitavezető Halász Gábor feltett kérdéseket és erre reagáltak a résztvevők. A vita egyik részét a Scimago Institutions Ranking rangsorára épült, ami nem csak iskolákat, de intézményeket is értékelt.

Magyar egyetemek közül a BME volt az első (640. helyen), majd következett a SOTE (670. helyen), az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kissé hátrébb szorult (a 773. és 775. helyre). A nemzetközi rangsorokba az egyetemek mindössze 4-5% kerül be, ezért merül fel a kérdés, hogy mennyire érdemes ezekkel foglalkozni?

A vitán felmerülő, a kérdéskörhöz kapcsolódó észrevételek:

• A rangsorokba kerülés két legfontosabb kérdése a pénz, és az idő.
• Fontosak a nemzetközi rangsorok, és a magyar rangsorokat is hasonló szempontok alapján kellene készíteni.
• Javítani kéne a rangsorolás módszertanát.
• A régi egyetemeknél nehéz változtatni a jelenlegi helyen (még akkor is, ha rendelkezésünkre áll elegendő pénz, és a politikai környezet is megfelelő).
• Az új intézmények nagyobb eséllyel jutnak a rangsor élére, ha valóban ez a céljuk. A diákoknak a tanítás szempontjából viszont nem feltétlenül ez a jó, mert a rangsorok a publikálási eredményeket vizsgálják, nem pedig az iskola tanítási színvonalát.
• Ha szeretnénk, hogy a magyar egyetemek előrébb kerüljenek, a kutatás-fejlesztésre kéne költeni, de itt felmerül a fontos kérdés, hogy arra fordítjuk e a pénzt, hogy a diákok tandíj mentesen tanulhassanak, vagy arra, hogy előrébb jussunk a rangsorban?
• Idén az egyetemek támogatását 60 millió forinttal csökkentették, ezért elég nehéz helyzetben vagyunk a felzárkózás terén.
• Nem mindegy az sem, hogy a világ legjobb egyetemeit keressük, vagy a világnak legjobb egyetemeket!

A vitában résztvevők általában kicsit egymás ellen beszéltek viszont olyan hosszan fejtették ki álláspontjukat, hogy a többieknek nem igazán maradt idejük reagálni. Mivel a közönségből is felszólalt egy-két ember, a vitázóknak még kevesebb idejük maradt. A vita csak egy órás volt így szerintem nem értek teljesen a kérdések végére, ami egyrészt a kérdések összetettségének másrészt az idő rövidségének volt köszönhető.

Ipach Daniella

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Új startup közösség alakult BudapestBoost néven 2012 decemberében. Az első rendezvényüket 2012. december 3-án, a thehub.hu-ban tartották, ahol a mintegy száz főnyi közönség a San Francisco-i The Lean Startup Conf élő közvetítését nézhette meg.

A BudapestBoost egy friss közösség a magyar startup-világban, amit különböző szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező szakemberek hoztak létre azzal a céllal, hogy önkéntes munkára alapozva új lehetőségeket keressenek a startup ökoszisztéma kollektív építésére.

A BudapestBoost közösség egyik ötletgazdája, Biás Csongor a célokról úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi tapasztalatok és módszertanok segítségével egy lokális, a startupok indulását segítő ökoszisztéma kialakítását kívánják megtámogatni. „Szeretnénk nemzetközi konferenciákat, workshopokat idecsalni, illetve olyan rendezvényeket szervezni, amelyek a Budapesten élő külföldieknek is vonzó lehet” – idézi az első rendezvényt hírül adó sajtóközlemény az ötletgazdát.

Az első lépés: The Lean Startup Conf - A San Francisco-i rendezvény tematikája a lean startup szemlélet köré épült, amit Eric Ries indított útjára a módszert megalapozó, The Lean Startup című könyvével.

A lean startup filozófiát, amely a japán eredetű lean manufaktúrából, az agilis módszertanokból és a Steve Blank által meghonosított úgynevezett customer development szemléletből egyaránt táplálkozik, sokan a vállalkozásindítás új tudományaként emlegetik. A cél a lehető legtöbb értéket teremtése a lehető legkisebb energiabefektetéssel, amelyet a módszer az erőforrások tudatos felhasználásával és a pazarlás teljes kiküszöbölésével kíván elérni. A módszertan mozgatórugója a Build-Measure-Learn ciklikus folyamat, valamint hogy a stratégiai irányokat inkább feltételezésekként kezeli, amelyeket csakis a felhasználói visszajelzések és a tesztek igazolhatnak.

A San Francisco-i konferencián olyan előadókat hallgathatott a közönség, mint a fent említett Eric Ries, Andrew W. “Drew” Houston, a Dropbox alapító-vezérigazgatója vagy Ben Horowitz, az Andreessen Horowitz kaliforniai kockázati tőkebefektető cég alapítója. Horowitz cégének több mint 150 technológia cégben van befektetése, melyek között van olyan, mint a Twitter vagy a Zynga, de van több mint 60 startup is, köztük az Y Combinator.

Fotók a rendezvényről a BudapestBoost Facebook oldalán.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Minden eddiginél több diák volt kíváncsi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 2013. január 11-én megrendezett nyílt napjára. A 10 órai kezdettel meghirdetett eseményt 10.30-kor nyitotta meg Dr. Dezső Tamás dékán az ELTE BTK Gólyavár épületében.

Dr. Dezső Tamás előadása megkezdése előtt elmondta, hogy a Gólyavár mindkét nagyelőadója megtelt, és több száz diák maradt kinn az épület előtt. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel február elejére újabb nyílt napot terveznek.

Az ELTE BTK dékánja köszöntötte a résztvevőket, majd tíz pontban összefoglalta, miért érdemes a karra jelentkezni:

1. Az egyetem és kar is 377 éves, ez idő alatt mindössze 2 olyan év volt, amikor meg kellett szakítani a tanítást.
2. Az ELTE BTK a HVG felsőoktatási rangsora alapján az abszolút első.
3. Gazdag képzési portfólióval rendelkező kar. 59 BA szak (59 major szak, 50 minor szak), 76 MA szak, és 72 doktori program várja az érdeklődőket.
4. Összesen 64 nyelvet tanulhatnak az egyetem hallgatói, ezáltal a legnemzetközibb egyetemi kar az ELTE BTK.
5. A hallgatói kiválóságban elfoglalt helyük a 4.
6. Az önköltséges képzés várható díja egy tanévre 300 ezer Ft lesz. Dr. Dezső Tamás hangsúlyozta azonban, hogy első helyen mindenki az álmait jelölje meg (tehát az állami ösztöndíjas képzést az adott szakon).
7. Az oktatói kiválóságban 2. helyen végeztek.
8. A campus az egyik legjobb hely a városban, közel 7000 hallgató számára biztosítja az órák közötti, és utáni kikapcsolódás lehetőségét.
9. Évente körülbelül 100 rendezvény van a karon, így ha a szüneteket is figyelembe vesszük, hetente 3 esemény közül választhatnak az érdeklődők.
10. Végezetül hangsúlyozta a diploma értékét. Az ELTE BTK piacképes tudást, piacképes diplomát ad hallgatóinak.

Megnyitó az ELTE BTK nyílt napján

Dr. Dezső Tamás dékán beszéde után Garbai Ádám, az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke köszöntötte a résztvevőket.

Dr. Cseszregi Tamás oktatási igazgató folytatta az előadások sorát, aki az érettségi és felvételi rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat (határidők, pontszámítás, jelentkezés módja) ismertette az érdeklődőkkel.

Dr. Károly Krisztina dékánhelyettes az új, osztatlan tanárképzés tudnivalóiról, az elitképzésről és tehetséggondozásról tájékoztatta a középiskolásokat, és szüleiket.

Az általános tudnivalók után Németh György egyetemi tanár tartott mintaórát Pompeii, Herculaneum. Két város, mint történelmi forrás címmel.

Sorban állnak a diákok a Gólyavár bejáratánál

A nyílt nap zárásaként a diákok külön termekben vehettek részt az egyes alapszakokról és szakirányokról szóló tájékoztatókon.

A nap folyamán az előadásokról kint rekedt diákokat a Szakmódszertani központ gyakornokai várták standjuknál a tanárképzéssel kapcsolatos kérdésekkel, így mindenki megtalálhatta a számára érdekes programot a nyílt napon.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Scrum módszertan, agilis szoftverfejlesztők, pizza, hatalmas érdeklődés az Agile Meetup idei első eseményén.

2013. január 10-én 18 órai kezdettel Vukovics András előadását hallgathattuk meg Scrum módszertan bevezetése az ISH Informatika Kft-nél címmel a Ten Minutes Caféban.

Az eseményt Sipos Tamás, az Agile Meetup szervezője nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az idei évben ez volt az első meetup, és ilyen nagy számú érdeklődő még sohasem vett részt az általuk szervezett eseményeken. A résztvevők köszöntése után buzdította a jelenlévő körülbelül 60 embert, hogy csatlakozzanak az egyesülethez, melynek éves tagdíja 10.000 Ft. A résztvevő cégeket pedig arra biztatta, hogy jelentkezzenek előadásokkal a következő alkalmakra.

Ezután Bodor Zsolt, az egyesület alelnöke is megköszönte az érdeklődők részvételét, illetve ő is hangsúlyozta a gyakorlati előadásokra való jelentkezést.

Vukovics András előadásában a scrum módszertan bevezetését mutatta be az ISH Informatikai Kft-nél (Az ISH Informatikai Kft. 2012. szeptemberében beleolvadt a T-Systems-be). A bemutató interaktívan indult, a résztvevők megtanulhatták mit tegyenek, ha gyorsítani szeretnének az előadás tempóján (emeljék fel a mutatóujjukat), illetve ha szeretnének elmélyedni egy adott részben (emeljék fel az öklüket). Miután kipróbáltuk a “vezényszavakat”, kezdetét vette a scrum bevezetése.

A scrum bevezetése 70 főnél, 7 teamben ment végbe, amihez több osztály megmozgatására volt szükség. A scrum bevezetését András egy személyes történet elmesélésével a versenybiciklizéshez hasonlította oly módon, hogy abba is hasonlóan fejest ugrott 2005-ben, ahogy 2012-ben a scrum bevezetésébe. Különbségként elmondta, hogy míg a Tour de Pelso kerékpárversenynek vége lett addig a scrum bevezetés nem ér véget.

Az előadásban elhangzott, hogy az ISH sikeres cég volt, de valami nem működött jól, a cég túl volt az aranykorán, “beleült” a megszokásokba, ezért újításra volt szüksége.

A vízesés modell megbukott, ezért valami másra volt szükség. A második eredménytelen  próbálkozás után azonban fordulópontok következtek.  A cég új ügyvezető igazgatót nevezett ki, Bende Richárdot, aki megkereste Vukovics Andrást, hogy közösen dolgozzák ki, hogyan kell jól működnie a cégnek. A változást az is előmozdította, hogy András ekkoriban olvasta Daniel T. Jones és James P. Womack Lean szemlélet című könyvét, melynek hatására feloldódtak benne a scrummal kapcsolatos gátlások. Végül, de nem utolsósorban az is hozzájárult a szemléletváltáshoz, hogy András ekkoriban kezdett el Meetup rendezvényekre járni, ami szintén kedvezett a scrum bevezetésének.

Ezután már csak egy hiteles személyre volt szükség, aki “eladja” a scrumot a menedzsmentnek. Ezt a feladatot Bodor Zsolt oldotta meg.

Elindult tehát a bevezetési projekt. Ezután persze még ki kellett dolgozni, hogy adott napokon pontosan mi történjen, mikor és hol legyenek a sprintek. A részletek kidolgozása után pedig elkezdődött a tréningezés. Összesen 4 tréningidőpont volt a nagy létszám miatt, ezáltal minden érintett dolgozó részt tudott venni a képzésen.

A bevezetést nehezítette még, hogy nem találtak megfelelő Product Owner-eket. Végül a 4 team terméktulajdonosai az üzemeltetés központvezetői lettek. Nehézség volt továbbá, hogy a nagy földrajzi távolságok miatt (Budapest-Szeged-Debrecen-Felvidék) nehezen működhetett a személyes kommunikáció.

A bevezetés hibáiként Vukovics András két dolgot emelt ki. Egyrészt sok idő telt el a tréning és a start között (a tréning nyár elején volt, a start pedig ősszel), másrészt nem volt megfelelő Backlog.

A scrum mindezek után elindult, és mivel a szervezet részévé vált, sikeresnek mondható. Ezután már csak a “finomhangolás” következett “baltával”. Figyelni kellett a túlórákra, arra, hogy a teamek ne vállalják túl magukat, illetve a sprintfordulók időtartamát kellett lecsökkenteni a siker érdekében.

A scrum tehát bevezetésre került, eredményeképpen pedig 1800-ról 800 alattira csökkent a bejelentések száma a rendszerben. A munka azonban nem áll meg, az előadó ismertette a további terveket, miszerint felszínre kell hozni a lehetséges problémákat, és szükség van a minőségbiztosítás javítására.

Végezetül pedig felhívta a figyelmet a scrum előnyeire: jó a marketingje, jól érthető és világos kulcsszavakkal dolgozik, jó szakirodalommal rendelkezik és konkrét módszertana van.

Mindezek után ki ne szeretné kipróbálni a scrumot?

A program zárásaként a résztvevőket meginvitálták egy ízletes pizzára, majd kötetlen beszélgetés, és kérdés-felelet formájában lehetett még több részletet megtudni a scrummal kapcsolatban.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének keretében a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pályatervezési és Tanárképző Intézete Idősek és az idősödés a mai magyar társadalomban címmel egy konferenciát szervezett 2012. november 8-án az Egyetem gödöllői campusán, a SZIE GTK Kisrektori teremben ”Idősek és idősödés a mai magyar társadalomban” címmel.

Az Életút pályázathoz kapcsolódó rendezvényen bemutatásra került az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság aktív idősödésért végzett tevékenysége, valamint az Életút-pályázat eredményei, tapasztalatai.

A témakörben a Szent István Egyetem oktatói, hallgatói, valamint meghívott előadók tartottak előadásokat kutatásaikról.  A konferencián külön színfoltot jelentett Jókai Anna Kossuth díjas írónő előadása, aki az Életút pályázatok szakmai zsűrijének elnökeként rendkívül érdekes, szép, sokunk lelkét érintő előadást tartott.  A konferencia zárásaként kerekasztal-beszélgetést rendeztek a mai idősek helyzetéről, és az aktív idősödés problematikájáról a nyertes pályaművek alapján. A konferencián elhangzott előadásokból az év végére egy kötetet szerkesztenek és adnak ki.

A konferenciához tartozott Balázs Gusztáv fotóművész témához kapcsolódó fotókiállítása, mely nagy sikert aratott.

Az egynapos rendezvény mindenki számára nyitott és ingyenes volt, előzetes regisztrációt nem igényelt, úgy szervezték, hogy az Egyetem hallgatói, oktatói és munkatársai, valamint Gödöllő város érdeklődői, illetve minden érdeklődő részt vehessen rajta. A rendezvényen az egyetem hallgatóin kívül a témakör kutatói, Gödöllő város és Dány község képviselői, valamint gödöllői nyugdíjasok vettek részt.

A konferencia fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága volt, védnöki feladatot pedig Asztalosné Zupcsán Erika, a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Dr. Villányi László, a SZIE GTK dékán vállalta.

Szerintem az ilyen jellegű konferenciák nagyon hasznosak és érdekesek.  Jó ötletnek tartottam, hogy a konferenciát összekapcsolták Balázs Gusztáv fotóművész kiállításával, ami nagyon jól szemléltette az idősödés problémáit.

boltaap.elte

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2013. január 28 este 18:00
Ustream HQ
BI MeetOFF

Rendhagyó BI eseményre hívunk, ahol a formális keretek helyett a kötetlen beszélgetés és a téma kap főszerepet. A kiadós munkanap után a bejáratnál letesszük nyakkendőnket és céges sapkánkat.

A régi rendszerintegrátor CEO pár órára kíváncsi Józsi lesz, hisz most nem gondol a lehetséges partnerekre. Timi szépsége még jobban érvényesül hisz nem fedi el sziporkázó humorát a projekt zárásának rémisztő árnyéka. És talán Tamás is érdekes témát vet fel, hisz Ő a legtöbb BI projekt levezénylője, csak emailben jobban szeret kommunikálni, meg a család is ritkán nélkülözi.

Ami várható:
Meghívjuk a szakma legjobbjait, hogy gondolkodjanak együtt velünk.
Meghívunk téged, hisz te vagy a főszereplő!
Keresünk új, innovatív kutatásokat és startup ötleteket.
A program inspiráló előadásokból és fesztelen vitából áll. Olyan beszélgetést szeretnénk rendszeresen, ahol őszintén lehet érvelni és érdemes kérdezni.
Bullshit bingo a felesleges szócséplés kiküszöbölésére.

Jusson BI mindenkinek! Az üzleti hírszerzés egyre nagyobb piac. Sok terület kikerül belőle és önálló életet él. Hol van már az adatbányászat, adattárház, vagy lassan a big data? Azért marad így is kiadós téma nekünk.

Ami kimarad, mert máshol megkapjátok:
Kerüljük a kimondhatatlan szakkifejezéseket és a belterjes rövidítéseket, hogy a kezdők is be tudjanak kapcsolódni friss gondolataikkal.
pogácsa
sales üzenetek
szócséplés
hosszú előadások
elkoptatott témakörök
nyakkendő

A Ustream meglepetésplakát – még nekünk is

Az időpontot vésd be naptáradba: 2013. 01. 28. délután 18 óra

Előadóink:
Tölgyes László
Szekeres Péter
Szakács Balázs

Árak, helyszín,részletek és regisztráció: http://www.meetup.com/meetoff/events/93602692/

Addig is segíts minket véleményeddel, benyomásoddal – bármi legyen is az.

Köszönjük a lehetőséget támogatóinknak:

Ustream,

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az elmúlt egy évben 43 milliárd értékű jóváhagyott TAO (Társasági Adó Kedvezmény) kérelem volt, valamint ebből 33.5 milliárd ténylegesen kiadott támogatási igazolás az elmúlt évben. A fejlesztési igénye az öt sportágnak 95 milliárd forint, ebből a jóváhagyottak szövetségi szinten 69.3%-ban foci, valamint egyesületi szinten is a foci vezet 58.2%-kal. A 3150 település közül 744 érintett részesül TAO-s támogatásban, melyből 714 foci pályázat volt, és ezt követi a kézilabda. Budapesten minden egyes kerület nyújtott be igényt. Regionálisan elosztva az ország középső térsége 12.3 milliárd, míg másutt 3-3 milliárd környéke a TAO-s támogatásnak az összege.

A bejegyzésben a Körcsarnokban megrendezett TAO (Társasági Adó Kedvezmény) konferencián szerzett új ismereteimet szeretném összefoglalni, amit az egyéves létrejötte miatt szervezett rendezvényen hallottam.

A TAO-nak a hátránya, hogy a sportszponzoráció visszaszorul. Sajnos sok esetben a pályázóknak nem áll rendelkezésére annyi önerő, hogy le tudják hívni ezt a támogatást, pedig vállalkozás az lenne bőven, akitől kaphatnának.

A TAO-n keresztül a vállalkozások is kedvezményben részesülnek. Készítettek egy felmérést amiben felmérték a kedvezmény vállalati ismertségét, valamint egyben a potenciális támogatókat is. Kiderült hogy a cégek fele támogat valamit, mint például hátrányos helyzetűeket, betegeket, gyerekeket. Arra a kérdésre, hogy miért, azt válaszolták nagy többségben, hogy jótékonyságból, azért mert megkeresték őket.

A sportot miért támogatják? A válaszadók nagy része azt felelte, hogy valamilyen személyes érintettség miatt. Viszont csupán 15%-uk tudta, hogy a TAO-s támogatás a cégek számára is hasznos. A lehetőségről pedig a megkérdezettek csupán 62%-a hallott eddig.

A labdarúgást, a kézit és a kosárlabdát támogatják főként a vállalkozások. Érdekes adat, hogy aki a kosárlabdát támogatja, az a cég gondolkozik egyedül úgy, hogy az nekik is hasznos lehet.

Kalina Roland

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Fegyverek, a Nyugatvégi Piros Könyv, társasjáték, makettek, gyermekprogramok, könyvbemutatók, szinkronszínészek, törpök, tündék, hobbitok, Gandalf… Csak néhány mozzanat a szombati (2013. január 5.) Tolkien napról, ami a Corvin moziban került megrendezésre.

Az esemény (többnyire) ingyenes volt, ezért felkészültem a legrosszabbra, miszerint be sem fogok tudni menni az előadásokra, vetítésekre. Habár sokan voltak kíváncsiak a Tolkien 121. születésnapjának apropóján rendezett mulatságra, azért mindent sikerült megnéznem/meghallgatnom.

10.20-kor érkeztem meg a Corvin moziba, ahol rögtön a Tolkien Kórus csodás éneke fogadott.

Tolkien kórus

A kórus a nap során többször is énekelt, így a későn érkezők sem maradtak le a mesés dallamokról. Az énekesek mellett jelmezes Gandalf, tündék és hobbitok ragadták meg a figyelmemet elsőként.

Tünde

A földszinten bárki készíthetett közös fényképet a jelmezes lényekkel. E mellett itt lehetett megtekinteni a makett kiállítást, valamint részt vehettünk Középfölde vásárán is, ahol egyebek mellett a Hobbit könyv akciós áron való megvásárlására volt lehetőség.

Tolkien rajongói filmek

A villámgyors terepszemle után a Kabos terem felé vettem az irányt, ahol rajongói filmeket vetítettek. A Born of Hope című filmet sikerült megnéznem, ami Aragorn (az Északi Dúnadánok tizenhatodik vezére) születését, és apja tragikus halálát mutatta be. A szereplők, a jelmezek, a zene, mind-mind illett Tolkien világába, így a film is nagyon tetszett. Valószínűleg nem a Born of Hope hibája, hanem a párhuzamos előadások miatt volt, hogy mindössze a terem utolsó 4-5 sorában ültek érdeklődők, a teltháztól messze elmaradva.

Rácsai Róbert előadása a Tolkieni nyelvekről és írásokról

A film után a Karády terembe mentem, ahol Rácsai Róbert „Alcar” előadását hallgattam meg Tolkieni nyelvek és írások címmel. Az előadás közel 1,5 óráig tartott, összességében izgalmas, és érdekes volt. Összességében, ugyanis néhány unalmasabb dia is bemutatásra került (amelyeknél egyébként maga az előadó is elmondta, hogy „Most egy kevésbé izgalmas rész következik.”).

A bemutatkozás után A mesterséges nyelvek és a fantasy, sci-fi irodalom alcímmel a természetes és mesterséges nyelvekről hallhattunk. Az előadás ezen fele sok érdekességet mutatott be. A természetes nyelveknél kiderült, hogy a holt nyelvek közé tartozó gót nyelvet Tolkien rekonstruálta, majd verset is írt gótul. A kihalóban lévő, de már megmentett walesi nyelv pedig Tolkien egyik kedvenc nyelve volt. A mesterséges nyelveknél szó esett a különböző számítógépes nyelvekről, és a különböző irodalomból és filmes világból megismert nyelvekről (Harry Potter, Avatar, Csillagkapu, A Gyűrűk Ura, Star Trek, Dűne…).

Nem maradhatott persze ki Tolkien munkássága, és az általa létrehozott nyelvek bemutatása/megemlítése sem. Az előadás második részében A Quenya és a Sindarin nyelvekről esett szó. Megtudhattuk, hogy mik a két nyelv közötti legnagyobb különbségek (Quenya: lágy hangzású, hosszú szavak, magánhangzóra végződő szavak, ritkák a mássalhangzócsoportok, agglutináló nyelv, sok toldalék , finn és latin hasonlóság. Sindarin: keményebb hangzású, rövid szavak, mássalhangzóra végződő szavak, gyakoriak a mássalhangzó-torlódások, analitikus nyelv, elöljárók, walesi nyelvvel hasonlóságok), majd bonyolult, és sajnos néhol unalmas nyelvtani szabályok bemutatása következett. Az előadást két vers a Namárie és az Elbereth felolvasása és nyelvtani elemzése zárta.

Gyerekprogramok és saját Gyűrű Lovag

Rácsai Róbert előadása után az emeleten található programokat/kiállításokat vettem szemügyre. A szervezők munkáját emelném ki, hiszen a rajongók mellett gondoltak a gyerekekre is, így többféle gyerekprogram – Törpnóta tanulás, Mesék Középföldéről, Bábelőadások, Kézműves foglalkozások – várta a kisebbeket is. Az emeleten lehetőség volt emléklapot készíttetni törp rúnákkal vagy tünde tengwákkal. 2000 Ft-ért bárkinek készítettek portrét középföldei alteregójáról. A lányokat tünde hajfonással várták, míg a jó kézügyességűek maguk festhették meg (400 Ft-os áron) a Gyűrű Lovagjainak egyikét.

Én végül a festésnél maradtam. A nagy asztal körül lányok, fiúk, kicsik, nagyok egyaránt azon fáradoztak, hogy megfessék a legjobb, és persze a legszebb harcost. Azt hiszem elég jól teljesítettem én is.

Gyűrű Lovagjai figurafestés

Festés közben a szomszédos asztalokat is figyeltem, ahol szerepjátékokban, és társasjátékokban lehetett részt venni.

Társasjáték

Szintén az emeleten volt a filmes fegyverkiállítás, ahol jelmezes „őrzőktől” vigyázták a fegyverek, no és persze a látogatók épségét.

A fegyverkiállítás mellett lehetett megtekinteni a Nyugatvégi Piros Könyvet, mely Hári István kézzel készített könyve. A könyv három év alatt készült el, ezáltal nehezen, de legalábbis hosszasan lehetséges a megismétlése.

Nyugatvégi Piros Könyv

A Gyűrűk Ura szinkronszínészei élőben

A könnyed délutáni kézműves program után 17.30-tól a Korda teremben zajló „kerekasztal” beszélgetésbe kapcsolódtam be, ahol a szinkronszínészekkel volt egy irányított beszélgetés. A szinkronizálás kulisszatitkaiba Fodor Tamás (Öreg Bilbó), Szatory Dávid (Kili), Láng Balázs (Gollam), Seder Gábor (Fili) és Széles Tamás (Thorin) vezették be a közönséget. Sajnos nem tudtam végig maradni, mivel 18.15-től A hobbit – Egy váratlan utazás című filmet néztem meg a Jávor teremben, de azt megtudtam a beszélgetés során, hogy

• a szinkronszínészet miben más, mint a színészet (a szinkronszínészet a színész szakma egy része, de vannak, akik színész előképzettség nélkül szinkronizálnak);
• mit kell tudnia egy jó szinkronszínésznek (alázat, beszédtechnika, koncentráció);
• korábban a szinkronszínészet megélhetési munka volt (Széles Tamás viccesen megjegyezte, hogy azért lett szinkronszínész: „Mert nagyon éhes voltam.”)
• illetve hogyan zajlik egy szinkronszínész castingja (a hangot számítógépes technikával összehasonlítják az eredeti hanggal, és leggyakrabban ez alapján választják ki a színészt).

A hobbit – Egy váratlan utazás 3D megtekintésével zártam a napot, így 21.10-kor fáradtan, de rengeteg élménnyel gazdagodva hagytam el a Corvin mozit.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A címben említett előadás egy megemlékezés volt az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2012. december 14-én, két 20. századi író személyéről: Gelléri Andor Endréről és Tersánszky Józsi Jenőről. A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti képviselők indítványára nemrégiben eltüntette Budapest térképéről e két személy nevét és száműzte a közös emlékezeti térből.

A megemlékezés az ELTE BTK két intézetének, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet jóvoltából ment végbe azzal a céllal, hogy a magyar kultúra megőrizze a két szóban forgó író emlékét.

A rendezvény elején fényképavatást tartottak Esterházy Péter, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Kocsis Gergely, Réz Pál és Takács Zsuzsa részvételével. Majd az ezt követő előadás egy nagy előadó teremben zajlott, ahol meglepően hatalmas kivetítő, és tisztán szólok hangfalak fogadtak bennünket. A terem majdnem meg volt töltve, a létszám kb. 40-50 fő lehetett. A hangulatot, és a megemlékezés célját az emelte, hogy a terembe vezető folyosón utcanév táblát imitáló papírok voltak kiragasztva a két író nevével, pirossal áthúzva. Ez már jól illusztrálta az előadás lényegét.

A megemlékezést egy Gelléri Andor Endre mű felolvasásával kezdték, majd láthattunk két videót is. Az első az utcanév áthúzásáról szólt, a második Tersánszky Józsi Jenő életéről, hogy ő milyen ember is volt valójában. A videót a BTK média tanszéke készítette. Ezután szintén felolvasásokat hallhattunk kortárs íróktól, színészektől.

A megemlékezés része volt egy folyosó-kiállítás kortárs projektek dokumentációjából a tranzit. hu összeállításában. Ezt az előadás 30 perces szünetében lehetett megtekinteni.

Végül volt egy pódiumbeszélgetés Cziglényi Boglárka, Gács Anna, Gintli Tibor, György Péter és Poros András között; melynek moderátora: Schein Gábor.

Véleményem szerint remekül fel volt építve a megemlékezés, azt kapta a közönség, amiért beült erre az előadásra. Az előadók hitelesen végezték a dolgukat, főként a műveket felolvasó színészek. Az egyik felolvasás különösen tetszett, egy kortárs író, Esterházy Péter műve, amelyet erre az alkalomra írt. Számomra az összes felolvasott mű idegen és “elvont” volt, de a szóban forgó előadás kicsit evilágibbnak, elgondolkodtatóbbnak, és humorosabbnak tűnt. Ezeket mind annak ellenére írom, hogy az irodalom nem az én világom, nem rendelkezem előismerettel.

A terembe lépéskor a “Mit keresek én itt?!” érzés lett úrrá rajtam, ami akkor vált a legerősebbé, mikor a lentről lévő, és a föntről közvetlen mögöttem lévő kamerák kereszttüzébe kerültem. Ebből azt a konklúziót vontam le, hogy az ELTE BTK egy fontos, nagy eseménynek tartotta ezt a megemlékezést. Mivel nem rendelkeztem semmilyen háttér információval, nehezen jöttem rá, hogy miről is szól a megemlékezés, sokáig nem értettem a lényeget és a felolvasásokat is nehezen tudtam követni.

A nézőközönség többi tagja azonban látványosan élvezte az előadást, melyből azt szűrtem le, hogy egy színvonalas eseménynek voltak szemtanúi. Nem áll szándékomban degradálni az eseményt, azonban számomra nem az jelenti a legnagyobb problémát, hogy átnevezik az utcaneveket. Megértem teljes mértékben, hogy meg kell őrizni azok nevét, akik letettek az asztalra valami maradandót, de ez nem csak az utcák elnevezésében nyilvánul meg. Vagyis attól még, hogy új nevet kaptak az utcák, még nem biztos, hogy a nevük ki lettek törölve a köztudatból. Ezt is bizonyítja például ez a megemlékezés. Persze volt értelme az előadásnak, hiszen egy tapasztalattal  gazdagabb lettem: az irodalmi alakok emlékét, még ha csak egy megemlékezés keretében is, de tovább kell éltetni.

Akik az irodalom világában élnek, azok számára ez az utcanév-változtatás is sértő lehet, és fontos céljuknak tekintik a nagy alakok nevének megőrzését. Jó azt tudni, hogy vannak még ilyen emberek, akik ezt megteszik, és hangoztatják is nemtetszésüket (az utca név változtatására gondolok), hiszen, ha ilyen közösségek nem lennének, hol lenne irodalmunk, kultúránk?! A munkájuk tehát mindenképpen becsülendő.

BIKTABP.ELTE

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Kevés globálisabb dolog van a szemétnél. Minden földrész és minden ország is szenved tőle, hova rakja, mit csináljon vele, hogy ne fulladjon bele. Valódi interkulturális kapocs.

A ReCreativity workshopról a facebookon a  PLACCC GO  keretein belül értesültem. A workshop kétórás volt, és egy bemutatkozás közben rögtön hozzá lehetett fogni egy kis kreatív munkához. A helyszínen rengeteg tárgy ki volt állítva, ami ReCreativity- re jellemző kreatív újrahasznosított anyagból készült. Pénztárcák , szatyrok, képkeretek már kidobásra ítélt anyagokból. A workshopon a legkelendőbb dolog, amit el lehetett készíteni magunknak, a képkeret volt. A munkafolyamat alatt a lányok szóban elmesélték miért is jött létre ez a workshop, a ReCreativty.

Főleg a környezetvédelemért folytatott harc, amit a ReCreativity végez. A kreatív újrahasznosítást próbálja megismertetni az emberekkel. Tapasztalataik szerint könnyebben azonosulnak az emberek az újrahasznosítás gondolatával, ha maguk tesznek érte, ilyen kreatív jellegű munka kapcsán. Mindemellett a munka szórakoztató, a légkör is jó volt, és az ember teljesen átszellemül mikor ilyen aprólékos munkát végez.

A ReCreativity sikerei a múltban például az Uniós támogatás. 2011 szeptemberében Európai Uniós támogatás keretében valósult meg az első ReCreativity program öt ország fiataljainak a részvételével. A programon 30 fiatal együtt töltött tíz napot, olyan tárgyakat alkottak, melyeknek alapja újra felhasznosítható anyag. A programért Földi Barbara volt felelős, a projekt menedzseri feladatokat Sipos Anna látta el.

A programnak nagy sikere volt, ezért folytatták. Sokszor mentek gimnáziumokba, ahol rengeteg kreatív munkát végeztek, a munka eredményét a diákok, de még a tanárok is büszkén vitték haza. Minden amiből tárgyat lehet készíteni ott van helyben, ők biztosítják hozzá az eszközöket is, és természetesen ötletekkel szolgálnak.

A ReCreativity a környezettudatosságot és a kreativitást új szintre emeli. Érdemes ellátogatni hozzájuk, kapcsolatba lépni velük, hogy szélesedjen a látókörünk az újrahasznosítás területén.

Urbán Szabolcs

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2012. november 13-án a Szent István Egyetemen a Del Rey Intarnational nevű cég előadásán vettem részt. A Del Rey International egy magyar cég, amely mögött egy fiatalos csapat áll és külföldi munkavállalásokat intéznek nappali tagozatos diákoknak. A Del Rey-en keresztül szakmai gyakorlatra, nyári munkákra, akár főállásban, tréning programokra és képzésekre mehetünk.

Különösen érdekelt ez az előadás, mivel én is szeretnék a nyáron diákmunkát vállalni külföldön, egyrészt azért, mert gyakorolhatom az angol nyelvet, másrészt hasznos tapasztalatokat szerezhetek a munka világából és hát persze a környezet sem mellékes dolog ennél a cégnél, hiszen a legtöbb munka tengerparti szállodákban van, mediterrán országokban, mint például Görögország, Spanyolország, Kanári szigetek. De nem csak ezekben az országokba lehet munkára jelentkezni, hanem Angliába és az USA-ba is.

Külön pozitívum , hogy nagyon sok fajta munkából választhatunk. Lehet rövid időre menni (ami körülbelül 3 hónapot jelent), ki lehet pipálni a szakmai gyakorlatot, de akár hosszabb távú munkákra is mehetünk külföldön, legyen szó egészségügyről, idegenforgalomról vagy szakmunkákról.

Engem leginkább a 3 hónapos nyári munka érdekelne, hiszen a tapasztalataim szerint itthon nem sok esély van találni jól fizető nyári munkát és élményekkel teli nyaram lehetne. Görögországba mennék el leginkább, mivel oda csak az angol középfok szükséges, más nyelv nem. Ott több munkakört is belehet tölteni, mint például felszolgáló, recepciós, szobalány, animátor, aerobic edző stb. Ezen belül pedig az animátorkodás vonz és ez valamilyen szinten kapcsolódik is a jelenleg végzett szakomhoz.

Az idegen nyelv ismerete minden programban alap követelmény, legalább angol középfokú vizsgával kell rendelkezni annak, aki ki szeretne menni. Továbbá lehetőség van szakmai nyelvtanfolyamon, szakmai képzéseken az idegenforgalomban és a vendéglátásban, vízumtanácsadásban, álláskeresés tréningekben és személyi tanácsadásban is részt venni, ha esetleg valaki nagy váltásra készül, külföldre szeretne költözni és ott munkát vállalni.

A Del Rey International előadáson megtudhattunk fontos részleteket, ezen kívül nagyon tetszett, hogy olyan diákok is beszéltek, akik már szerencsésen részt vettek ezekben a programokban, leginkább nyáron a főszezonban, és rengeteg képet, hasznos tapasztalatot és élményeket osztottak meg velünk. Sokkal hitelesebb volt így, hogy olyan emberek beszéltek, aki már ezekben ki vették a részüket. Összességében nagyon érdekes előadásban lehetett részünk és nem bántam meg, hogy elmentem, pozitív élményekkel tértem haza.

Gombos Melinda

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Mikulás napjának estéjén egész más típusú szórakozást képzeltem el magamnak – főleg gyerekfejjel – mint amit valójában csináltam. Úgy hozta a sors ezen az estén, hogy a Károly körút 9-ben, pontosabban a Prezi székházában találjam magam, este 19:00 órakor, amint izgatottam várom, hogy elkezdődjön az elvileg angol nyelvű előadás a csapatépítésről, “The essence of building a good team” címmel.

Bevallom ebben a környezetben már egészen felnőttnek éreztem magam, hiszen a vendégek fogadtatása nagyon színvonalas volt. Önkiszolgáló ingyen büfé, ínycsiklandozó szendvicsekkel és láthatóan mindenki által kedvelt üdítőkkel. Barátságos berendezés és felszabadult hangulat jellemezte az előadótermet. Meglepetésemre Hornák Hajnalka magyarul tartotta az előadását, csak a Prezis vetítése volt angol nyelvű. Úgy éreztem ez a lehető legjobb párosítás. Hajni egy rövid összefoglaló után az embertípusok részletes kielemzésével folytatta az előadását…

Embertípusok a team-ben

Elsőként az irányító típusról esett szó részletesebben, amelyet határozottnak, magabiztosnak, győzelem- és cél orientáltnak és konfliktus ”szeretőnek” írt le. Hajni szerint ez a típus minden csapat alapja, mert ugyan munkájuk önmagában semmit sem ér, de ahhoz nagyon értenek, hogy mások munkáját átlássák, kijavítsák és gyorsan mérlegeljenek egy döntés meghozatalánál.

Második a kielemző típus volt. Hajni szerint ezek az emberek azok, akik átgondolnak  mindent mielőtt döntenének. Szeretik részletesen kiértékelni a dolgokat. Épp ezért érdemes kikérni a véleményüket egy-egy, az egész céget érintő döntés meghozatala előtt, hiszen őket a kész tények motiválják. Abszolút reálisan szemlélik a világot ezért néha negatívnak tűnhetnek, de valójában szinte mindenhez értenek. Hajni szerint egy ilyen ember nem jön rosszul egyik csapatban sem. Még  akkor  sem ha jelenlétével néha negatív irányba rombolja is a közhangulatot.

Harmadjára az emberszerető típusról hallhattunk pár szót. Megtudtuk, hogy elvileg ezek azok az emberek, akik nem szeretnek döntéseket hozni és kerülik a konfliktusokat. Tudnak hatni az emberek érzelmeire, mert saját maguk is átérzik az emberek problémáit. Pedig mindeközben az önkifejezés nem a leghatásosabb fegyverük az érvényesülésben.

Negyedik  és egyben utolsó a befolyásolható típus, akik általában motivált személyiségek. Jó kommunikációs képességgel rendelkeznek, ezért jó mesélők.
Rossz tulajdonságaik közé tartozik viszont, hogy könnyen befolyásolhatók. Hajni külön tippje ennek a típusnak az, hogy ha egy irányítóval van dolguk, mindenképpen rövidítsék le a mondanivalójukat, mert a túlzott részletezés következtében elveszhet a tényleges tartalom, amit az dominánsabb szerepben lévő, nehezen tolerál.

Vita négy embertípusról – vajon csak ezek vannak?

Miután végigmentünk a prezentáció összes állomásán, Hajni interaktív beszélgetést próbált kezdeményezni a résztvevőkkel. Több-kevesebb sikerrel mivel a vélemények nagyon megoszlottak. Többen úgy gondoltál, hogy egy csapat tagjait nem lehet mindenképpen e 4 típus egyikébe besorolni, hiszen annyiféle ember akad a Földön. Hajni itt kitért részletesebben arra a gondolatmenetére is, hogy valójában egy-egy munkatársban legalább 2 típus keveredése fedezhető fel. Nagyon ritka ha valakire csak az egyik általánosítás jellemző.

Egy ideig még, folyt a „vita” arról, hogy mennyire lehetséges a való életben, hogy ez a feltételezés előforduljon, aztán Hajni elérkezettnek látta az időt ara, hogy bemutassa prezentációja végleges állomását. Egy vicces videó keretében megismerkedhettünk munkatársai zenészi tehetségével. Valóban hatásos volt, mert a kedélyeket lecsillapította és egyben tökéletesen le is zárta az előadást. Ezután Hajnalka mosolyogva megköszönte a figyelmet és udvariasan elköszönt tőlünk.

Spielmann Helga

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2012. November 2-án vettem részt a Pikantó Dance táncos workshopon Tatán. Azért választottam ezt a rendezvényt, mert én is több évig táncoltam és attól függetlenül, hogy most nem versenyzek, szeretném oktatni ezeket a táncokat.

A workshopon nagyon tetszett, hogy nem csak alaplépéseket tanultunk, hanem a tánctörténetéről is beszéltek nekünk, ami azért nagyon fontos, mert igazán így lehet megérteni, hogy milyen stílusú egy tánc, mit kell “eljátszani” egy táncsor alatt. Mint például a Pasodoble, ami ugyan ezen a shopon nem volt, de itt fontos tudni, hogy a nő a vörös kendőt a férfi pedig a torreádort szimbolizálja, mert így sokkal egyszerűbb megérteni, hogy a lépések közben, mit miért kell az embernek úgy csinálnia.

Ami számomra nagy élmény volt az Argentin Tangó rész. Ez a tánc az egyik legnehezebb táncok közé tartozik. Itt egy nőnek teljesen hagynia kell magát, hogy a partnere vezessen. Egy nőnek alázatosan kell azt a lépést lépnie, amit a partnere szeretne. Ez az alá fölé rendeltség abban is megmutatkozik, hogy nagyon kevésszer nézhetnek egymás szemébe, mindig el van fordítva a fejük egymástól és a nő kissé lefele néz.

A shopon nagyon jó tanárok oktattak és nagyon részletesen elmagyaráztak mindent:

• Hogyan kell a talpon gördül a helyes technika végrehajtásához?
• Miért fontos, hogy a “partnering” jó legyen egy pár között?
• Az egyes figurákat hogyan kell vezetnie a férfinak, hogy a partnernő pontosan azt csinálja, amit ő akar?

Mindent egybevetve, nekem nagyon hasznos volt ez a workshop. Sok olyan dolgot megtanultam, amit később a szakmámban hasznosítani tudok, például ha animátorként egy kis kedvet akarok csinálni az embereknek és tanítok egy kis táncot vagy külön kurzusként egy hotelben. Érdemes részt venni mindenkinek a Pikantó Dance Workshopon, aki mélyebben is szeretné megismerni az egyes táncstílusokat!

Nagy Fanni

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Hogy miért is választottam ezt az előadást? Elsősorban, mert a saját továbbképzésemet segíti elő, másodsorban pedig azért, hogy elkerüljem azokat a visszakérdezéseket – első sorban hímneműektől – hogy “Ja igen, abba a fehérnemű boltba dolgozol akkor, ugye?”.

NEM, ez nem egy fehérnemű üzlet és IGEN árul férfi holmikat is. A 2012. november 30-án rendezett karácsonyi tréningen nem csak ezeket a félreértéseket oszlatták el, hanem más információkat is megtudhattunk az új kollekcióról és a tavalyi eladási számokról.

Calzedonia cégtörténet

A Calzedonia története 1987-ben kezdődött egy Verona közelében található kis falucskában. Ötletük egy olyan üzletlánc volt, amely minden korosztályt ellátna kötöttáruval. Az olasz eredetű, világhíres Calzedonia cégcsoport a világ egyik legnagyobb harisnya és fürdőruha értékesítő cége. Az elmúlt 18 évben 835 boltot nyitottak meg 14 országban, köztük hazánkban is. A Calzedonia sikere olyan okokban rejlik, mint a széles választék, a kiváló alapanyagok felhasználása illetve az elérhető ár és a minőség ritka párosítása. Ezek a dolgok még a legszigorúbb vásárlót is meggyőzhetik. Ráadásul a Calzedonia céljául tűzte ki, hogy ugyanolyan fiatalos és közvetlen legyen, mint a vevői.

Céges tréningek és az új kollekció

Az év során többféle tréningen is részt vesznek az alkalmazottak, amelyek egész naposak. Ezeken az előadásokon a legprofibb értékesítőktől és szakemberektől tanulhatunk. A mostani eseményen az új kollekcióval ismerkedhettünk meg, valamint az állandó termékek további anyagismeretével foglalkoztunk.  A cég folyamatos versenyeket tűz ki dolgozói számára. Egy ilyen fejeződött be nem is olyan régen. A feladat az volt, hogy a férfi zokni eladásokat a tavalyi évhez képest 25%-al megnöveljük. A tréning során erről is szó esett, hogy az összes boltnak sikerült teljesítenie ezt a célt.

A karácsonyi kollekció minden egyes divatdarabját bemutatták nekünk egyesével és többet megtudhattunk arról is milyen az anyagösszetételük. Sok vásárló allergiás vagy éppen nem tudja magán elviselni a nem túl természetes anyagokat. Pontosan tudnunk kell azt, hogy milyen termékben mekkora %-ban találhatók meg a különböző összetevők. Továbbá a divat is nagyon fontos szempont, minden leggingshez illetve harisnyához tudnunk kell ajánlani valamilyen színt vagy viseletet. Az állandó kollekciókban is történtek változások, amelyekre hoztak különböző példákat így nem csak szóban hanem tapintásra is érzékelhettünk a különbséget.

Van egy 5 pontos eladás, amelyet minden tréningen pontosan átveszünk. A délutáni szakaszban kis csoportokra osztottak bennünket és a négy fő divatirányzathoz interaktív foglalkozásban létre kellett hoznunk 4 különböző kollekciót az aktuális termékekkel.

V. Éva

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Juhász Lilla üzleti Foursquare használatot bemutató előadásán vettem részt az ELTE Dayka Gábor utcai kollégiumában (más néven: KCSSK), melyet 2012. november 14-én az Őszi Kultúr7 keretében rendeztek meg. Az előadáson mindössze hat másik érdeklődő jelent meg, amiben talán közrejátszott az 50 perces csúszás is. A körülmények ellenére egy érdekes prezentációt hallhattunk Lillától a geolokációs szolgáltatásokról általában, és a Foursquare üzleti használatáról bővebben. (Az előadót a MeetOFF csapata ajánlotta a Kultúr7 szervezőinek a figyelmébe, mert a 2012-es Nemzetközi Foursquare Day-en is előadott hasonló témában – szerk.)

Geolokációs szolgáltatások

Az előadó – aki digitális kommunikációs tanácsadó – egy rövid bemutatkozás után, rögtön bele is vágott az előadásába, amit diasoron is végig követhettünk. A bevezető részben megtudtuk, hogy a geolokációs oldalakat melyik három tulajdonság jellemzi a leginkább:

• közösségi (megosztható ismerősökkel),
• geolokációs (tudja merre járok),
• mobil (mindig velem van).

A legnépszerűbbek például: Foursquare, My Town, Gowalla stb. Ezek az oldalak viszonylag későn jelentek meg a többi közösségi oldalhoz képest (Facebook – 2004, Foursquare – 2009). (A Gowalla pedig hivatalosan meg is szűnt 2012. márciusában.)

Foursquare alapok és az üzleti használat

A Foursquare-nek 15 millió felhasználója van, tehát globális, de ebből Magyarországon kb. 10.000 felhasználót számlál. Mivel én nem használom az alkalmazást, ezért örültem, hogy először volt egy kis tájékoztatás a használatáról. Nyilván az első lépés az alkalmazás letöltése, majd ismerősök keresése, ezt követi a becsekkolás és végül az ismerősökkel való megosztás, amiért kitüntetések járnak.

Ezután következett az üzleti része: hogyan jelenjünk meg? Két csoportja van a hirdetőknek: akiknek üzlethelyisége van, illetve akik márkát képviselnek. Először is az üzlethelyiséget be kell jelenteni. Érdemes különleges ajánlatot létrehozni: kedvezmény vásárláskor, ajándék ha becsekkolsz, különleges alkalmak, törzsvásárlók díjazása. Az üzlethelyiség statisztikáit is követni lehet: összes becsekkolás, legfrissebb látogatók, leggyakoribb vendégek, nemek megoszlása, milyen napszakban csekkolnak be, illetve a becsekkolások mekkora hányada posztolódik Facebookra és Twitterre.

Továbbá a márkák képviselői létrehozhatnak márkaoldalakat. Partner kitüntetéseknél a Foursquare kikötései:

• mindenhol jelen – a felhasználók minél több helyszínen megkaphassák a kitüntetést;
• valami egyedülálló ajándék, szolgáltatás, egyértelmű feltételek;
• minél szélesebb körben való népszerűsítés.

Megtudtuk, hogy ezen kívül lehet saját alkalmazást is fejleszteni a Foursquare platformjára (mobile, website, games). Az előadás végén pedig pár esettanulmányt hallhattunk (pl.: Jimmy choo). Véleményem szerint az előadás tartalma érdekes és jó volt. Én új információkkal gazdagodtam. Viszont a csúszás miatt sajnos elég rövidre sikerült és túl gyors volt, de összességében tetszett.

czrtaap.elte

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az elmúlt alkalommal részt vettem az immáron 23. alkalommal megrendezett Budapest Design Meetup – Formatervezési Díj Special eseményen, amely mint a neve is jól mutatja, a Meetup csoport szervezésében bonyolódott le. Az előadásokon és az azt követő Designerkarácsonyon az Átrium Film-Színház előadótermében lehetett részt venni 2012. december 22-én 20:00 órától.

E rendezvényt sok, ezzel a területtel foglalkozó szakember egyszerűen csak úgy hívja, hogy a “Designerek éjszakája” (Okulj + Borulj alcímmel), mert az est folyamán rengeteg érdekes és új ötlet, találmány és reformszerű újítás kerül közszemle elé, és gazdáik vagy szülőatyjuk – ki hogy nevezi magát – bátran osztja meg ezen eseményen a találmányával kapcsolatos legfőbb tudnivalókat, saját tapasztalatait, az idáig vezető munka menetét, és persze az eredményt is szemlélteti. A közönség amellett, hogy rengeteg új információval lesz gazdagabb az est végére, ezen kívül (mivel inkább a design-on van a hangsúly) egyfajta eszmei élményben is részesülnek a résztvevők.

Röviden összefoglalom a beszámolómat, hogy legyen egy eleje is valahol a történetnek. Édesapámmal karöltve elindultunk szombat este, és felkerestük ezt a helyet. Majd mikor odaértünk, nekem is, de főleg apa számára meghökkentően sok fiatallal találtuk magunkat szembe már a bejáratnál… be kell, hogy valljam, azért voltunk meglepődve, mert nem gondoltuk volna, hogy így karácsony derekán ilyen sok embert fog érdekelni ez a rendezvény, hiszen a neve sem volt túl bizalomgerjesztő és figyelemfelkeltő a számunkra. De mégis… nagyon pozitívan csalódtunk már az elején. Ahogy beléptünk, kedves mosollyal fogadtak a szervezők és invitáltak minket, hogy nyugodtan foglaljunk helyet és vegyük el a welcome drink-ünket, mert minden egyes érdeklődőnek járt a belépéskor valamilyen ital, amelyet egy Wood-os kuponnal ki lehetett váltani.

Budapest Design Meetup előadásai

Már lassan-lassan gyülekezett a tömeg, fiatal, fiatal után jött kisebb nagyobb csoportokban és egyre élénkebb lett a hangulat.. Az esemény még mindig nem kezdődött el, mert egy kis csúszással kellett számolnunk, mint ahogyan ezt a szervezők már az elején is jelezték. Néhány előadónak a hóakadályok miatt nem sikerült még megérkeznie, de mintegy 20 perc várakozás után elindultak az előadások. Összesen öt design előadást hallgathattunk meg, a következő témákban:

• Nagy Dániel, Orbán Péter: Odoo projekt
• Püspök Balázs, Vető Péter: Yeesbox csomagátadó automata
• Söjtöry Szabolcs, Bálint Gábor, Szabó Ede: Handy grip
• Erdélyi Dániel, Csík Gyula: Egérút navigációs szoftver
• Üveges Péter: U.P.G. Egyedi hangszer kollekció

Az Odoo-projekt

Ez az előadás nem másról szólt, mint egy minden szempontból öko ház megtervezéséről és kivitelezéséről, amelyet a BME-s és Képzőmúvészet Főiskolás hallgatókból álló kis csapat tervezett és szerkesztett meg, illetve kivitelezett. A projektről az kell tudni, ami talán ehhez az esthez köti, hogy ezeknek a fiataloknak az volt feladata, hogy egy olyan, napelemekkel működő házat alakítsanak ki, amelyet szinte minden szögből ér a nap sugara és így rengeteg energiát tudnak hasznosítani a majdan benne lakók.

A munka menetét Nagy Dániel és Orbán Péter mutatta be, és arról tartottak egy kisebb beszámolót, hogyan kivitelezték a ház formáját, hogyan modellezték ezt az interneten és milyen programot írtak erre a célra, hogy mindig követhető legyen a napsugarak állása. Szerintem nagyon érdekes volt, bár a házról kicsit több szót ejthettek volna.

Yees Box

A Yees Box nem más, mint egy olyan csomagküldő szolgálatnak az átvevő helye, amely a postai várakozást kikerülve internet segítségével juttatja el a csomagunkat A pontból B pontba. Nagyon hasznos és elgondolkodtató információkkal rukkolt elő Püspök Balázs és Vető Péter, amikor bemutatta a Yees Boxot. Őket legfőképp arra kérte fel a Boxot forgalomba hozni kívánó cég, hogy tervezzék meg ezt a dobozt úgy, hogy gondoljanak sok eltérő igényű emberre, illetve a fogyatékkal élők hiányosságait se feledjék. Ezt a feladatot egész jól megoldották “formatervezőink”, ám ami nekem nem tetszett ebben a találmányban, az két negatívum:

1. Eredetileg úgy volt megtervezve, hogy ezek a boxok majd a zsúfolt posta helyett különböző forgalmasabb helyeken fognak előfordulni, mint például egy nagyobb áruház mellett, de felmerült bennem a kérdés: Ha a mai bankautomatákat nemes egyszerűséggel kitépik a falból, akkor egy Yees Box mennyivel lesz biztonságosabb hely az értékeink tárolására?
2. És a másik ilyen probléma ezzel a dobozzal, hogy csak bizonyos méretű csomag fér bele, de ötletnek nem rossz.

Handy Grip

A Handy Grip nem más, mint egy olyan találmány, amelyet három fiatal BME-s diák talált fel a Pfizer Gyógyszergyár felkérésére. Ezek olyan eszközök, amelyek az időskori köszvény betegséggel járó fájdalmas tüneteket enyhítik, esetleg küszöbölik ki. Az a lényege ennek, hogy a fiúk olyan nyeleket és tartozékokat fejlesztettek ki, amelyek minél kisebb mozgást, mozgatást igényelnek egyes kézzel végzett mozdulat végrehajtásakor, mint pl. egy ásványvizes palack kinyitásakor. A nyéllel együtt sokkal könnyebb kinyitni az üveget, mert addigra már átalakította a nyél a tekerő mozgást kisebb terjedelművé. Számomra ez volt a leghasznosabb találmány, amiről előadást hallhattam, mert ennek nagyon nagy keresete lesz, ha majd a Pfizer Gyógyszergyár forgalomba hozza a “kütyüket”!

Egérút navigációs rendszer

Erdélyi Dániel előadásában hallgathattuk meg a következő előadást egy okostelefonokra fejlesztett alkalmazásról, az Egérút navigációs rendszerről. Nagyon sok, érdekes és hasznos infót tud ez az okostelefonos alkalmazás magába gyűjteni, tárolni, és amikor kell, felhasználni.

A nevében is benne van a hasznossága, mert erre utal ez a név: Egérút = a dugó elől egérutat keres nekünk ez a műholdakkal, információs központokkal és egyéb operátorokkal összehangolt rendszer. Ez szerintem egy abszolút reális és már napjainkban és elvétve működő találmány. Már csak jogosultságok kérdése, pillanatok alatt szétterjed a világban ez az újdonság. Ami még szintén tetszett ebben az előadásban, az az a funkciója volt, hogy ha mondjuk parkolóórát fizetett be az ember, akkor az óra leteltének közeledtével a telefonra jön egy figyelmeztető üzenet, jelezve hogy ne fusson túl a számláló.

U.P.G. – a modern hangszer

Erről az előadásról nem tudok olyan sokat nyilatkozni, mert az elején már el kellett mennünk, mert lejárt a parkolóóránk. És mi nem sms-ben lettünk figyelmeztetve. Amit az első mondatokból még elcsíptem , az UPG egy nagyon egyedi húros hangszer, olyasmi, mint a gitár, csak az egész fémből van. Egyetlen egy ember foglalkozik ennek a gyártásával, aki egyben a megrendelője és az előadója is.

Összességében elmondhatom így utólag, hogy nem bántam meg egyáltalán, hogy ellátogattam erre a “Designerek éjszakájára”, mert sokkal pozitívabban csalódhattam, mint amilyen hozzáállással álltam hozzá a szombat estéhez. Mindenkinek csak ajánlani tudom a következőt és remélem még sok ilyen találmánnyal gazdagodik majd a magyar nemzet!

Kiss Enikő

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Kazinczy Esték keretében tartott eseményen Ollé János tartott előadást, melyen a TÁMOP-kutatóegyetemi projekt keretei között zajló kutatás részeredményét mutatta be “Virtuális környezet, virtuális oktatás” címmel, 2012. december 4-én az ELTE PPK aulájában.
Az előadó kifejtette többek között, hogy az online tanulási környezeten kívül léteznek virtuális világok (pl. Second Life), melyek kiváló lehetőséget nyújtanak az oktatási célú együttműködésre, fejlesztésre. Ezekben a környezetekben a tanárok és tanulók is 3D formában jelennek meg és megfelelő környezeti fejlesztéssel egy teljes oktatási folyamatot is le tudnak bonyolítani. (A kép egy korábbi, ELTE PPK andragógus hallgatóknak tartott konzultáción készült a Second Life-on belül.) Ez a hagyományos oktatási rendszer kiegészítéseként fogható fel.

Virtuális környezet kutatása

Kutatásai célja az volt, hogy feltérképezzék a lehetséges felhasználók attitűdjeit, ellenérzéseiket, gondolkodásukat. Ezek a virtuális környezetek hamarosan egy sokféleképpen felhasználható környezetet jelentenek majd, melyeket a nevelésben és az oktatásban ugyanúgy lehet alkalmazni, mint ma pl. a Facebookot.

Egy kísérletet is lebonyolítottak, melyben azt mérték fel, hogy a korábban virtuális környezetben nem járt felhasználók hogy tájékozódnak ebben a környezetben.
Ez komoly lehetőséget kínál, mivel a kutatási eredmények sokat segítenek abban, hogy milyen környezet ideális akkor, ha pl. egy egyetemi előadás támogatására szeretnénk felhasználni a rendszert.

Online közösségi oldalak az oktatásban

Az előadás kiemelt témakörei az online közösségi oldalak nevelési-oktatási lehetőségei, a virtuális oktatási környezetek, valamint a biztonságos internet és a cyber-mobbing (internetes zaklatás) voltak. Az egyetemi adjunktus a közösségi oldalakkal kapcsolatban elmondta: az információ megosztásának és a kapcsolattartásnak praktikus színterei, ahol a bemutatkozás mellett lehetőség nyílik aktív csoportmunkára és speciális információszerzésre is.

Európában vagy bárhol máshol a világon egymástól távol tanulók dolgozhatnak ugyanazon a témán, megoszthatják egymással a tapasztalataikat. A Facebook kiválóan alkalmas arra, hogy a tanórai oktatásban vagy azon kívüli tevékenységben is fel lehessen használni. Azok akik nem szeretik a nyitott rendszereket,választhatják a zárt tanulást nyújtó rendszereket, pl. Sulinet. Ezek a rendszerek nagyon jól alkalmazhatók tanárok számára is. Megmutathatják, milyen jó munkát végeznek, megoszthatják egymással módszereiket, példát mutathatnak a fiatalabb generációnak hogyan kell használni a közösségi portálokat.

Biztonságos internet használat

A biztonságos internet és az internetes zaklatásról is szó volt az előadásban. Ollé János elmondta, hogy hiába vannak különböző alkalmazások erre a célra,amivel a gyerekek tevékenységét lehet korlátozni, ezek nem túl eredményesek. Sem a szülők, sem a pedagógusok nem foglalkoznak ezzel a témával. A gyerekek naponta használnak olyan rendszereket, amelyeken keresztül nemcsak a barátokkal, hanem rossz szándékú emberekkel is kapcsolatba kerülhetnek. A pedagógusoknak és a szülőknek az lenne a feladata, hogy megmutassák a gyereknek azokat az oldalakat, ahol ezeket a személyeket bejelenthetik. Ez pontosan ugyanaz a szituáció,amikor a napközi nélkül hagyott gyerekek lófrálnak egy lakótelepen ahol unalmukban rossz társaságba kerülhetnek. Fontos lenne olyan tartalom ami számukra is sokkal érdekesebb, így csökkenthető a veszély.

KINTAAP

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2012. december 6-án rendezték meg a QA Meetupot a Prezi épületében, a Deák tértől pár lépésre, ahol két előadót hallgathattak meg a jelenlévők. Az első előadó Vajda Péter volt a Prezitől, őt követte Horák Hajnalka az LMI-től, aki arról beszélt, milyen egy igazán jó csapat.

Mindkét QA témakörű előadás magyar nyelven hangzott el, angol prezentációk kíséretében. (Természetesen a prezentációk Prezivel voltak elkészítve.) Beszámolóm csak az első előadást fogja lefedni, tekintve, hogy megosztottuk a munkát egy kedves szaktársammal, illetve jellege inkább élménybeszámoló lesz a rendezvényről – a témában hiányos szaktudásomból kifolyólag.

Az első előadás a Testing on iPad/iPhone néven futott, és a Prezi iPad és iPhone készülékeken való teszteléséről szólt. Mivel egy tavalyi MeetOFF rendezvényen (pontosabban az ELTE-s andragógus hallgatók által szervezett e-Bazár@Bazaar rendezvényen – szerk.) már megismerkedtem a Prezi nevű programmal, ez nem volt újdonság számomra, viszont a programozás és a részletek tekintetében nem sokat értek a dologhoz, így ezekről nem nyilatkoznék.

Ennek ellenére tetszik az ötlet, hogy iPad-ről és iPhone-ról is lehet irányítani egy előadáshoz készített prezentációt. Ez lehetőséget biztosít többek között arra is, hogy az előadó szabadon járkáljon előadás közben. Nincs helyhez kötve, bárhonnan tudja vezérelni a segédanyagát. Az előadás közben körbejárt egy iPad, amin futott a működő Prezi alkalmazás, így mindenki megtapasztalhatta milyen jól is működik a dolog. Néhány előre mentett Prezit tekinthettünk meg rajta, amik igen látványosnak hatottak.

Az előadás interaktív formában zajlott, néha inkább beszélgetés jellegű volt. A résztvevők bármikor feltehettek kérdéseket, hozzászólhattak a témához, és ezt meg is tették. Nálam mindenféleképpen kompetensebbnek bizonyult a hallgatóság a QA témában, így jó kis beszélgetések alakultak ki.

Maga az előadás nagyon családias környezetben zajlott, egy kisebb teremben foglaltunk helyet. Körbeültünk egy konferencia asztalt, emellett néhány széken ültek le a részt vevők, félkör alakzatban. Nem voltunk többen 30 főnél. A terem szélében pár asztalon szendvicsek és üdítők sorakoztak, így mondhatni teljesen el voltunk kényeztetve.

Az előadások végén senki nem ment még el, körbe ülve bemutatkoztunk egymásnak: mindenki elmondta hogy hívják és hol dolgozik. Ezt követően megbeszélésre kerültek a jövőbeli teendők, majd mindenki ment a maga útjára.

Összességében azt gondolom egy jó este volt, annak ellenére, hogy a szóban forgó előadás témája nem az én asztalom. Tetszett, hogy ezeken a rendezvényeken mindenki szabadon tarthat előadást arról, ami érdekli.

H.T.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Önfeledten tanulni? Hallottál már olyan emberről, aki szeret tanulni? Örömmel ülsz le a könyv fölé magolni? Ezekre a kérdésekre  többségünknek “nem” a válasza, vagy csak nagyon ritkán tapasztalt ilyet. Pedig vannak olyan pillanatok, amikor nem kényszerből tesszük le a fenekünket, hanem azért mert jól eső érzés, ha gyarapíthatjuk tudásunkat.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A számítógépes játékok népszerűségét az általuk kiváltott flow-élmény okozza. Alkalmazhatnánk-e hasonló játékosságot a tanulásban? Erre a kérdésre született a Versike, egy oktatóprogram, amellyel  játszva, könnyedén és hatékonyan lehet verset tanulni, mert flow-ra épül. Az előadás ismerteti  a  tervezésekor alkalmazott pszichológiai elveket és beszámol a verstanulás eredményességéről.

Ha érdekel az esemény, olvasd el a Flow MeetOFF beharangozóját!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Mióta Csíkszentmihályit magyarra fordították, egyetlen valamire való női magazin sem jelenhet meg flows téma nélkül. De (sóhaj) ha egy pszichológiai fogalom népszerűvé válik… A keynote-ban ezért megmutatom, hogy mi a különbség a flow (meg a pozitív pszichológia) és a pozitív humbug között, és azt, hogy miért  jó Neked, ha ezzel tisztában vagy.

A Flow MeetOFF további előadásáról itt olvashatsz.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2012. november 28-án az Arkon Zrt. irodáját látogattuk meg az ELTE PPK Oktatástechnológia kurzusának keretében. A cégnél az ingatlan.com és a Köpönyeg története mellett a szokásokról, többek között a Scrum módszertanról is meséltek nekünk. A Scrum-bemutató olyan jól sikerült, hogy több hallgató érdeklődését is felkeltette a ScrumMaster szerep!

Az előadás első részében tehát az Arkon két fő termékét, az ingatlan.com és Köpönyeg oldalait ismerhettük meg jobban.

Az ingatlan.com

Az ingatlan.com portált maga a vezérigazgató, Korbuly Krisztián mutatta be nekünk:

• 1998-ban indult, 2003-ra már ,,utcakeresőként” funkcionált, a Startlap egyfajta klónjaként.
• A cég maga 2001-ben alakult és ekkor kb. 1 fő dolgozott még csak a cégnél.
• 2006-ra a jó ingatlanpiacnak köszönhetően, sok új lakópark épült a hirdetések száma megugrott, kb. 116.000 hirdetéssel dolgoztak és már kb. 24 fő erősítette a cég munkáját.
• 2010-ben reklámozás céljából a tévében is megjelent egy ingatlan.com-os reklámfilm, amellyel párhuzamosan zajlott egy nyereményjáték is, a ,,Táskakereső”. Egy 3.000.000 Ft-os táskát kellett az oldalon megtalálni! Rengetegen kattintottak, és keresgéltek, és egy szerencsés mindent vitt!
• Az idén már az egyszerű gyors kereséseké lett a főszerep és már közel 35.000 hirdetésük van.

A céljuk továbbra is, hogy minél kevesebb felesleges hír legyen, mindenki megtalálja magának  gyorsan és egyszerűen azt amit keres, ami őt érdekli! Azt, hogy hányan is látogatják őket, a Webaudit nevű programmal (mérőkóddal) nézik, és a magyar internetezők közel 30%-át elérik, ami igen szép szám!

A Köpönyeg

A Köpönyeget mindannyian ismertük a jelenlévők közül, és nagyon sokan használjuk nap mint nap. Az ingatlan.com mellett ez a másik legnagyobb termék amivel az Arkon Zrt.-nél foglalkoznak. Ezt az oldalt a Köpönyeg termékmenedzsere, Badó Andrea (@anedera) mutatta be nekünk – akinek egyben a látogatás megszervezését is köszönhetjük az előadás mellett.

Úgy gondolom, nem árulok el titkot azzal, hogy a Köpönyeg oldalának első számú fő vetélytársa az Időkép. Mivel egy időjárást mutató oldalról van szó ezért, fontos a napra- sőt inkább percre készség! Épp ezért naponta kétszer: éjfélkor és fél 6-kor is frissítik az oldalt, hogy mindig a legaktuálisabb tényeket mutassa. Hiszen nekünk is tudnunk kell, hogy aznap elkap-e minket egy hurrikán vagy egy nagy vihar?!

A Köpönyeg logója

A Köpönyeget jelenleg 5 ember szolgálja ki: egy programozó, két meteorológus, egy grafikus és egy termékmenedzser. Alkalmazkodva a mai igényekhez, android alkalmazást is készítettek.
Megtiszteltetésnek érezhettük, hogy egy apró kulissza titokba is beavattak. Elmondhattuk a véleményünket az új Köpönyegről, amit mi, elsők között láthattunk. Ez egy jóval letisztultabb, egy főoldalból álló weboldal lesz.

Scrum módszertan az Arkon Zrt.-nél

Sokan még csak a nevét sem hallottuk korábban a módszernek, de Nádai Gábornak alias Mefinek és a nagyszerű előadásának köszönhetően páran kedvet kaptak a “mesterség” elsajátításához is. A scrum eredetileg szoftverfejlesztési projektmenedzsment módszertannak készült, azonban alkalmazható szoftverkarbantartási projektek vezetésére is. Betekintést nyerhettünk a ScrumMaster munkakörébe.

A ScrumMaster szerepe, hogy a 3-6 fős szoftverfejlesztő team munkáját segítse. Előnyére válik a humán beállítottság és a programozás ismerete. Tulajdonképpen projektmenedzserként segíti a team és a megrendelők kommunikációját illetve a scrum szabályait betartatja a team tagjaival.

A scrum team tagjai a lehető legkisebb feladatokra bontják a feladatot, és heti lebontásban fejlesztenek. Ezt meghatározott időközönként, hetente egyszer, prezentálják a megrendelőknek, majd a szembesítés következik az elmúlt egy hét fejlesztésével kapcsolatban, szigorúan a ScrumMaster és a team tagjai között. Nagy vonalakban ilyen periodizációban zajlik a scrum szabályrendszere.

Köszönjük, hogy ott lehettünk!

Scheib Regina & Borostyán Réka

#okiteki

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Bemutatkozott a Microsoft Surface, példát láthattunk a tablet iskolai alkalmazására, és a “tabletták” piactereire a táblagépekről szóló 2012. november 29-i MeetOFF második felében. A rendezvény első részéről készült beszámolót is elolvashatjátok a blogunkon.

Velvárt András: Surface és a Microsoft ökoszisztéma

A MeetOFF szünet utáni első előadásának a címe “”Surface és Microsoft ökoszisztéma…avagy a Birodalom visszavág” volt. Velvárt Andrásnak, a Microsoft termékek egyik hazai evangélistájának a prezentációjából megtudhattuk, a Devices + Services fogalmak azt takarják, hogy a számítástechnikai eszközök gyártásáról ma a cégóriás igyekszik áttérni a szolgáltatások előtérbe helyezésére. Ilyen például a SkyDrive, Skype, Xbox Music vagy az Xbox Live, ezeket a szolgáltatásokat fogják a későbbiekben fizetőssé tenni.

Velvárt András bemutatta a Microsoft Surface-t

Ezután hallhattunk a Microsoft történetéről is, ami 1982-ig nyúlik vissza. 1985-ben jelent meg a Windows 1.0, 1992-ben a Windows 3.0. 2010-ben pedig a tablet megjelenésével egy újabb kényelmi változás történt.

Szemtanúja lehettünk a Microsoft Surface bemutatójának, ami kimondottan érdekes volt. Jó volt megtekinteni egy ilyen 3 mm vastag billentyűzetű, nyomásérzékeny, érintőképernyős szerkezetet, aminek András több funkcióját is megmutatta a színpadon, illetve a rendezvény szünetében.

Racskó Réka: Tablet / iPad a hazai közoktatásban

A második előadás Skype-on keresztül zajlott, és egy teljesen újszerű dolgot mutatott be. A hazai közoktatásban a tablet (táblagép) még igen kis szerepet tölt be. Racskó Réka elmondta, hogy Egerben elkezdődött egy pilotprojekt, ahol a 8. osztályosok és a tanárok tableteket illetve interaktív tananyagokat kaptak. A módszer sikeresnek bizonyult az eddigi tapasztalatok alapján. (A projekt egyik korábbi fázisáról Réka személyesen is beszámolt már az Oktatás és Informatika kapcsolatát bemutató MeetOFF-on, 2011. szeptemberében.)

A 2012-es Digitális Nemzedék konferencia pályázatán első helyezett kisfilm azt mutatja be, milyen változatos formában tudják a diákok használni a tabletet az iskolában.

Rusznyák Gábor: A tablet piacterekről

A harmadik előadást Rusznyák Gábor tartotta a piacterekről, amelyből megtudhattuk, hogy a legelterjedtebb platformok: az Apple iPad, a Google Android és az Amazon Kindle. Ezek közül az Apple iPad-re 250-300.000 app készült, főképp könyvek, újságok és játékok.

Rusznyák Gábor a tablet piactereiről beszélt

Az Android tabletekre csak néhány ezer alkalmazás készült, mivel elég nehézkes az előállítása ezeknek a tablet appoknak. A Windows 8-cal kapcsolatosan pedig kiderült, hogy mindössze 20000 alkalmazással bír, és ezek többsége is “egyetemi szemét”. Magyar nyelven szinte semmi sincs, ez azonban lehetőséget ad a fejlesztőknek, hogy ezt a piaci rést kitöltsék.

Az előadás végén megtudtuk, mi alapján választanak az emberek tabletet maguknak: leginkább a kinézet, a kamera, az ár, a processzor és a memória a meghatározó. Az előadás végén pedig alkalmazásajánlót kaptunk Rusznyák Gábor saját repertoárjából, mint a NapiApp, a WP8.hu és az AppFlow.

Faragó Kata

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A táblagép, azaz a tablet témakörét járta körül a MeetOFF 2012. november 29-i rendezvénye. A meetup első felében egy rövid áttekintést kaphattunk Schmidt Zoltántól, aki abszolút érthető előadást tartott egy kívülálló, illetve laikus számára is. Utána pedig Wohlmuth Máté következett a Sopreso bemutatásával, amely a közelmúltban zajlott Startup Weekend győztes alkalmazása volt.

Schmidt Zoltán: Tablet – Egy eszköz – három nézőpont

Az Extreme Digital fejlesztési vezetője, Schmidt Zoltán nem dobálózott túl sok idegen szóval, ezért személy szerint nekem is számos információval szolgált az előadása, amelyben a tabletekről kaptunk egy átfogó képet. Az előadó szerint a felhasználónak nincs kifejezetten szüksége rá, mégis egyszerűen kell neki, amit maximálisan átérzek, és támogatom ezt a kijelentését. Nekem sincs tabletem, de ez olyan kütyü, amit bármikor, bárhová vihetek, könnyen elfér a táskában, nem kell cipelnem. A metrón, buszon, villamoson nap mint nap találkozok olyan emberekkel, akik a munkába, iskolába menet tableten olvasnak akár könyveket, akár tanulnivalót. Sokak által választott okos készülékről van szó, amely egyre népszerűbb Magyarországon is.

Schmidt Zoltán a tablet téma három lehetséges megközelítéséről beszélt

Elterjedésének bizonyítékáról is kaptunk információkat: 2011-ben 8807 db, 2012-ben pedig 24324 db kelt el. Az utóbbi években hatalmasat ugrott a tablet eladási aránya, úgy gondolom, a számok magukért beszélnek. Itt a karácsonyi szezon, ebből kifolyólag még több tablet fog „gazdára találni”. A vásárlók számos gyártók munkái közül választhatnak: Acer, Apple, Asus, Lenovo, Samsung stb. Az összeg is eltérő lehet, mert kaphatunk már pár tíz ezer forintért is minőségi készüléket, de egyesek ára olykor a csillagos ég.

Ami még említésre méltó és tetszett az előadás során az, hogy az előadó a cége jóvoltából hozott „próbakészülékeket”. Nem csak beszélt a tabletekről, hanem amit mondott, azt alá tudta támasztani a bemutatódarabokkal. Több méret és fajta is megfordult a repertoárban a kis méretektől egészen az A/4-esig láthattunk eszközöket. (Én személy szerint utóbbiról nem is tudtam, hogy létezik).

Az előadás után érdeklődők is választ kaptak a kérdéseikre. Bátran merem állítani, hogy egy kiválóan felkészült előadó beszámolóját hallhattuk Schmidt Zoltán személyében.

Wohlmuth Máté & Pál Dénes: Sopreso

Sopreso csapat: Wohlmuth Máté, Pál Dénes, Alvégi Lőrinc

Ezután Wohlmuth Máté előadása következett, illetve a végén Pál Dénes is közreműködött a kérdések megválaszolásánál. Ők ketten és a külcsínért felelős Alvégi Lőrinc alkotják a Sopreso csapatát.

A Startup Weekend győztesének kikiáltott új alkalmazás lényege, hogy a nézőket jobban be szeretnék vonni a prezentáció menetébe, interaktívabbá tenni azt. Ha az előadás során kérdésed van, ne kelljen megvárnod, amíg vége lesz, mert addigra a legtöbb ember elfelejti, amit kérdezni szeretett volna. Ők leginkább az 50 fő fölötti közönségre specializálódtak. Konkurenciájuk természetesen nekik is van, mint mindenki másnak, de a konkurens csapat kiscsoportos előadásokkal foglalkozik.

Kezdeti felhasználóknak a fősulisokat, egyetemistákat stb. célozták meg. Mindössze az a fontos, hogy legyen náluk egy “okos kütyü” (tablet vagy mobil), amin könnyedén nyomon követhetik a 40. sorból is az előadás menetét. Ezáltal jobban lehet érteni az előadást, csak ránézel az okos készülékedre és slide-on követheted az eseményeket.

Az előadás végén felmerült egy olyan kérdés, hogy vajon nem vonja e el a figyelmet, ha pötyög valaki a telefonon? Én személy szerint ezzel nem értek egyet, mivel a mai gyerekek, fiatalok egy inger gazdag világban nőttek fel, amiből következik, hogy 3-4 helyre tudnak figyelni, anélkül, hogy megerőltetnék magukat.

Összegzésként még annyit, hogy jó ötleteik vannak és pozitívan állnak ezek megvalósításához.

Amint azt már a beszámolómban említettem, távol áll tőlem ez a téma, de jó volt belelátni egy pár perc erejéig, hogyan fejlődik a mai technika az orrunk előtt. Ezúton köszönjük a lehetőséget, mindenképpen hasznunkra vált, és bővítette a látókörünket!

Ha érdekel a rendezvény második része, olvass tovább a MeetOFF blogjában.

daktaap.elte

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Volt szerencsém, hogy 2012. december 20-án este részt vehettem a Budapest Science Meetup rendezvényén. A téma a mostanában oly sokat emlegetett Mars “expedíció” (Labor a Marson) és egy másik, genetikai, biológiai szempontból fontos téma az autofágia (Génekben az életünk). Mind a két előadás szakmai volt. Nagyon. Úgy is mondhatnám: Egyedül az éjszakában.

Az előadás 19:00 kezdésre volt meghirdetve, a sokak által jól ismert belvárosi szórakozóhely (Fogasház) egyik csendesebb termébe. Mivel hét óra magasságában még csak páran lézengtünk a teremben, ezért úgy döntöttek a szervezők, hogy várnak még kicsit a később érkezőkre. Jól tették. Körülbelül 10 perces késéssel még kb. 15 résztvevő érkezett meg. Ekkor kezdődött az előadás, ami helyszín választás szempontjából nem volt a legtökéletesebb. A befogadóhely jellegéből adódóan nagyon sok zaj, zörej, csapatkiáltás hallatszott. Utóbbi leginkább a közeli csocsóasztalnak köszönhető, ez igen zavaró volt az egész este folyamán.

Az első előadást Kereszturi Ákos, a Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa tartotta. Az ő témája a Marson nem régen munkába állított robot eredményeinek bemutatása, illetve a Marson uralkodó körülmények szemléltetése volt.

Curiosity “önarcképe” a Marson

Az előadás elején megismerkedtünk a Marson tevékenykedő robot, a Curiosity rover képességeivel, mérnöki megoldásaival, landolásának különleges menetével, feladatával. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a Curiosity már nem játék méretű rover, hogy mindenki el tudja képzelni a méreteit Kereszturi Ákos egy igen hétköznapi hasonlattal élt: “Akkora mint egy Trabant!”. Méretének köszönhetően sok olyan műszert, műszereket tud a fedélzetén hordozni amelyekre eddig nem nyílt lehetőség, vagy a korábbi eszközök fejlettebb, nagyobb egységét tudja magával szállítani. A gördülékeny közlekedést a 4db kb. fél méter átmérőjű kereke biztosítja a Marson. A Curiosity már most, küldetésének korai szakaszában is komoly eredményeket produkál. Olyan föld- és légtani méréseket végez, amelyek eredményéről könnyen kiderülhet, hogy várva várt információt tartogat. Biztosnak látszik, hogy a Marson volt jég, sőt valószínűleg valamilyen vízfolyás is tarkította a tájat. Az élet alapvetően szükséges molekulák, kémiai kapcsolatok létezésére még nem találtak egyértelmű magyarázatot, de ezek is egyre valószínűbbnek tűnnek.

 A második előadást Kovács Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoportjának egyik tagja tartotta. A téma az autofágia volt, jelentsen is ez bármit.

Az előadás eléggé szakmaira sikerült, nyilván ez volt a cél, mert a közönségben ülő nézők az előadás végén még kérdeztek is. Aki járatos a témában annak valószínűleg gondolat ébresztő, érdekes volt az előadás, de én: elvesztem!

Az autofágia lényegében egy jótékony kisgömböc, tudtuk meg az előadótól. Igen, az a kisgömböc. Az autofágia lényegét tekintve a szervezet egy olyan védekező rendszere, mely a hibásan működő, elöregedő sejtek köré burkot von, ezáltal más válaszreakciót kényszerítve ki a sejt környezetéből és magából a sejtből is. Külnöböző kutatási módszerekkel sikerült rájönni, hogy ezek a folyamatok sokban befolyásolni tudják egyes betegségek viselkedését vagy akár módosíthatják, elnyújtatják a lefolyást. Persze nem, hosszú kínok közti vergődésre kell gondolni. Ezek a folyamatok lassíthatják a szervezet öregedését, ezáltal megnyújtatják az egészségesen eltöltött életévek számát. A kísérleti egereken végzett kutatások ~17%-os pozitív változást mutatnak a kontroll csoporthoz képest. Az már egész jó eredmény, nem? Természetes módon ezeket a folyamatokat csak egy módszerrel lehet beindítani, az pedig az aktív, rendszeres testmozgás. Legalábbis az egérkísérletek ezt mutatták, emberkísérletet, még nem végeztek. Az örök élet egy karnyújtásnyira lenne?

Kövesd a programokat!

borosd/bodtabp.elte

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A fogászat nagy találkozóját, azaz a Dental World Nemzetközi Továbbképző Konferenciát és Fogászati Szakkiállítást immáron 12. alkalommal rendezte meg a Dental Press. A rendezvény 3 napos volt, október 11-13. között zajlott, a helyszínt pedig az indulás óta a Syma Rendezvény és Kongresszusi Központ adja, ahol idén már 12.000 m2-en zajlottak a Dental World különböző eseményei.

A programsorozat megszervezése minden évben újabb és újabb feladatok elé állítja a rendezőket. Egyre átgondoltabb előkészületeket igényel, mivel az eddigi hagyományokra építve, ugyanakkor mégis megújulva, sok szakmai nóvummal gazdagítva állítják elő a programokat.

Előadásokat, továbbképzéseket ezekben a témákban lehetett meghallgatni:

fogtechnikus tanulónap, fogászati fényképezés elmélete és gyakorlata, természetes fog kompozitba klónozva, IX. fogtechnikus nap, mosolytervezés elméleti és gyakorlati kurzus, IX. Nemzetközi Implantológiai Kongresszus, VI. Nemzetközi Esztétikai Kongresszus, XI. Szájhigiénikus Kongresszus, Kongresszus  Mester Fogászat 3.0-bevételnövelő kommunikációs és értékesítési tréning

Szeretnék bővebben kitérni az esztétikai fogászatra, amelyről előadást hallgattam, ízelítőt adva az ott elhangzottakból. Napjainkban fogazatunk egészségén már túlmutatnak környezetünk elvárásai: közérzetünk, társadalmi megítélésünk és olykor egy állás elnyerésére való esélyünk fogazatunk esztétikai állapotától, a minél tökéletesebb, harmonikusabb mosoly birtoklásától is függ. A fogazat esztétikáját fogíveink hiánytalansága, fogaink sorba rendezettsége és felszínük, formájuk homogén, világos színe határozzák meg, melyeknek összhangban kell lenniük arcunk alapvonalaival is ahhoz, hogy jó benyomást tegyünk.

A fogazat esztétikájának tudománya a “mosoly tervezés”. Ez a folyamat gyakran fogszabályozással kezdődik, majd az esetleges foghiányok pótlásán át vezet az egyes fogak, végeredményben a komplett mosoly rekonstrukciójához. Technikák, technológiák sokasága, magas színvonalú anyagok széles választéka van kezünkben ezen a területen, ezért a fogorvos eszköztára szinte végtelen. A mosoly tervezése után az esetleg szükséges fogszabályozást követően lehetőség van a foghiányok pótlására implantátumok, hidak behelyezésével. Az egyes fogak esztétikai hibáinak korrekciójára az esztétikus kompozit tömések, individuálisan a fog üregébe készült beragasztható inlay-ek, onlay-ek, a kevés fogzománc feláldozásával járó héjak (veneers), illetve a teljes fogkoronát beborító koronák készítését mérlegelve lehet döntést hozni a minél tökéletesebb megoldás érdekében. Ezekkel akár tengelyállási rendellenességeket is lehet korrigálni.

ADRTAAP.ELTE

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Kodály Zoltán

Az Innsbrucki Magyar Egyetemisták és Akadémikusok Szövetsége rendezésében 2012. november 23-án 19.30-kor Szőke Cecília, a Bartók Rádió volt munkatársa Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója alkalmából ”Hungarikum a zenében: Kodály és a Kodály módszer” címmel tartott előadását hallgattam meg. A komolyzenei témában jártasságom van a családom miatt, ezért választottam ezt a témakört.

Kodály Zoltán a magyar nevelés, ezen belül a zenei nevelés legnagyobb egyénisége. A közismerten Kodály-módszerként elterjedt zenei nevelés elsősorban nem a szolmizációval azonos, bár kétségtelen hogy a módszernek szerves része. Kodály Zoltán egy zenei nevelő, aki egy egész népet akart a zenei műveletlenségből felemelni. Tervét több alappillérre rakta le. Ennek legfontosabb része az általános iskolai ének oktatás, a kórusmozgalom. Második legfontosabb része a hangszeres zenetanítás módszeres felépítése, az alsó foktól egészen a  felső fokig. Koncepciója szerint a zenei nevelésben az éneklés a vezető szerep, ezen keresztül lehet leghamarabb eljutni a zene megértéséhez.

A magyar zenei társadalom Bartók Béla és Kodály Zoltán felismerésében nagyon műveletlen volt, nem ismerte a magyar népzenét, és összetévesztette az úgynevezett cigányzenével. A cigányzene valóban tartalmaz magyar népzenei vonásokat, de felhígult úgy zenei anyagában, mint szövegében. Ezzel együtt a magyaros cigányzene képvisel értékeket, különösen nagy szerepe volt a 19. században a magyar nemzeti érzés fenntartásában.

A magyar társadalom nem ismerte az igazi népzenét, a parasztzenét, melyet Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjai tettek közismertté.  Az igazi ősi magyar népzene legalább olyan értéket képvisel, mint a magyar nyelvi töredékek, megismerésükkel közelebb jutunk a magyar történelemhez, a magyar társadalmi mozgások megértéséhez (Habsburg ellenesség, katonanóták, népszokások, egyházi ünnepek).

Kodály volt az első, aki ráébredt az akkori magyar zenei nevelés alacsony színvonalára. Úgy gondolta, elsősorban a tanítók hozzáállásán kell változtatni. Megdöbbentette, hogy a jövendőbeli pedagógusok mennyire nincsenek tisztában az értékes és értéktelen közti különbséggel. Elméletének lényege, hogy a gyermek az óvodától kezdve naponta találkozzon az énekléssel, hiszen a napi éneklés ugyanolyan fontos a léleknek, mint a napi torna a testnek.

A legjobb zenei anyagot kell neki adni – a gyermek zenei anyanyelve a népdal legyen. Kodály célja, hogy felnőve ne csak jó előadó, hanem jó zeneértő is váljék a gyermekből, azaz képes legyen különbséget tenni az értékes és értéktelen zene között. Meggyőződése volt, hogy mindennek érdekében tömegeket kell megmozgatni, aminek legjobb módja a karéneklés, a gyermekkórusok kialakítása. Nem véletlen, hogy Kodály annyi kiváló kórusművet írt játék- és gyermekdalokra – ebben az időben ugyanis ezekből hiány volt.

Kodály ezt a fajta igazi magyar zenét akarta pedagógiájában az ifjúság részére megismerhetővé tenni. Ehhez van az a zseniális segítő eszköz, amit ma szolmizációnak nevezünk. A szolmizáció révén ugyanis kottaolvasóvá válhat a falusi paraszt gyermek, vagy a városi diák is. Ez tehát olyan eszköz, mellyel elmehetünk a zene mélyebb megismeréséhez, amelyhez azonban kitűnő zenei vezetők is kellenek.

A Kodály-módszer elterjedésével kialakult e módszer képzéséhez szükséges felső iskolai hálózat, és eredményeképpen Magyarországon egy igen nagy színvonalú zenei képzés indult meg. Ez a zenei módszer, mely az ének és a magyar dal megismeréséből indul ki, hamar a hangszeres képzést is megmozgatta, nem véletlen, hogy a világ tele van magyar előadóművészekkel. Ez a módszer az iskolákban az énektanításban igen erős érzelmi hatással bír, a szegény sors, élet-halál, szerelem, a boldogság és bánat mély átélésével.

A módszer legfőbb lényege, hogy valóban hazafias érzelmekre nevel, és segít a zenei giccs elleni küzdelemben. Kodálynak köszönhetően számos énekzenei általános iskola alakult, ahol heti három-négy zeneóra mellett kötelező a karéneklés is. Igazán itt beszélhetünk mérhető sikerekről. Az ide járó gyermekek zeneértő felnőttekké váltak, javult a hallásuk, tisztábban énekelnek. Ami meglepő, és teljes mértékben Kodályt igazolja, hogy jobban tudnak teljesíteni, mint társaik, sőt, jobbak a fizikai képességeik is. Ez utóbbi valószínűleg azért, mert az énekléshez szükséges helyes levegőbeosztás minden tornagyakorlat alapja.

Ez a Kodály módszer, melyet a világ számos országában használnak a gyerekek zenei nevelésére, mivel minden nemzetnek célja értékeinek megőrzése, zenei hagyományainak ápolása és továbbadása. Úgy gondolom, aki ebben a szellemben tanult iskolában vagy zeneiskolában, kisebb vagy nagyobb mértékben védett a mai igénytelen tömegzenével szemben, és maga is szeret igényesen zenélni, nem utolsó sorban komolyzenei koncertre járni.

Németh Rudolf NERTAAP.ELTE / JP1JXP

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Természetes egyenSúly program – Anyagcsere-típus mérésen alapuló, egyénre szabott, fogyást elősegítő és vitalizáló életviteli szaktanácsadás

November elején egy szerdai napon sikerült ellátogatnom erre az előadásra, mely a Fiumei úton a Szebb Életért Központban került megrendezésre, mely egy előadássorozatnak az egyik állomása volt. Mivel korábban sikerült odaérnem a kitűzött 18 órai kezdésnél, így számomra hosszas várakozás előzte meg a várva-várt eseményt. A recepciós fiú tájékoztatott, hogy az emeletre kell majd mennem az előadóterembe, majd kaptam tőle egy űrlapot és egy kupont. Ezután lehetőséget kaptam tüzetesen szétnézni a földszinten, mely könyves- ill. bioboltként működik.

Az előadóteremben a csekély számú érdeklődőt egy fiatal hölgy fogadta – végzettségét tekintve élelmiszermérnök – , akitől sok hasznos és érdekes információt kaptunk az elkövetkezendő másfél órában. A másik előadóval, Szántai Zsolttal – aki táplálkozás szakértő –  sajnos nem volt lehetőségünk találkozni, viszont ő tartja a kapcsolatot a résztvevőkkel e-mail hírlevelek formájában. Az életviteli szaktanácsadás igen jól sikeredett, meglátásom szerint le tudta kötni a hallgatóság figyelmét, színvonalas prezentációt hallhattunk egy felkészült előadótól.

Tudományosan megalapozott részletest válaszokat kaptunk a következő kérdésekre:

• Miért érdemes odafigyelni a táplálkozásra?

Dióhéjban: Befolyásolja az energiaszintet, a hangulatot, a teljesítőképességet. Kihat a gondolkodásmódra, egészségre, önbecsülésre, pénztárcánkra.

• Milyen tényezők segítik elő a daganatos betegségek kialakulását?            

Táplálkozás, dohányzás, fertőzés, nemi faktorok, ipari szennyezés, alkohol,   mérgező anyagok, UV sugárzás.

• Mi határozza meg az emésztés hatásfokát?

A táplálék minősége, étkezési szokások, emésztőrendszer állapota, életmód, a táplálék hatásai.

• Hogyan alakultak ki a táplálkozási típusok? 

Az emberi szervezet alkalmazkodott a környezetéhez a túlélés érdekében és ennek következtében kialakultak a táplálkozási típusok

• Vajon melyik diéta illik hozzám?
• Vajon én melyik anyagcseretípusba tartozom?
• Milyen tényezők határozzák meg a táplálkozási típusokat?

Autonóm idegrendszer,  emésztőrendszer, hormonrendszer, vércsoport.

• Milyen táplálkozási típusok vannak?
• Milyen hormonális beállítottságok vannak?

Agyalapi mirigy típus, mellékvese típus, pajzsmirigy típus, petefészek típus.

• Mi teszi lehetővé az egyéni paraméterek feltérképezését?

Az előadás nagy részében főként igen kimerítő tipológiával foglalkoztunk. Mindenki felfedezhette, hogy melyik csoportba is tartozik  és melyek a rá jellemző tulajdonságok. Ez azért is fontos, mert ennek a módszernek a lényege az egyénre szabottság a fogyás elősegítésében és a vitalizálásban. A titok az egyéni sajátosságokban van! Nem támogatja a divatdiétákat.

A Természetes egyenSúly program a következőkből áll:

1. Állapotfelmérés
2. EVA 3000 gépes mérés
3. Testösszetétel vizsgálat
4. Egyéni tápanyag kalkuláció
5. Kiértékelés és tanácsadás
6. Személyre szabott étrend és edzésprogram
7. Utánkövetés

Amit ígérnek: növekvő mentális frissesség, koncentrációs képesség javulása, segít túljutni a hangulatingadozáson, depresszión, jelentősen emelkedik az erő és az állóképességi teljesítmény.

A Természetes egyenSúly Program lezárásaként egy ingyenes testösszetétel mérésen vehettünk részt. Följegyezték testsúlyunkat, testmagasságunkat, izomtömegünket, testzsírszázalékunkat.
Ezen mért adatok alapján történő kiértékelést néhány nap múlva kaptam meg e-mail formájában, mely alapján sok változtatásra testösszetételem tekintetében nincs szükség. Úgyhogy ezt megúsztam.

Katona Éva

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A PlayIT Show 2012 a MEEX szervezésében került lebonyolításra egy novemberi hétvégén, 2 napos termékbemutatók és konferenciák keretein belül. Az ajtón belépéssel nemcsak a friss levegőt, hanem a józan észt és a megszokott világot hagytuk magunk mögött. Megérkeztünk a trollok világába. Avatar figuráknak öltözött emberek, manga-harcosok, elfek, Star Wars szereplők megelevenedve vették birtokba a Millenáris B épületét.

Játékkonzolok történelme a kezdetektől napjainkig. Sega, Nintendo és minden más, amin felnőttünk, bár akkor még gyűjtőnéven tévéjátéknak hívtuk őket. A mai kiforrott játéktechnológia egyik vezetője az XBOX, aki a Kinect-tel, azaz a mozgásérzékelővel felvértezett játékkonzol, ahol a testünk maga a kontroller.

Az Xbox Kinect-hez tartozó játék (inkább személyi edzővel ellátott mozgásprogram) a Nike szárnyai alól kikerült Nike + Kinect Training volt számomra a legnagyobb durranás. Vasárnap délelőtt volt szerencsém egy rövid előadást meghallgatni erről a fejlesztésről. Ezzel kapcsolatban kimondható, hogy a két szektor (játékkonzol – sport) legjobbjai fogtak kezet és bólintottak rá az utóbbi idők egyik leghasznosabb játékának a megalkotására, melynek fejlesztését a Microsoft Corporation vihette véghez.

A Nike Kinect training segítségével bármilyen célod is van a fitneszben, könnyedén elérheted a szobádból. Mindehhez egy nagyobb kijelzőre (TV, monitor), XBOX-ra, hozzá tartozó Kinect kiegészítőre és a játékra van szükséged. A legkomolyabb edzéstervet teszi alád a program, közben folyamatosan lépést tart a fejlődéseddel, a gyakorlatok szintjét pedig hozzád alakítja. A mozgásérzékelő segítségével folyamatos visszajelzést kapsz, (például, ha lógatod a fejed fekvőtámaszozás közben, vagy görbén tartod a hátad) ezáltal tényleg egy személyi edzőt kapsz, aki bemutatja a gyakorlatokat és figyelemmel kíséri a mozgásodat. Játékos és klasszikus gyakorlatokon keresztül fejlődhetsz, hogy sose unj rá a mozgásra. A gyorsaságodat, reakcióidődet, állóképességedet, erődet mind fejlesztheted ezzel a programmal.

A kedvencemet emelném ki, ami a következő: a feléd repülő, pattogó, guruló labdák elől kell elugranod, melynek nehézségi szintje természetesen alkalmazkodik a te képességeidhez, így mindig a legjobbra törekedhetsz. A játékos formába öntött mozgás (akár társaddal egyszerre) a biztosíték arra, hogy azoknak is megfelelő motivációt nyújt, akik esetleg nem tudják rávenni magukat a mindennapi futásra, vagy edzőtermi izzadásra.

A PlayIT Show keretei között mindenkinek lehetősége volt kipróbálni a Nike + Kinect Training konzolt, de érdemes rendszeresen használni ahhoz, hogy játékos keretek között edzésben maradj vagy tökéletesítsd mozdulataidat.

Aradi Gergő

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Hungaro-Dalton Pedagógiai Innovációs Egyesület gondozásában jelent meg “Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanító családok a Kárpát-medencében” című gyűjteményes kötet, amelyet 2012. november 28-án 18 órakor mutattak be a Bezerédj-kastélyban (Győr-Ménfőcsanak).

A Könyvbemutató elején a szakmai lektor Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna,
egyetemi docens köszöntötte a beszélgetés résztvevőit: Gömöryné Mészey
Zsuzsát az egyesület elnökét, projektvezetőjét, Dr. Lilik Ferencné, projektvezető
szerkesztőt, és a kötet néhány szerzőjét: Dr. Barsi Ernő nyugalmazott főiskolai
tanárt, Szilágyiné dr. Göcsei Irén főiskolai docenst, Nagyné Kapusi Mária
tanárt, valamint az egyik jeles pedagógust, aki a könyvben is szerepel.

Megható volt, ahogyan a negyven évig oktató tanítónő, Csehy Józsefné, Liza néni
mesélt a személyes élményeiről, a tanítóházaspár életpályájáról, pedagógusi
sikereikről. Dr. Barsi Ernő néprajztudós édesapjától kapott szellemi örökségéről
és feleségével végzett „maghintéséről” beszélt. A híres tanárnak két élvezetes
és tanúságos írása is szerepel a könyvben.

A könyv „főszereplői” között van a Kárpát-medencében élő iskolaigazgató, tudós tanár, professzor és nem utolsó sorban kántortanító. Dr. Lilik Ferencné a könyv szerkesztésével járó élményekről és problémákról beszélt, így bepillantást nyerhettünk a könyvszerkesztés rejtelmeibe.

Lanczendorfer Zsuzsanna elmondta, hogy a könyv egyedisége abban rejlik, hogy a határon túli pedagógusok életútját, pályáját, egyéniségét is megismerhetjük. Ezen kívül a 17 tanulmány, írás olyan pedagógus családokat, nemzedékeket, életutakat, biográfiai adatokat mutat be, akik családon belül adták tovább a gyermekek szeretetét, a tanári hivatást.

Megtudtuk, hogy a szerkesztők milyen koncepciók alapján készítették a kiadványt, nyolc
magyarországi és hét felvidéki magyar pedagógust, illetve családját mutatták
be. Kiderült, milyen változatos módszert alkalmaztak a kutatók (interjú, riport,
visszaemlékezés, naplóelemzés, levéltári források elemzése). A könyv, mint
a beszélgetésből kiderült, nagyon gazdag személyes dokumentumok (tanítói
fogadalomtétel, levelek, újságcikkek, kinevezés, állampolgársági tanúsítvány,
stb.), fotók tekintetében is.

A beszélgetés végén a könyvet dedikálták a szerzők. Nagy élmény volt hivatásukat kiválóan végző pedagógusokról, azok élet- és pályatörténetéről hallani, példaképek, „nemzedékek nevelőit” megismerni.

Nimsz Annamária/ NIATAAP.ELTE

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A flow élményt mindannyian ismerjük, ám tudatosan nagyon kevesen tudjuk megismételni. Felhőtlen élmény feloldódni a munkában, tanulásban, szórakozásban, sportban vagy bármilyen tevékenységben.

A sámánok korától napjainkig meghatározó az a tudatállapot, amikor sokkal produktívabbá válunk, a célra fókuszálunk, kitisztulnak gondolataink, energiánk megsokszorozódik és megszűnnek a külvilág zavaró hatásai. Általában csak utólag érzünk elégedettséget a tökéletes pillanat hatására. De mi idézi elő ezt a hatást és miért kellett Csíkszentmihályi Mihály könyvéig várnunk a felfedezésével?

Az ünnepek közti rohanásban, 2012. december 28-án 19 órától a Bazaar Klubban ezt a témát járjuk körbe. Meghívott előadóink a flow érzés célratörő alkalmazását mutatják be az élet számos területén. A megszokott technikai arzenált is visszafogjuk a témához illően, a lehető legkevesebb eszközzel kívánjuk zavarni a hangulatot. Titeket is online szünetek közbeiktatásával buzdítunk majd a kütyük mellőzésére

A jelek szerint mindenki a majákra vár, nehezen kapunk visszajelzéseket a kiszemelt előadóktól. Viszont jogosan szeretnétek tudni, mire is számíthattok eme szikrázóan forralt boros estén.

Íme a program:

• Szabó Orsi (Flow Csoport): Flow a műteremben, a Kiskegyedben és a mikroszkóp alatt
• Porohnavec József (Láthatatlan Egyetem): Önfeledten tanulni
• Haba Anikó (Károli Gáspár Református Egyetem): Versike: flow az oktatásban
  

A belépő ezúttal is 1000 HUF, amivel a szervezés kiadásait enyhíted nekünk. Rendezvényeink óriási lelkesedést és drága hobbit (sorry, ezt nem lehetett kihagyni) is jelentenek számunkra. Segítsd munkánk véleményeddel, hogy még szebbek, jobbak lehessünk!

Szép lesz, jó lesz, gyertek!

Regisztráció a meetup.com oldalán, részletek folyamatosan frissülnek a világvége elmaradásáig.

“A flow állapotnak sok neve van. Van, aki optimális élménynek nevezi, van, aki úgy írja le, hogy olyan ez, mintha repülne. Mások azt mondják, hogy ilyenkor képesek tökéletesen koncentrálni. Bármilyen szavakkal is írjuk le a flow élményét, egy biztos: a flow pillanatai kiragyognak emlékeink sorából.”

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskola 8. D osztályában az idei tanévtől egy új alapokra helyezett módszertani pilot kutatás veszi kezdetét. Az alapkoncepció abban különbözik a korábbi IKT-eszköz kísérletekhez képest, hogy nem „csak” egy gép kerül a pedagógusok kezébe, hanem az évfolyam teljes tankönyvcsaládját lefedik.

Racskó Réka Skype-on fog bejelentkezni 2012.11.29-én a Tablet MeetOFF-ra, hogy előadását megtartsa.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Sopreso (Social Presentation Software), a prezentációk Analytics-e, egy olyan megoldás, amivel meg akarjuk változtatni a prezentációk jelenlegi vonalvezetését. Projektünk az egyetemi, főiskolai, illetve a munkahelyi prezentációkat segítheti, hatékonyabbá téve az előadások menetét, elsősorban azzal, hogy közelebb hozza a közönséget az előadóhoz. Ami még akkor is igaz, ha mindannyian ugyanabban a teremben ülnek, vagyis elméletileg a szóbeli kérdezz-felelek is működne, de a közönség tagjai a nyilvános beszédtől való félelem miatt nem merik feltenni a kérdéseiket.
A többirányú kommunikációt viszonylag egyszerű módszerekkel biztosítjuk a Sopreso-val, egyszerre érdekeltté téve a közönséget az eszköz használatában, és hasznos információkat szállítva a prezentálónak.
A koncepciónk ismertetésén felül, az előadásban az ötlet felmerülésétől, a Colabs-os Startup Weekend-en keresztül, az azóta eltelt kevesebb mint két hét élményeit, kérdéseit szeretnénk megosztani.
Az álom nagy, a feladatok egyre csak gyűlnek, a cél Amerika, de megcsináljuk!

Ha érdekel a Tablet MeetOFF többi előadása is, kattints ide!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A tabletek hasznosságát elsősorban a hozzájuk tartozó piactereken található alkalmazások száma és minősége határozza meg. Elsősorban ezt fogjuk boncolgatni, mire jó a számháború, jó-e nekünk egyáltalán? Milyen arányban találunk hasznos appokat a piactereken? Melyik platformnak milyen az ellátottsága? Ha megtaláljuk a válaszokat, sokat segíthet a tablet választásban. De vajon megtaláljuk-e?

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Microsoft szoftver-óriásból „eszköz- és szolgáltatás” alapú céggé változtatja magát. Az első, saját fejlesztésű számítógépe a Surface, amit van szerencsém már egy hónapja használni. Bemutatom tehát az eszközt, a Windows RT – Windows 8 operációs rendszer érintésre optimalizált felületét, és azokat a szolgáltatásokat, amelyektől a Microsoft a saját megújulását reméli.

Kattints, ha szeretnél a Tablet MeetOFF-ról még többet olvasni

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az este felvezetéseként három nézőpontból világítunk rá a tabletekre: a felhasználó, a kereskedő és a gyártók szempontjai alapján nézzük meg, hogy hol tart most, és várhatóan merre halad tovább a tablet piac.

Olvass tovább a Tablet MeetOFF további részleteiért

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Vajon a jövőben közösségi oldalakon, 3D-s kommunikációs platformokon tanítjuk majd a diákokat, akik mobilon és tableten olvassák majd a tananyagot? Ez az utópisztikusnak tűnő kép nincs is annyira távol, ha a XIII. eLearning Fórum előadásait megvizsgáljuk. A 2012. november 16-án rendezett konferencián szereplő kutatók, tananyagfejlesztők és programozók ugyanis pont ezekben a témakörökben mutattak be létező példákat.

Az eLearning környezet megújulása I. szekcióban a Second Life és a Facebook oktatási felhasználásából kaphattunk ízelítőt. A Best Practice eLearning alkalmazások szekció pedig az eFestival győztes magyar fejlesztéseiből szemezgetett.

A szekciók programjai a délelőtti plenáris előadásokat követték, és a Hutter Ottó Díj átadását, amelyet ebben az évben dr. Ollé János kapott a területen végzett munkásságáért. Az ELTE PPK oktató-kutatója szervezte az eLearning megújulását bemutató első szekciót (S2) is, dr. Simonics Istvánnal együtt.

A program az online és virtuális terek oktatási felhasználását, azoknak előnyeit és hátrányait igyekezett bemutatni. Fő üzenete, hogy a hagyományos környezettel szemben a 3D kommunikációs platformok megkövetelik a tevékenység-központúságot, így a tanulók eredményesebb bevonását az oktatási folyamatba. Mindezt nemzetközi és néhány hazai példa bizonyítja.

Ollé János: Virtuális oktatási környezet és tevékenység-központúság

Virtuális környezet alatt egy 3D-s mesterségesen kialakított környezetet értünk. Minden személy 3D-s formában jelenik meg, ami az avatatlan szemlélők számára játéknak tűnhet. A virtuális valóság és a virtuális környezet között az a különbség, hogy utóbbiban nem minket jelenítenek meg avatar formájában, hanem mi hozunk létre figurákat. Ezek az avatarok kommunikálni is tudnak egymással. A kutatásban a Second Life felületét használták, de pl. az ELTE Informatikai Kara is fejlesztett ilyen környezetet.

Az előadó képet mutatott egy tanóráról a Second Life keretein belül, ahol andragógus hallgatókat foglalkoztattak hetente egyszer féléven keresztül egy folyamatosan formált campuson. Időben egyszerre veszünk részt, de fizikailag különböző helyeken vagyunk (különben nem lenne szükség a Second Life-ra). A campuson lemásoltak ELTE-s tereket, illetve létrehoztak a rendszernek megfelelő új eszközöket.

Nem univerzális megoldás, ahogy egyetlen technológia sem az, de vannak olyan helyzetek, mikor hasznosítható. Meglehetősen költséges egy ilyen környezet, legalábbis a meglévőekhez képest. Viszont egy térfüggetlen környezet, és a világ minden pontjáról lehet csatlakozni hozzá. A kollaborációnak egy másik szintjére lehet eljutni a segítségével.

Egy kreatívan alakítható térrel rendelkezik a rendszer, ahol sétálhatunk egy atomerőmű mellett minden probléma nélkül. Ugyanakkor a szereplőkben keletkezhetnek valós érzések, pl. egy tériszonyos a Second Life-on belül is tériszonyt érez. Itt nem lehet kilógni vagy passzívnak lenni, szemben az online környezetekkel.

A legtöbbször tananyagfejlesztésről beszélünk, és kevésbé az oktatási környezet vagy a tanulási környezet fejlesztéséről. A virtuális tér viszont adja magát a tevékenység-központúsághoz. Online környezetekben a hallgatók hajlamosak úgy viselkedni, mint a tanteremben, hogy csak „hátra teszik a kezüket és nem szólalnak meg”, de ez virtuális környezetben nem lehetséges.

Példát láthattunk arra, hogy a valós térben kartonlapra filccel rajzolást online térben a közös fogalomtérkép váltja ki, virtuálisan pedig egyszerre együtt tud működni minden szereplő. Interakcióra kihegyezett közös tevékenységeket lehet fejleszteni. Akár olyat is tehetünk, hogy virtuális világban fejlesztünk online tananyagot.

Habók Lilla: Online, offline, virtuális közösségek tanulási környezete

A könyves közösségek hagyományos, online és virtuális lehetőségeit mutattam be prezentációmban, a végén egy összefoglalást adva arról, hogy az egyes tevékenységeket milyen formában, melyik platformon lehet végezni.

Hagyományos tevékenységek között szóba kerültek az olvasókörök, tanulókörök és a könyvtárak megjelenése közösségi terekben, pl. kocsmakönyvtár, strandkönyvtár. Az online magyar könyves  közösségek között említhető a friss és máris népszerű Rukkola, a ki nem hagyható Moly és a Könyvkolónia.

Virtuális magyar példát sajnos egyelőre nem lehet említeni, pedig népszerűek a Second Life campusain rendezett könyves találkozók (pl. Livermore Library, University of North California at Pembroke), a kutatói klubbok (pl. Genealogy Book Club) és vannak kifejezetten könyvmolyok számára létrehozott szigetek is (Bookhenge, Bookstacks Isle).

Megemlíthető, hogy virtuális formában a kommunikáció szóban és írásban is jellemző, míg offline többnyire szóban zajlik a könyves közösségeknél, online pedig jellemzően írásban. A Second Life-ban lehetőség van a regények helyszíneinek a meglátásra is, ami hagyományos módon csak költséges és időigényes formában megoldható (bár kétségkívül nagyobb élményt jelent!), online pedig csak 2D-s képek és videók formájában elképzelhető az illusztráció. Felolvasások és szerepjáték leginkább offline és virtuális formában működik, online nehezen kivitelezhető lenne.

Mindig találjuk meg azt a platformot, ami az adott szituációhoz leginkább illik, és olvassunk könyveket, amilyen formában csak lehet!

Czirfusz Dóra: Online közösségi portál mint tanulási környezet

Gyakran előfordul, hogy online beszélgetünk egymással, de másnap úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna – ez indította el az előadót a kutatásra, melyet szociogrammal mért fel. Feltűnt, hogy van olyan, aki az online térben sok emberrel beszélget és sok kapcsolata van, de a valós életben visszahúzódó.

Tanulmányi célokra 5 pontból 3,26 pontot kapott a Facebook. A kapcsolattartás pedig magasan vezetett. 221 diákot sikerült elérni összesen, akik közül a humán beállítottságúak rendelkeznek több kapcsolattal. Azt gondolnánk, hogy az extravertált típusok szeretik használni a közösségi oldalakat, de valójában nekik kell az azonnali személyes visszajelzés, és ha ez nem érkezik meg, akkor nem olyan szívesen használják az oldalt.

Sokan fel szokták vetni, hogy azért romlik a diákok tanulmányi szintje, mert sokat Facebookoznak. Ez egy nagyon leegyszerűsített kapcsolat lenne, hiszen nem javulna attól az eredményünk, ha keveset Facebookoznánk.

Facebookon belül létre lehet hozni csoportokat, amit mindenki használ, így például az oktató a hallgatók számára is létrehozhat egyet. Ide fel lehet tölteni dokumentumokat, prezentációkat, a zh tételeit és a hallgatók bármilyen kérdést feltehetnek egymásnak. Egy osztályfőnök az osztálykirándulás helyszínét szavaztatta meg képek segítségével a diákokkal.

Előnyök lehetnek például a közös gondolkodás serkentése, a klasszikus tanár-diák hierarchia csökkenése és támogatás fokozódása.

Best practice, eLearning jó gyakorlatok (S3 szekció)

A szekcióban az eFestivál – Kiváló magyar tartalmak pályázatának nyertesei mutatták be a szoftvereket negyedórában. Nagyon inspiráló előadások voltak, amelyből megtudhattuk, hogy a tananyagfejlesztők hogy képzelik el a modern tankönyveket. Az elsős sorban tabletre és részben mobilra optimalizált tartalmak nem csak szövegekből állnak, hanem nagyítható képeket, videókat, teszteket tartalmaznak. A fejlesztések másik ága pedig a játékokba csempészne bele fejlesztő tartalmakat.

Fekete Zsombor: Beshortolt ábrándok

Az előadó játékfejlesztőként dolgozik, és korábban az egyszervolt.hu közreműködője volt. Most egy kalandjáték játékmotorjával foglalkoznak, amire építve egy pénzügyi fejlesztő anyagot hoztak létre. Megbízójuk a Közép-európai Brókerképző Alapítvány, és egy Facebook-alapú pénzügyi kértek egy játékhoz a fejlesztőktől.

Egyfajta kvízt készítettek a kalandjáték történetébe ágyazva, és a jó illetve rossz válaszokra egy erős audiovizuális feedbacket kapnak a játékosok. Az AdvEngine története 2010-ben kezdődött a Tengernyi Kaland fejlesztésével, majd 2011-ben a Zöldi Ákos Földvigyázók kiváló tartalom díjat kapott, és a Beshortolt ábrándokkal elhozták az eFestiválról a 3. helyet.

A több nyelv kezelése eddig komoly adósságuk volt, most az angol-német-magyar nyelvet próbálják majd egységesen megjeleníteni. Még 2012-re tervezik a Kövesd a hacker c. játék kiadását, amely internetbiztonsággal foglalkozik a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat megbízásából. Ezúttal nem a prevención lesz a hangsúly, hanem olyan helyzetek elé állítják a gyerekeket, mikor pl. már ellopták a mobiljukat.

2013-ra pedig 14-18 évesek számára a SoCreative, nem lineáris írástudás fejlesztését célzó szoftver kiadását tervezik.

A Nemzeti Tankönyvkiadó interaktív tankönyvcsaládja 8. osztályosoknak iBooks formátumban

Első próbálkozásként az Esterházy Károly Gyakorlóiskola 8. C osztályos tanulóit iPad2 készülékekkel látták el. Beismerte az előadó, hogy nem tudták eléggé interaktívvá tenni a tananyagot, és nem tudták kontrollálni a gyerekeket az eszköz használatában.

2012/2013. első félévében újra próbálkoztak, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvcsaládját iBooks formájában dolgozzák fel. Olyat terveztek, amely nem statikus, képes az azonnali önértékelésre és videómegjelenítésre, fel lehet tölteni az anyagokat a felhőbe, illetve megjelennek már a 3D-s anyagok is a könyvben.

Egy rövid videót nézhettünk meg a gyakorlóiskolában az iPadedek órai használatáról, majd belepillanthattunk az eddig elkészült 12 könyv egyikébe is. Láthattuk, hogy minden kép nagyítható a könyvben, néhol interaktív kis videók jelennek meg (pl. szem működése) és az anyagok végén önellenőrző tesztkérdések vannak.

Balázs-Diák Kft.: i-Touch interaktív tankönyv

Többször hangsúlyozta az előadó, hogy a diákok sokkal lelkesebben használják az iPadet, mert úgy érzik, hogy részesei és alakíthatják a tananyagot. Ebben a fejlesztésben is sok helyen jelen van a videóanyag (pl. fehér- és vörösvérsejtek áramlása, szív dobogása), illetve az önellenőrző kérdések.

Egy másik anyaguk a megújuló energiaforrásokat mutatja be. A grafikák élethűen szemléltetik hogyan működik a szél- és vízerőmű vagy milyen részei vannak a gépeknek.

A harmadik fejlesztésük egy „játékos” rendszer avatárokkal, mely minden platformon fut. Ennek része a csoportos oktatási lehetőség és a közösségi élmény. A tanulók bárhonnan bekapcsolódhatnak a közös oktatásba.

A “Nature” virtuális világa kalandjátékhoz hasonló, de beágyazható interaktív módszerként a tananyagba. Például megjelennek benne történelmi helyek és a fő történet egy pályaudvar körül játszódik. A korábbiakban említett Second Life-hoz képest annyi különbséggel, hogy itt minden fejlesztést (helyszínt, eszközt stb.) a cég végez, a tanárok pedig kérvényezhetik, hogy mit szeretnének viszontlátni.

Mata Júlia, Veres Miklós (PIM-MOME-SZTAKI): Ottlik nyomában – Interaktív irodalmi séta

A múzeumi élményt szerették volna újragondolni és az olvasást interaktívvá tenni a Moholy-Nagy Egyetem hallgatói egy egyetemi kurzus keretében. Abból indultak ki, hogy az olvasást nem csak otthon a karosszékben lehet végezni, hanem akár a regények játszódási helyszínén is.

A választásuk Ottlik Géza: Hajnali háztetők c. 1936-os regényére esett, amelynek érdekessége, hogy a műben szereplő elemek egy része már nem létezik. A szoftver egyik része tematikus multimédia anyagokból áll. Az interaktív galéria tartalmaz pl. korabeli fotókat, filmrészletet és régi cikkeket a regény sorai között.

A SZTAKI Guide@Hand alkalmazásához illesztették a 6 órás sétát, amely 16 stétapontban kalauzol végig minket a regény helyszínein. Találhatunk benne korabeli térképet is, és a navigáció illetve a szöveg is a korhoz illeszkedik. Nem kell megijedni, nem kell a 6 órát egyhuzamban megtenni, hanem akár a regényolvasás, úgy annak interaktív formája is bármikor folytatható!

Érdekesség, hogy a pontok között betérhetünk a Csendes nevű helyre is, ahol külön fogást vezettek be a séta kedvéért. Ezen kívül egy padot is felavattak, amivel találkozhatunk, ha végigkövetjük az utat.

Pár szóban Veres Miklós, a SZTAKI képviselője is kiegészítette a MOME-s hallgatókat. Hozzátette, hogy a program iOS és Androidos készülékekre is letölthető. A térképhez nem kell állandó internetkapcsolat, mert letölthető – de spóroljunk hozzá helyet, mert 286 Mb-ot foglal majd mobilunkon.

Veres Miklós (SZTAKI): Többplatformú angol tananyag kezdők számára

A tananyag 16 modulból áll, és modulonként tartalmazza az új anyagot, a gyakorló feladatokat, az önellenőrző kérdéseket, a fejezetek végén teszteket és az új szavak összefoglalását. A szavak kiejtésének kitalálásával nem kell sokat vesződnünk, mert meghallgathatjuk őket a programmal. Ezen kívül a tananyagban a témához illő videók is szerepelnek, melyekre az anyagok és a tesztek szintén utalnak.

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.: Mobilkvíz

Ha az iskolai teszt előtt szeretnénk még egy kicsit gyakorolni, akkor nem a füzetünket vagy a könyvünket kell elővenni, hanem a Mobilkvíz is segíthet! Az Androidra és Win7-re letölthető program célja, hogy a diákok az iskolába beérés előtt még 5-10 percet tudjanak gyakorolni a felmérő előtt.

Bármely tantárgy kérdései és helyes megfejtései láthatóak az alkalmazásban. Továbbá a diákok láthatják a kvíz végén, hogy melyik kérdésre mennyi idő alatt válaszoltak és melyik volt helyes megoldás. A Mobilkvíz magyar változata mellett az orosz is megtalálható a Windows Store-ban, némileg eltérő tartalommal.

A XIII. eLearning Fórum rendezvényén nagyon sok érdekes újításról hallhattunk. Kíváncsian várom, mikor jelennek meg az iskolákban tömegesen az új tananyagok és a modern platformok, illetve hogy a tanárok és diákok hogyan fognak majd tudni alkalmazkodni, és mit jelent ez majd a tanítás hatékonyságában.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az ELTE Fitt Night sikere után újra megrendezésre került az egyetemünkön az ELTE Fitt Night 2. A rendezvény célja: a funkcionális tréning hiteles megismertetése, elméleti előadások tartása a szakembereknek a különböző fitt foglalkozások alapvető sporttudományos ismereteiről, és a „fitt sportágak” legkorszerűbb szabadidős sport célú lehetőségeinek népszerűsítése gyakorlati bemutató órákon és foglalkozásokon az egyetemi-főiskolai hallgatók és érdeklődők számára.

Október 18-án az ELTE Bogdánfy utcai Sporttelepén a „Fittsportoké” volt a főszerep. 15 órától szakmai programok, ismerkedés a fitt sportágakkal, 18:30-tól sportprogramok és sportbemutatók, majd 22 órától élő koncert és DJ party várták a résztvevőket.

A különböző sportfoglalkozások előtt Pozsonyi Zsolt előadást tartott a funkcionális tréningről, a TRX-ről.

A TRX-et valójában a kényszer szülte. Randi Hatrick tengerészgyalogos, elit katona társaival együtt a hajóra beszorulva élte mindennapjait. Meg kellett őrizniük kondíciójukat ezen a kis helyen is, minden nehézség ellenére. Randi folyamatosan fejlesztette ezt az egyszerűségében nagyszerű eszközt. Bárhova el lehet vinni, mindössze 70 dkg, egy kis övtáskában is elfér.
Hosszúsága variálható, kezdőtől az élsportolóig, mindenki megtalálja a neki megfelelő nehézségi fokot. Több mint 300 gyakorlat közül lehet válogatni, de szinte korlátlanul variálható a TRX. Lehet állványra akasztani, ezt inkább bemutatókon és fitnesz termekben alkalmazzák. Egyedül vagy társaságban is edzhetünk vele. Otthon egy biztosan felszerelt tartóba akasztva, vagy a kertben, a parkban egy fán, korláton, hintán rögzítve már kész is az edzőtermünk. Egyre többen szeretnek a szabadban, friss levegőn erő-állóképességi tréninget végezni.

Mivel a TRX-szel funkcionális mozgást végzünk, ezért összehangolt kinetikus láncot alkotnak az egyes elemek. Ezzel az eszközzel sok csavaró mozgást is kell végezni. A fitnesz termek vendégei kockás hasat, feleslegtől mentes alakot szeretne. Ezt legjobban a nagyon pörgős erő-állóképességi edzésekkel lehet elérni, ahol egyszerre dolgozik az izomzat és a keringési rendszer. Ezeket leginkább a funkcionális tréning edzésekkel lehet elérni.

Zsolt szerint, ha az ember jól táplálkozik, akkor már egy hónap alatt át lehet formálni az alakot. Fejlődnek az izmok, az anyagcsere is felgyorsul, felesleges kalóriák égnek el, így lehet a testzsír-százalékot is csökkenteni.

Gombos Melinda

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az App! rendezvény eddig kimaradt az életemből, pedig ismerem a szervezőket, ismerem az előadók többségét, valami mindig közbejött. A téma érdekes, a program kiadós, a helyszín gyerekkorom idézi Halász Judit koncertekkel. De nézzük mi is történt a MOM Kulturális Központban 2012. november 20-án fagyos 3 fokos reggeli kezdés után.

3 teremben 45 előadást lehetetlen összefoglalni, inkább a benyomásaimat osztanám meg.

Pintér Róbert @probesz váltotta ki nálam a reggeli kávét. A felvetett téma nem is annyira ördögtől való: “Mi változik, ha mindenkinek lesz okostelefonja?” Már jelenleg is az internetezők 30%-ának van belőle, a szolgáltatók akciós ajánlataiban lassan már keresni kell a kivételt, mivel kommersz árucikké kezd válni. Lassan kiegyenlítődik a nemek aránya. Reklám szempontjából érdekes, hogy ezen másfél millió ember 85%-a a háztartásában főbevásárló.

Az újítók és korai adoptálók után a többség első fele most szerzi be első okostelefonját, mely “lefele terjed”. Három klaszterre lehet bonatni az embereket:

• Nyilván van, akinek nélkülözhetetlen eszköz,
• akadnak függők, kütyümániások,
• de a legérdekesebb a távolságtartók tábora. Ők idősebbek, iskolázottabbak. Talán presztízsből, valamilyen külső kényszerből választottak ilyen készüléket.

Utóbbi csoportnak köszönhetően változnak a felhasználási szokások. A kapcsolattartás, a játék, a zenehallgatás mellett egyre több dologra használják telefonjukat, és “másképp szippantja” be őket ez a világ.
A fentiek fényében érdekes, hogy merre megy tovább a piac. A társadalom 70%-ának még nincs smart készüléke, őket akciókon túl új szolgáltatásokkal érdemes rábeszélni a beszerzésre. Lassan a technikai adatokon túl egyre fontosabbá válik az alkalmazások minősége és sokrétűsége. Még inkább jellemzővé válnak az új szokások, kilépünk a prémium kategóriából, fregmentálódik a célcsoport. Egyre többen fognak csatlakozni, ám ők már nem úgy használják a mobilokat. Egyre több felhasználó akad, aki már csak így kapcsolódik internetre, emiatt kiterjed az információhoz való hozzáférés térben és időben, nő a helyfüggő szolgáltatások szerepe.

Bogár Bence @bncbgr a hazai startup meghatározó figurája évek óta, előadásai egyre látványosabbak. Nagyon látszik a felhalmozott tapasztalat – főleg az elmúlt 2 év 200 startup ötlete, amivel kapcsolatba került. “A Kitchen Budapest ötleteket segít felemelkedni a földről.” Prezentációját hatodszorszor láthattam, de mindig tudott aktualitást belecsempészni ugyanahhoz a témához.
Ötletből sok akad szinte mindenkinél, ám ezek között kevés a sikertörténet. Magyarországon hátrány a középréteg hiánya és a szűkös megtakarítás. Első körben egy vállalkozást három forrásból érdemes finanszírozni: 3F = family+friends+food. A család, a barátok segítsége és a saját költőpénz elegendő lehet a fejlett világban az ötlet kidolgozásához. Itthon persze ez sokkal nehézkesebb. “Lejárt a magányos hősök kora.” A legtöbb zseniális ötlet ott akad meg, hogy nincs mögötte csapat, ami meg is tudja valósítani.
Csapat, probléma, megoldás, mérföldkövek, vízió. Egy nyerő csapat lefed minden fontos részterületet bővülés nélkül is a kezdeti szakaszban. A könnyen eladható termékek, szolgáltatások egy valós emberi problémára, igényre nyújtanak azonnali megoldást. “Személyes problémából induljunk ki, ha startup ötletet keresünk!”
Fontos az ötletgazda makacs ragaszkodása a vízióhoz, hisz első körben ő vonja be a többieket. Ugyanakkor tudni kell rugalmasan módosítani az eredeti ötleten a sikerhez vezető út során, vagy akár időben elengedni, ha az jár kevesebb veszteséggel.
Mindig van konkurencia! Ha nincs konkurenciád, piac sem létezik. Hatalmas a konkurencia szerepe, az ismerté pedig még jobban.
Stratégia, design, technológia, iteráció. Stratégia nélkül nem lehet tervszerűen működni. A rossz stratégia is ezerszer jobb a hiányánál. A felhasználók a designnal találkoznak először, ezért fontos a szerepe, mert a design vesz rá az első használatra. Bencénél hallottam először a konferencia egyik kulcsszavát, az iterációt. Az iteráció ciklus, ismétlési szerkezet, amely fokozatos közelítés. Ugyanolyan eljárás egyre pontosabb értéket adó ismétlése. “A világ 7 iterálásra állt be, ott dől el a siker.”
Az elmúlt 2 évben Bogár Bence közelítőleg 200 ötlettel találkozott üzleti ebédek során. Az ötletek fele ott hasal el, hogy nem globális problémára nyújt megoldást. Sok jó lokális üzlet létezik, de a startupokra inkább a globális szemlélet jellemző. Minden negyedik globális startup ötlet azért nem kapott befektetőt, mert egyedül akarta valaki kidolgozni. Nagyon fontos az ötlet és a gazdája, de ha egy csapatot nem tud meggyőzni az igazáról, az ügyfelekkel is gondjai lesznek később.
A maradék globális startup csapat nem kapott befektetőt, mert túl homogén volt az alapító csapat. Már a kezdeteknél új tagokat kellett volna bevenni a siker érdekében. Jó példa erre a Kármán Tódor Kollégium, Bence rendkívül tehetséges programozókat és technológiában jártas szakemberek ismer, akik vajmi keveset tudnak a pénzügyekhez vagy a megjelenéshez hozzátenni, pedig a pénzügyi terv és a design nélkülözhetetlen az indulásnál.
A fentiekből állt össze a 200-100-25-5 lista. 200 ötletből 5-nél kapott befektetést a startup ötlet. Az előadás végén elismerte, hogy azért látványosan fejlődnek a jelöltek, egyre tájékozottabbak és felkészültebbek.

Bodor Szabolcs a Mito ügynökségi tapasztalataiból szemezgetett, ahol számos ügyfélnek készítenek alkalmazásokat. Legtöbbször elfelejtődik fejlesztői vagy megrendelői oldalról, hogy az ügyfélnek kell majd használnia az adott appot, így az ő szempontjaiknak kell érvényesülnie. “Használj perszónákat!” A fejlesztés során mindig az embernek kell középpontban lennie. Nem a család, a kolléga adja meg a megfelelő választ, hanem a célcsoport tagja.
A fejlesztő a legritkább esetben tagja a célcsoportnak. Mindenki magából indul ki, ám ez tévút. A felhasználók sokrétűek és bonyolultak, számos projektet a nulláról kell újrafejleszteni az első tesztek, felmérések után.
“A Vatera mobilfelületének tervezését a nulláról kellett kezdeni a vásárlók kérdőíveinek kiértékelése után.” Elképzelünk egy perszónát, meghatározunk egy másikat és legtöbbször a kézzelfogható még ettől is eltér. Komoly munka eredménye a valós perszóna kidolgozása, ám megéri. Perszónák bevetésével jobb lesz a munkád, gyorsabb, nagyobb a siker. Bármilyen alapos az ember, a valóság mindig más lesz. “A felhasználók 66%-a nem tudja milyen oprendszer fut a telefonján, a 45% viszont Nokiának hiszi.”

Medvig Attila a kooperáló közlekedés, az önműködő autók jövőjével foglalkozik, emellett a az okosautók és az autós appok veszélyeit kutatja. Azt jósolja, hogy 2025-re megvalósulhat a kooperatív közlekedés világszerte, de ehhez még számos technológiai ugrás szükséges, pl.:

• Standard, nagy pontosságú GPS. A katonaság által használt pár centiméteres pontosság elérhetővé válik bárki számára.
• Local dynamic map – teljes lefedettség a Földön bárhol kiegészülve a dinamikus információkkal, amik a forgalmat és az útlezárásokat is percrekészen tartalmazzák.
• Smart lanes – okos sávok a többi résztvevő figyelemmmel kísérése.
• 360 fokos rálátás a környezetre holtterek nélkül.
• Releváns, személyre és élethelyzetre szabott információk – csak az, ami minket érint, de abból minden.

A sávszélesség növekedésével a felhasználás is fejlődik. A kezdeti információkat tudatosan szűrve kapjuk, használjuk. A jelenlegi szint támogatást nyújt döntéseinkhez és ritkán előre figyelmeztet a veszélyforrásokra. Idővel a beavatkozás is elérhető lesz, akár automatikusan is. 2010 óta élesben tesztelik ezeket a rendszereket életszerű helyzetekben. 2016-ra piacképes a kooperatív közlekedés, 2025-re pedig minden eszköz tartalmazhatja majd a kooperatív közlekedés érdekében.
Három megközelítés hajtja az okosautó fejlesztést:

• technológiai előny (például térkép a Google-től),
• hagyományok továbbvitele (például VW, Audi),
• bárki által használható céleszköz (pl. Induct Sybergo Franciaországban városnézésre).

A világon a járművek átlagsebessége 37 km/h a városi közlekedés miatt. Nemzetközi egyezmény szerint 25 km/h sebesség felett még akkor is a vezető felelős a bekövetkezett kárért, ha azt műszaki hiba okozza.
Telefonbeszélgetés közbeni vezetés során 37%-kal csökken a koncentráció a felmérések szerint. És akkor még nem is beszéltünk az okostelefonokon használt egyéb szövegbevitellel járó szolgáltatásokról, amik jellemzik ezeket az eszközöket.
A szabályozás az NHTSA és ITU-T Focus Group keretében készült el, amelyeket a GENIVI és az OpenCar szervezetei koordinálnak. Az önműködő autók lassan köztünk járnak és hamarosan kooperálnak is egymással a hatékonyság érdekében.

Habencius István @sycko az NFC rejtelmeibe avatott be minket gyakorlati példákkal. “A falak ezentúl nem elválasztanak, hanem összekötnek.” Ezek tökéletes marketinkommunikációs eszközök lehetnek. William Gibson mondta azt, hogy a jövő már itt van, csak nem egyenletesen oszlik el.
Az NFC-nek elsősorban az egyértelmű azonosításban van szerepe. Voltak már kísérletek a feltörésére, ám még biztonságos megoldásnak számít. Okkal akarják készpénzkímélésre is használni. Linkeket hozhatunk létre általa a fizikai térben, amely összeköt az online jelenléttel.
Számos helyen lehet bevetni. Rendezvényeken a mozgás követhető általa, menetrendek ruházhatók fel dinamikus online tartalommal. Minden megszokott tárgyunk webes felületettel bővülhet. Nagyszerű példa a névjegykártya, mellyel azonnal hívást kezdeményezhetünk. A kávfőző kapszula, vagy a mosópor csomagolása beállítja a gépet az ideális paraméterekre.
Végül elhangzott egy érdekes példa. A szempillaspirál is kiválló felület, ám a felhasználás hasznossága még további kutatást igényel. Aki nem kapott kedvet telematricázni a tárgyait, az nem is geek igazán. Hab a tortán az előadás előtt az első körben kapott névjegykártya NFC chippel. Az NFC simogatásra ösztönöz, míg az RFID csak érintést generál – mndenki döntse el, hogy ez jó vagy sem. Viszont tagadhatatlan piaci előny, hogy a mobilokban lassan szériafelszerelés a chip, ami felforgatja szokásainkat hamarosan.

Dr. Meskó Bertalan @berci napi 40 órában éli az életét. Frappáns előadó geek lélekkel, akit világéletében internet és számítógép vett körbe. Az orvosi egyetem alatt blogokat kezdett olvasni, majd megosztani a többiekkel. Saját blogja több díjat nyert már. Digitális médiát oktat a SOTE-n, ahol badge-ekkel jutalmazza a hallgatókat.
Újabban a mobil orvosi célú felhasználása is foglalkoztatja. Például AR (kiterjesztett valóság) segítségével bele lehet betegekbe tekinteni műtét nélkül, és az okostelefon képes kikapcsolni a színvakságot. Létezik magzat rugdalózását jelző öv, ami egyből twittel is. Több mobil életfunkciókat közvetít nonstop a kezelőorvos felé automatikusan. A Stanford egyetem elsőéves orvostanhallgató diákjai iPad-et kapnak orvosi appokkal, hogy teszteljék egy évig ingyen őket.
A New York Times Dr Twitternek nevezte Bercit egy távdiagnózis után. A közönség egyből megszavazta közönségkedvencnek prezentációját. Több közösségi oldalon is felkapott szakértőnek, innovatív orvosnak tartják. Az e-health (e-orvoslás) egyre népszerűbb téma manapság.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A TEDxYouth@Budapest harmadszor nyitja meg kapuit. Ha nem vagy velünk, online is követheted az eseményeket.

10:12 A két főszervező: Budaházy Árpád és Szörnyi Krisztina nyitotta meg a mai TEDxYouth@Budapest 2012 eseményt. A világ 65 nagyvárosában megy ma párhuzamosan hasonló rendezvény innovatív fiatalokat bemutatva. A Belvárosi Színház színpadán 28 történet ismerhető ma meg.

10:22 Gereben Kata mentorálja az első blokkot “Fedezd fel a lehetőségeid!” Saját pályája során mindig is irritálta a siker szó. Felkérése kapcsán nézett magába, hogy mi is okozhatta ezt a mai napig.

10:26 Váró Péter: A siker élmény címmel iránytű a mai naphoz. Egy startup vállalkozáson belül teljesedett ki az élete. Három évig éjjel napig dolgoztak az ötletük megvalósításán, mire a Kitchen Budapest felfedezte őket és beemelte inkubátor programjába. Több projektmenedzsment módszertant (waterfall, agile) is ismertetett a nézőkkel. Lelkesen bontotta öt összetevőre a siker receptjét. A Devsigner kapcsán Péter felépített egy világot, amivel munkahelyet teremtett magának.

10:40 Lebhardt Olivér a trendekkel szembemenve a hagyományos írások erejében hisz. Elmesélte nekünk a történetét arról, hogy egyszer egy évig más olvashatta az összes banki tranzakcióját sms-ekben egy régi számának a banki megadása miatt. Miután ez kiderült, végigfutott az agyán, hogy egy illető végigkövethette életének egy teljes évét ezáltal. Pl. a külföldi tartózkodásakor a költekezését, majd visszatérése után a mérsékelt büdzsét, amiből a végére már csak zsíroskenyérre futotta. Arra is gondolt, hogy talán az illető más információkat is elkezdett gyűjteni rá vonatkozóan. Végül felhívta saját régi telefonszámát, hogy ki lehet a vonal másik végén. Egy középkorú logisztikus vette fel a telefont, aki elmondta, hogy őt egyáltalán nem érdekelték az sms-ek. Olivér nagyon csalódott lett, hogy nem érdekelt az ő „élettörténete” valakit. Újságíróként is ezt látja kihívásnak, hogy olyan történeteket kell írni, amivel meg lehet mozgatni másokat, felkelteni az érdeklődésüket.

11:05 A kapcsolati tőke fontosságát hirdeti Csóti Janka, aki úgy érzi, nagyon sok kapcsolattal rendelkezik és talán ezért helyezkedett el kommunikációsként. Facebook ismerőseinek hálózatát mutatta be nekünk vizuális formában, és ezt elemezte egy kicsit. Megtudtuk, hogy több helyen dolgozott külföldön és a BKF HÖK elnökeként a hallgatói lap szerkesztésével és kirándulások szervezésével is foglalkozott.

(…)

12:30 A világunk újragondolására tesznek kísérletet a második szekcióban. Mentornak találtak valakit, aki egyszerre orvos, közgazdász és a startup kultúra elkötelezett híve: Dr. Kádas Péter.

12:35 Szabó Balázs – Te vagy a (m)érték! címmel kezdte előadását arról, hogyan jutott el odáig, hogy innovatív startup vállalkozásokat támogat. Eleinte bekerült egy kutatócsoportba a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol elemzéseket végzett és előadásokat tartott róla. Az egyetemet tartja annak az időszaknak, amikor az ember kipróbálhatja magát, hogy miben sikeres. Egy nagy fordulatot jelentett életében, hogy megvette élete első komoly öltönyét. Ezután meghívást kapott az Innovatív Magyar Fiatalok Vállalkozásába, és kiment az Egyesült Államokba.

Kérdéseket kezdett megfogalmazni magában: miért van az, hogy Amerikában 20 évnél fiatalabb vállalkozók vezetnek 20 fős cégeket, és nagy vállalatoktól középvezetőket hívnak el támogatóknak? Úgy érezte, nem teremtett elég nagy értéket a kint létével, ezért elkezdte a munkát Magyarországon, de még mindig többre vágyott. Történeteket hallhattunk arról, hogyan ismerte meg Edward de Bonot, Sir Richard Bansont és az Angry Birds egyik vezetőjét. Utóbbi eredményeként vált a „startup” az új finn jövevényszóvá Magyarországon (mcule, mailmill, soometa.com). Átértékelte a gondolatait arról, hogy mit nevezünk értékteremtésnek. Minden startupper álma, hogy valami maradandót alkosson, de ő még jobb érzésnek tartja azt, ha vállalkozásokat segíthet sikerhez.

12:55 Haidegger Tamás megtapasztalta, hogy nem csak a megszerzett információk adnak örömet az embernek, hanem hogy megtalálja ezeknek a helyét. Először űrhajós szeretett volna, de aztán olvasott egy cikket arról, hogyan lehet olyan robottechnikai eszközöket fejleszteni, amelyek az orvoslást segítik. A John Hopkins Egyetemen kezdte el tanulni a mesterséget, majd visszatérése után több megkeresést is kapott.

Egy kollégájával kezdtek beszélgetni arról, hogy az emberek nem megfelelően alkalmazzák a kézmosás technikáját, ezért a kórházakban több millió baktérium terjed naponta. Ennek megakadályozására megalkották a Hand-in-Scan rendszert. Semmelweis nyomdokain ebből valami hasznos és értékes eszközt szerettek volna teremteni, amit világszerte használnak. Az Egészségügyi Világszervezet is felsorakozott mögéjük, most már megtalálták a megfelelő befektetőket és partnereket – minden készen áll ahhoz, hogy a világon mindenki az ő rendszerükkel tanuljon kezet mosni.

13:05 A világ első közösségi média kurzus megalkotójának tartják dr. Meskó Bertalant. Az előadó egy igazi geeknek tartja magát, aki egész életében számítógépek és internet mellett élt. Ezek után kezdte el az orvosi egyetemet, ahol tapasztalatai szerint az oktatás 50 éve nem változott. Ő viszont naponta böngészte az orvosi blogokat, elkezdte használni az RSS-t és világszerte cikkeket osztottak meg a többi orvossal. 2006-ban kezdett el egy orvosi blogot írni, amelyre már 4000 bejegyzést írt és nem csak magyar, hanem nemzetközi díjat is nyert vele. Twitteren mutatott példákat hogyan lehet diagnózisokat írni. A New York Times „Dr. Twitternek” nevezte őt egy twitteres diagnózis felállítása után.

Azt vette észre, hogy interneten már mindenki szokott orvosi tartalmakra keresni, akár blogokon, akár a közösségi médiában. A webicina.com oldalon több mint 110 témában osztanak meg mindenféle, általuk átnézett közösségi média forrást. A Semmelweis Egyetemen is elkezdte a hallgatók digitális média oktatását. Majd feltette a tananyagot a http://thecourse.webicina.com oldalra, ahol nemzetközi szinten badge-ekkel motiválja a hallgatókat a kurzus elvégzésére. Eddig öt embernek sikerült csak megkapni a fő szakértői plecsnit, mert a tesztek egyébként nagyon nehezek. A kurzust Sir Ken Robinson is ajánlotta a twitter profilján.

Példákat láthattunk arra is, az Augmented Reality (AR) segítségével hogyan lehet a mobillal „belelátni a betegbe”. Hisz abban a rendszerben, hogy modern eszközökkel és közösségi médiával egy olyan konzervatív terület, mint az orvoslás is megváltoztatható.

13:23 Eszes András a CERN külső munkatársa. Gépészmérnök hallgató a BME-n. Einstein szerint, aki nem tudja elmagyarázni a wc-s néninek is egy mondatban a munkáját, az nem is dolgozik.

2006-ban egy Fehér megyei fizikaversenyre nevezett, ami korlátozott sikerrel járt. Következő évben a „drótos gyufásskatulyánál” picit bonyolultabb eszköz kellett. Ebből lett 200 kiló vas és réz, ami cyclotron, egyfajta részecskegyorsító. Többen kérdezték: „Úristen! Hogy mertél ebbe belevágni? – Természetesen flex-szel.” A végén ez alapja a CERN legbonyolultabb eszközének, amit a „hátralépéses módszer segítségével célszerű fejleszteni.”

13:35 Tőgyi Balázs rávilágított, hogy „mi köze a szarnak a világbékéhez”. Története Egerszalókon kezdődött, fiatalon volt idő megszeretni a természetet. Környezetvédelmi mérnök diplomával, ideológista megélhetési informatikus lett. Java szigetén futott bele egy természeti katasztrófába, amit a globalizáció szemete okoz. Világszinten igaz, hogy nem az ökológiai problémákat oldják meg, hanem tüneti kezelést alkalmaznak. Például ilyen a biomassza, ami környezettudatos témának számít, ám újabb problémákat gyárt alkalmazása. Lehetne ezt a komposztálást ésszel is űzni, csak kevesen építenek ilyen komposztkazánt. Édesapjáék legnagyobb örömére, a kert végébe Balázs telepített ilyet.

A történet két hőse: Kaki és Pisi. A probléma ott kezdődik, mikor budira ülünk. „Tiszta vízbe szarunk.” Zseniális megoldás lehet viszont az Alomszék. A működése nagyon egyszerű. Meg kell tölteni, majd faforgácsot kell rá szórni, ami szagtalanít. Egerszalókon lett is ilyen budi, ami látszólag olyan, mint a hagyományos pottyantós. Innovációs kihívás városokban ilyenek létrehozása, mert az erkély, vagy a fürdőszoba erre alkalmatlan. Indonézia viszont erre is jó volt. Nagyszerű tippeket adnak mássága miatt. A széndioxid termelés gyökeréig lehet eljutni, majd ezeket a forrásokat kiküszöbölni.

Ebben a világban mindenkinek azt kívánom, hogy megtalálja a maga helyét és meg tudja valósítani önmagát.

13:52 Kovács Bori startupja a CÓKMOK, amely ötlete Bodvalenkén a MOME diplomamunkája során született. Teljesen más világ a 200 fős miniváros havi 12 ezer forintos átlagkereset alapján. A legérdekesebbek talán a hátrányos helyzetben felnövő gyerekek. Egy formatervezőt a világ ismertebb márkái helyett olcsón előállítható háztartási eszközök kreálása ritkán vonz, pedig sokkal nagyobb meglétező igényekhez megoldásokat tervezni, mint új igényeket kitalálni.

Bodvalenke a földrajzi távolság miatt körülményes helyszín volt, ám a Cseppkő Gyerekotthon már ideálisabb terepnek bizonyult az állami gondozott gyermekekkel. A picik első állomása a mai rendszerben a befogadó otthon, ahol 6 hetet tölthetnek. Innen vagy nevelőszülőkhöz, vagy gyermekotthonba vezet tovább útjuk.

Bizonytalan énkép fejlődik ki ilyen környezetben, ha a meglazult emberi kapcsolatok mellett a megszokott tárgyak sem adnak lelki kapaszkodók a gyermekeknek. Ebből született a CÓKMÓK ötlete. Adott egy hátizsák, amely sokféleképpen használható állandóbb környezetet biztosítva a legváltozatosabb helyzetekben. Igazi kincsestár lehet, ami biztonságot nyújt.

Az lenne a legjobb, ha a CÓKMÓK missziójához minnél többen csatlakoznának és együtt írnák tovább a történetét. Minden gyerek életében eljön a pillanat, mikor egy hátizsákot szeretne magának. Az anyukája a weboldalon kinézi a kívánt színt, ami egyből megduplázódik. Ehhez kötődik egy jelszó. Ezalatt egy másik gyermek egy otthonban kinézi a számára legszebb táskát, ami aktiválja a tranzakciót. A másik gyermek is megkapja a kódot, ami összeköti majd a két gyermeket. Ez akár egy életreszóló barátság kezdete is lehet. „Aki adja, kapja”

14:10 Vomberg Ádám a repülés élményével egy jelzőlámpánál találkozott. 9. éve repülőmodellező, a lehető legtöbb rendezvényen és versenyen részt vesz. Közönsége imádja bemutatói során, mikor a drága műanyag levegőbe emelkedik, éltre kel. Ezután szájtátva követte a 350 néző a feje fölött köröző repülőmodel akrobatikus mozgását.

15:30 Bognár Péter mentőtisztként dolgozik, és az élete nem a sikerről szól. Érdekesnek találja ebben a szakmában, hogy annál nagyobb a siker, minél nagyobb a baj. Egyszer azt mondták neki, hogy ha valaki meghal a kezei között és ezután a szakmában marad, akkor örökre ott fog maradni. A legnagyobb sikernek azt tartja, ha életet tud adni vagy egy életet megmenteni. Fantasztikus érzésnek tartja, mikor egy szülésben tud segíteni, és utána az anyukát boldognak látja. Egy élet megmentése után pedig mindig úgy érzi, hogy halhatatlan, és egy kicsit a saját életét is megmentette.

15:40 Andy Zhang szerint nem szabad a korlátokra panaszkodni, amik a sikereink útját övezik. Minél jobban ki kell ismerni a korlátokat és a kereteket, hogy közelebb tudjunk kerülni hozzájuk. A hatékonyabb cselekvést segítik ezek, mert tömörítik a jót, pl. így tanultunk meg 100 emeletes épületeket is felhúzni. A konkurenciánál akkor vagyunk jobbak, ha a saját lehetőségeinkhez képest jobbat tudunk kihozni valamiből.

15:55 Kertész Anna újságírás, szerkesztés és rádiózás mellett megalapította 3 éve az ország első emberi jogokkal és társadalmi kérdésekkel foglalkozó magazinját, a Humana-t. Tömören: harcos emberjogi aktivista és őszinte.  Nőként ezeket még nehezebb képviselni. Nap mint nap emberek nyomorúságával, sérülésével ismerteti a többieket. A Humana már a kiadványon kívül rádiós újságíró képzést is jelent.

16:10 Temesi Bálint hisz a kollektív sikerben, amely alternatívája is lehet az egyéni sikernek. A Budapesti Corvinus Egyetem szakkollégiumi keretei között felfedezték, hogy a 15-24 év közöttiek 15%-a a Magyar Nemzeti Banktól venne fel lakáshitelt, amivel csak az a probléma, hogy az MNB-nek nincs ilyen szolgáltatása. Ebből arra következtettek, hogy a fiatalok pénzügyi kultúráját kellene fejleszteni. Vidéki iskolákban az alapfogalmakat mondják el a diákoknak. Ez egy olyan történet, ami nem a saját sikere, hanem több emberé.

Nem sokkal a szakkollégiumi csatlakozás után felvetett egy saját ötletet, amiben mellé álltak, és eljuttatták minisztériumi szintig a projektet – ahol aztán elbukott. De számára ezzel bizonyították a többiek a kreativitásukat és kitartásukat. Ezután vállalati kapcsolattartó lett, majd megpályázta a szakkollégiumi elnöki posztot, de azt nem számította bele, hogy nem állt még készen a sikerre. Végül az alelnöki posztot megnyerte, de nem érezte jól magát a szerepben, és sok kritika érte.

Rájött, hogy valójában vele van a probléma, mert „Néha az ember a siker útjában is állhat.” Támogatni kell akár a rossznak tűnő kezdeményezéseket is ahhoz, hogy mindenki érvényesülhessen, és a magáénak érvezze a csapatot. Az egyéni sikerek nem annyira fontosak, hanem másokat kell támogatni. Ezzel a gondolattal elnyerte az elnöki pozíciót, és megtanulta azt is, hogy néha teljesen félre kell tudni állni. Az elnök feladata fenntartani azt a környezetet, amiben a többiek érvényesülni tudnak.

16:25 Gyarmati Anna snowboard junior világ és hétszeres magyar bajnok meglepően választott, hisz hazánk nem a téli sportokról híres. Két sportoló szülővel nem is volt kérdés, hogy minden sportot kipróbált, hamar kialakult a szeretet. Első versenye egy héttel az első ugrató látványa után hozta a bajnoki címet, hisz az eredmények nem a döntőben, hanem fejben dőlnek el. A világbajnokságon annyi elszúrt gyakorlat ismételte egymást, hogy visszavonult zenét hallgatni szobájába és elképzelt egy másik koreográfiát – egy sokkal nehezebbet. Olyan öröm járta át a képzelet után, hogy magabiztosan vette a kvalifikációt és a döntőt – hisz már egyszer megcsinálta hibátlanul a gyakorlatot.

Egy súlyosabb sérülés után a szülők válaszút elé állították, nem akar-e mással foglalkozni mielőtt rámegy az élsportra az egészsége. Sok töprengés után meglelte a választ: Addig van dolga a snowboarddal, „amíg reggelente mosollyal tudok ébredni, mert vár a hegy.”

16:40 Horváth Erika és Kertész Máté bemutatták számunkra Bagot és a cigánytelepet. Mátét eleinte mindenképp szerették volna lebeszélni arról, hogy oda menjen, mert akik nem ismerték, szörnyű helynek tartották. Őt nem tántorította el, ezért önkéntesként elment a „Bagázs” nyári táborába, ahol a helyi gyerekeknek és fiataloknak segítettek. Sportprogramokat szerveztek, mondókákat tanítottak és beszélgettek velük.

Erika eleinte elítélte a pesti és a bagi önkénteseket, mert úgy látta, hogy a Bagon élők nem várhatnak el segítséget, ha magukon sem segítenek. Aztán a mentorálás elkezdése, pl. szemétszedési munkák után látták, hogy a bagi emberek is beszállnak a munkába, csak egy pici lökés kellett hozzá. A mentoráltak is nagyon különbözőek lehetnek: néhányan szeretnének igazából tanulni, de vannak, akikkel többet foglalkoznak otthon és akikkel kevesebbet.

Mindkettőjükkel előfordult már, hogy válságba kerültek, szeretnének kiszállni a programból, de ezután megerősítést kaptak, hogy folytatniuk kell. Konkrét, személyes viszonyban vannak a gyerekekkel, és felelősséget éreznek irántuk.

16:55 Lantai-Csont Gergely megjárta Afrika kihalt vidékeit. Itthon meg volt mindene, mégis mehetnékje támadt. Két dolog jellemző Afrika lakóira a nyomor mellett: mindenki mosolyog és meg akarja ismerni a másikat. Gyakran találkozni abszurd helyzetekkel. A tanítás mindenhol pénzbe kerül, csak a legtehetségesebbek tanulnak meg csak írni is. Nehéz ennek az egy milliárd ember helyébe képzelnünk magunkat, teljesen más a mentalitásuk.

„A fehér embernek órája van, a feketének ideje” Nem az a legrosszabb, hogy azon bosszankodunk, hogy nem ideálisan töltjük az időnket? Az afrikai ember közösségben gondolkodik, alárendelt a saját szerepük. Nyomokban sem látni irigységet. Ezek mellett pedig mindent áthat a spirituális hangulat.

Ne menj messzire! Hamarosan folytatódik…

Habók Lilla és Mazsi írása

#tedxy

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2012. november 29 nálunk a tablet napja. Mobilnak nagy, laptopnak kicsi, akkor mi a fenének kellhet? Színes ebook olvasó, vagy egy újabb trendi kütyü a repertoárba?

Átnézzük a tablettás piac törzsfejlődését az ősöktől napjainkig és trendeket, vagy összeesküvés elméleteket gyártunk a jövőre nézve.

Nyakunkon a karácsonyi dömping, nézzük érdemes-e 20 ezret, vagy negyedmilliót költeni bármelyik tablet kedvéért.
Miben újít az android 4.2?
Tényleg mini az új iPad?
És milyen felülete van a Surface eszközöknek?
Milyen alternatívák léteznek még a piacon?

Egy milliárd légy nem tévedhet, mi is kézbe veszünk pár eszközt és megkérdezzük a függőket: ők mire használják. Mi fogyott tavaly és mi várható idén?

A Microsoft Metro, majd Modern csempéi egyszerre idegesítőek, újszerűek és lenyűgözőek. Emellett pedig a felhőszolgáltatások pont annyira jellemzik, mint Pártai Luciát Valamire csak jó, ha a pendrive ugyanazt tudja, mint a mobil, vagy a tablet.

Előadók:

• Schmidt Zoltán (Extreme Digital): Egy eszköz – három nézőpont
• Racskó Réka (Eszterházy Károly Főiskola): Táblagépek a közoktatásban
• Wohlmuth Máté & Pál Dénes (Startup Weekend nyertesei): Sopreso
• Velvárt András (Response Kft.): A Microsoft tabletje és ökoszisztémája
• Rusznyák Gábor (Training 360 Oktatóközpont): A piacterekről

A fentiek a felhasználóknak fontosak, bár minden fejlesztő is ide sorolható. Ám kóder szemmel is érdemes összehasonlítani a platformokat, ha már dolgozni kell valamelyikkel.

Egyelőre több bennünk is a kérdés, mint a válasz, de az est végére ennek változnia kell!

További részletek, árak, regisztráció a meetup.com oldalon.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Örömmel tudatjuk, hogy a PortfoLion Zrt. és a Replise mintegy 1,5 millió eurós tőkebefektetésről szerződtek a közelmúltban. Ezzel egyidőben a cégünk új irodát nyitott Lengyelországban. Központunk a továbbiakban is Magyarországon marad. A terjeszkedéssel párhuzamosan a cégünk és a szolgáltatásunk is nevet váltott. Az új név, REPLISE a social media monitoring ügyfélszolgálati trendjeire is utal, ahol az emberek panaszait, észrevételeit a vállalatok már a közösségi felületeken is megpróbálják kezelni.

A technológiánk lehetővé teszi, hogy a régióban elsőként több országban is a legszélesebb lefedettséget biztosítva, teljeskörű szolgáltatást nyújtsunk. 2012 augusztusában Lengyelországban, Varsó központtal nyílt az első külföldi irodánk és indult el a lengyel alkalmazásunk. Az év végével a célunk a belépés a német piacra, frankfurti operációval. A következő években további európai ország bevonása szerepel a terveink között. A Replise célja az egyes piacokon piacvezetővé, illetve európai szinten meghatározóvá válni a következő öt évben. Az online szoftverünk egyediségét az egyes országokra és nyelvekre fókuszáló fejlesztési stratégia és a világon sok tekintetben egyedülálló kutatási, lekérdezési funkciók adják. A nemzetközi megoldásokkal szemben a rendszerünk lehetőséget biztosít az adott ország interneten megjelenő majd összes fogyasztói véleményének, visszajelzésének összegyűjtésére.

A két éves működésünk alatt több mint 150, a fogyasztók által jól ismert márkának nyújtottunk és nyújtunk segítséget, napi, heti, havi szinten a szolgáltatásunkkal. A legnagyobb ügyfeleink a telekommunikációs, szórakoztató elektronikai cégek közül kerülnek ki, de a partnereink között megjelennek a gyógyszergyártók, autómárkák, bankok, fmcg termékek gyártói, kis- és középvállalkozások és az ügynökségek egyaránt.

Forrás: http://replise.com/hu/sajtokozlemeny

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A GeoGebra (http://geogebra.org) nem tartozik a mai értelemben vett Startupok körébe. Annál is inkább, mert egy idén tíz éves projektről beszélünk. Azonban van két izgalmas pont, amiért a MeetOFF csapat megkeresett.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az Infonear egy olyan szolgáltatás, amely visszaadja az olvasás lehetőségét olyan időszakban is, ami eddig elveszett. Közösség segítségével épülő audiovizuális tartalomszolgáltatásról van szó, mely elnyerte az Origo érdeklődését. Az Infonear csapat azt tűzte ki céljául, hogy megvalósítja a világ egyetlen ilyen csatornáját, amit birtokba vehet egy diák, a Rolling Stone magazin és a Citigroup is.

A II. MeetOFF születésnap teljes programját is fusd át!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Koin az első hazai költségkövető alkalmazás, amelyet egy sokak által ismert igény hívott életre. Az elmúlt években egyre gyakrabban került elő a pénzügyi tudatosság és edukáció kérdésköre. Azt is tudjuk, hogy nem csak az elméleti alapok, hanem a támogatást nyújtó eszközök is hiányoznak ahhoz itthon, hogy az emberek jobban bánjanak a pénzükkel.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

OpenMeetup, avagy hogyan kapcsoljuk össze a társaságot kereső embereket és az embereket kereső társaságokat?

Milyen projekten dolgoznál, ha mindegy lenne, hogy kapsz-e érte pénzt vagy sem?
Mekkora esélye van egy félállásban dolgozó, két fős csapatnak egy olyan mezőnyben, ahol a Facebook, a meetup.com és az Eventbrite a versenytársak?
Vajon váltasz-e, amikor mindenki azt mondja, hogy “remek ötlet, használom is majd szívesen, de ebben nincsen pénz”?

Az előadóról.:

P. Tóth András az OpenMeetup társadalmi céljairól és szükségességéről mesél nekünk a 2. MeetOFF születésnapon. Igazi meetup startup magyar fejlesztésben.
A Gyümölcstárhely, a Láthatatlan Egyetem és számos sikeres projekt után egy igazi neonomad fejlesztés céljai és története ismerhető majd meg az előadásból. 

A II. MeetOFF születésnap teljes programját is fusd át!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A siker ezer arca, az alázattól a lelassulásig

Folyik a visszaszámlálás: már csak három hét a TEDxYouth@Budapestig

Budapest, 2012. október 25.

Idén a sikerre, annak számtalan aspektusára összpontosít az immár harmadik alkalommal megrendezett TEDxYouth@Budapest, ahol idén is tehetséges hazai fiatalok számolnak be élményeikről, meglátásaikról, céljaikról és tapasztalataikról.

November 17-én a Belvárosi Színházban hallhatunk többek között arról, hogy egy magyar fiatalember miként képes elfogadtatni magát Közép-Afrika zárt közösségeivel; hogy egy sikeres kommunikációs szakember hogyan jut el a lelassulást hirdető Slow Budapest mozgalom megalapításához; vagy hogy milyen kudarcok és sikerek kísérik egy ökotudatosságot hirdető lakóhajó megépítését.

A világszerte népszerű TED konferenciák és videók immár hosszú évek óta egyet jelentenek az újszerű, innovatív gondolkodásmóddal és meghökkentő ötletekkel. A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis különálló új platform, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. A TEDxYouth események színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű megközelítésükkel kitűnnek kortársaik közül. Budapest 2010-ben adott először otthont az első TEDxYouth konferenciának, idén tehát immár a harmadik TEDxYouth@Budapest fórumra kerül sor.

Miközben a siker az élet számos területén a legfőbb mozgatórugó, ez a szó valójában rendkívül sokrétű jelentéstartalommal bír. Az általában középpontban lévő anyagi siker mellett léteznek másfajta sikerélmények is: az alázat, a befogadás és a befogadottság érzése, az önmagunkra eszmélés és egy sokkal emberibb életritmus megtalálása, vagy az eleresztés, az újra való teljes nyitottság képessége. Az idei TEDxYouth konferencián ilyen tapasztalatokról, élményekről számolnak be a fiatal előadók. Közülük alább három kiemelkedő résztvevőt mutatunk be.

Lantai Gergő immár évek óta járja Afrika azon területeit, ahová nyugati ember csak nagyon ritkán merészkedik. A cél: egyedi, korábban nem látott helyszínek, emberek, közösségek megörökítése fotókon. Az eszköz: a helyi zárt közösségek életének, viselkedésének megismerése, és a nagyon eltérő kultúrákon átívelő, kölcsönös elfogadás gyakorlása.

A Gergővel készült rövid (1,5 perces) beszélgetés videója már elérhető a TEDxYouth@Budapest honlapján.

Krajcsó Nelli azokhoz szól, akik itt és most, 2012 őszén, Budapesten szeretnék elérni a megnyugvást, a hajszoltságtól mentes, emberhez méltó életet. Nelli nem kívülről jött álmodozóként „kiabál be a pályára”: egy kommunikációs ügynökség munkatársaként többéves tapasztalata van a feszített munka- és élettempóról. Mégis azt vallja: egy idő után az előrelépés feltétele a megállás és a lelassulás.

A Nellivel készült mini-interjú szintén megtekinthető a TEDxYouth@Budapest honlapján.

Juhász-Horváth Linda előadásának is szerves része a természethez való közelség, a békés és nyugalmat árasztó környezet fontossága, a megközelítés azonban egészen más. Linda férjével évek óta egy lakóhajó kialakításán dolgozik: egy olyan önfenntartó, megújuló erőforrásokat hasznosító, úszó lakóhely megalkotásán, amely a városi embert a mindennapokban is képes közel hozni a Dunához, a folyó által árasztott méltósághoz.

Linda már elárul további részleteket a vele készített rövid videóban, amely kikerült a TEDxYouth@Budapest honlapjára is.

A szervezők és a fellépők sok szeretettel várnak mindenkit november 17-én a Belvárosi Színházban. Mindazokat, akik nyitottak a fiatal hangokra, akiket érdekelnek az eltérő nézőpontok, friss gondolatok, kreatív megoldások, és hisznek abban, hogy a következő generációval való párbeszéd fontos, mert megteremtheti egy élhetőbb, közös jövő alapjait.

A tavalyi előadókkal az idei témáról, a sikerről készült interjúk megtekinthetők itt.

További információ:

Időpont: 2012. november 17.
Helyszín: Belvárosi Színház

Regisztráció és jelentkezés: http://www.tedxyouthatbudapest.com/hu-HU/Regisztracio.aspx
Info: www.tedxy.hu
Facebook: http://www.facebook.com/tedxy
Kontakt: info@tedxy.hu

Sajtókapcsolat:
Kiss Roland
Goodwill Communications
kiss.roland@goodwillcom.hu
+36 70 / 984 91 22

_______________________________________

TEDxYouth

A népszerű TED konferenciák és videók világszerte egyet jelentenek az újszerű, innovatív gondolkodásmóddal és meghökkentő ötletekkel. A TEDxYouth a TED-del szoros kapcsolatot ápoló, mégis különálló új platform, amely a TED szellemiségében gondolkodó és cselekvő fiatalokat mutat be. A TED mára egyre több fiatalt ragadott magával, ám nem csak ők tanulhatnak a nagy gondolkodóktól, mi is tanulhatunk tőlük! Különleges látásmódjuk, érzékenységük, nyitottságuk segíthet más szemszögből látni a világot és magunkat.

TEDxYouth@Budapest

A TEDxYouth események színpadán a szó világszerte azoké a fiataloké, akikre érdemes odafigyelni, akik innovatív, friss ötleteikkel és újszerű nézőpontjukkal kitűnnek kortársaik közül, és mondanivalójuk van a világ számára. 2010. november 20-án a HVG Kiadó megrendezte az első magyar TEDxYouth@Budapest konferenciát. 2012. november 17-én immár harmadik alkalommal jelentkezik a budapesti konferencia.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Sziasztok, MeetOFF Meetuperek!

Van egy nagy hírünk a szomszédból, a Budapest Business Meetup háza tájáról. Kollégánk kitartó levelezéssel és sokezer newtonnyi meggyőző erővel elérte, hogy Budapestre is eljuthat a Lean Startup Machine. Hogy mi is az? Egy olyan üzleti képzés, amely magas színvonalú, elismert képzőket, tanácsadókat, mentorokat hoz el, hogy gyakorlaton keresztül segítsenek startupot építeni az erre vállalkozóknak. A képzésen túl jól kidolgozott Alumni-programjuk és remek online eszközeik is vannak. 

Mit kell tennünk ezért? Akkor lehet egy városban ilyen képzés, ha
- valaki meggyőzi a szervezőket, hogy működő startup-közösség és elkötelezett helyi szervezők vannak (ez kipipálva )
- és legalább 75 biztos részvételi szándék VAGY legalább 500 regisztrált felhasználó van egy adott városhoz kapcsolódóan.

Úgy gondoljuk, ez a hír a ti meetup-közösségeteket is érdekli, tehát arra kérünk, hogy ha tetszik az ügy, akkor osszátok meg velük a hírt.

Ezt tehetik ők: kattintanak (http://leanstartupmachine.com/unlock/) és regisztrálnak, és persze ha kedvük van, akkor ők is megosztják mindezt twitteren, FB-on, akárhol.

Szép napot nektek,

Ágnes
a Megoldás.Most csapata nevében
http://megoldasmost.hu

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Kedveseink! Műsorváltozás!

Nem szívesen zargatunk senkit kiérdemelt hoszzúhétvége alatt a pihenésben, de hír van. Örömteli és/vagy szomorú, hogy idén 10 nappal később születünk a tervezettnél. Eddig volt 4 nap lemaradásunk, most hozzájön még 6 – a 42 okot lásd lentebb.

Senki se csütörtökön keressen minket a Bazaar Klubban, mert akkor csak sörözünk ott páran. Tehát a friss adatok, ami információ lehet első olvasás esetén.
Aki hallja adja át! STOP

Második születésnapi zsúr – a MeetOFF 33! STOP
2012. október 30, kedd 19 óra STOP
Bazaar Klub (1074 Budapest Dohány u. 22-24.) STOP
A téma a startupok világa GOTO 1.

Olvasmányosabban a ráérőknek és a kiváncsiaknak: </br>

1. Nyerünk plusz 6 napot a szervezéssel. Többet, szebbet, jobbat kap mindenki a pénzéért és az elvárásaiért.
2. Csipkebokorvessző 4!4
3. Az eredeti időpontban kereken 5 esemény foglalkozik ugyanazzal a témakörrel (startup) a városban. Ha valakit bővebben érdekel, nézzen rá programajánlónkra október 25-nél a válasz. Ezeken mi is szeretnénk részt venni. Gyertek Ti is bátran!
4. Több előadó fog ráérni az új időpontban.
5. Halloween, vagy Mindenszentek előestéjén bátran húzhat mindenki jelmezt, vagy ünnepi gúnyát magára. Ezirányú igyekezetét igyekszünk jutalmazni a megjelenteknek.
6. Velünk tökölhetsz jól Sőt hozz is magaddal egyet, hogy jutalmad ne maradjon el!
7. Igazi meseszám a közjó érdekében.
8. Még több ajándékot hajtunk fel az ünnepeltnek, amivel megajándékozhat majd titeket.
9. A kedd az új csütörtök. Tényleg! (Október 31 igazi péntek lehet)
10. Tovább tart a MeetOFF csapat őszi vakációja.
11. Téli időszámításban minden sokkal prózaibb és depresszív.

Sorolhatnánk mind a 42 indokot, de ennél jobban tiszteljük a szabadidőd, amit erre áldozol.

A dátumváltás kapcsán minden előadót és vendéget újra meghívunk, de akad már rapid visszajelzés is. A konkrét fejlemények weboldalunkon pontosan követhetők most is.

Lényeg a lényeg: elvárunk most is. Ezirányú tervedben három dologgal segíthetsz minket:

• bevésed a naptárba az új dátumot
• szólsz, megosztod minden érintettel
• kipihenten érkezel, hogy nálunk pöröghess ezerrel

Aki hallja, adja át!

Második születésnapi zsúr – a MeetOFF 33!
2012. október 30, kedd 19 óra
Bazaar Klub (1074 Budapest Dohány u. 22-24.)
A téma a startupok világa

Az előreváltott jegyek, bérletek VIP páholyok és ígéretek a visszaválthatóak a vásárlás helyén munkanapokon 12-13 óra között. Kérem kapcsolja ki!

Kiadós hétvégét,
MeetOFF csapat

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Második évét zárja a MeetOFF veletek! Ezt senki sem hitte volna – még mi se

Az ünnepi hangulatot rendhagyó meetup jellemzi majd. A témánk ezúttal a startup létforma. Érdekes személyeket igyekszünk meghívni Nektek, hogy képben legyetek. Persze lesz torta, hangulat, network és minden, ami kellhet majd.

Második születésnapi zsúr – a MeetOFF 33!
2012. október 30, kedd 19 óra
Bazaar Klub (1074 Budapest Dohány u. 22-24.)

A startup menő, sexy téma manapság, de sokan sokféleképpen csinálják. Körbenéztünk baráti körünkben és olyan példákat gyűjtöttünk Nektek, amik nem hallhatóak minden héten. Nem lesz két egyforma sztori, mert mindenki a létra másik fokán áll. Ütős ötlettől a befutott vállalkozásig végigvesszük a fokozatokat. A befektetői, angyali kör lételeme a startup életformának, ám nekik egy külön alkalmat szentelünk.

Akik már biztosan velünk ünnepelnek érkezési sorrendben:

• Házigazda: Turcsán Tamás (Shy)
• Koren Balázs (Kobak) – GeoGebra
• P. Tóth András & Nagy Bence - OpenMeetup
• Kerekes Pál – Publio Kiadó
• Lesku Gergely – Infonear
• Szabó Márton – Koin

A belépő 1000 Ft, ami mellé ajándékot is kap minden előregisztrálónk. Regisztrálni a meetup.com oldalon érdemes.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A QuizNight a kocsmakvíz műfaj legnagyobb magyar képviselője. Pubokban és kávézókban ingyenes kvízeket tartunk hétről-hétre, ahol az izgalmas kérdések mellett még pár üveg italt is lehet nyerni. Sokféleképpen meg lehet határozni, kik vagyunk -a szervezők, az egyedi szabályok, a helyszínek, a kérdések-, de a QuizNight valójában egy élő közösség, ahol a hétről-hétre visszajáró emberek adják a játék lényegét.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Van egy csomó feláldozható könyved? Porosodik a polcon és te már nem akarod kiolvasni őket, de nincs szíved kidobni? Akkor dobd be a közös salátás tálba és helyette vegyél ki onnan ingyen olyan könyveket, amikre vágysz. A rukkola.hu lényege ennyi: könyvek csereberéje ingyenesen, közösségileg, amelyik könyv neked nem kell, add oda másnak, hogy aztán kaphass te is.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Zivi az új, közösségre alapuló telekocsi szolgáltatás. Célja, hogy az online és offline közösségekre egyaránt építve olcsó, kényelmes és környezetbarát közlekedési alternatívát nyújtson. A Zivi megspórolja a bonyolult és kellemetlen egyeztetéseket, és pár kattintással segít megszervezni a közös utazást. Hiszünk abban, hogy a Zivi kellemes utazásokat és meghatározó találkozásokat tesz majd lehetővé. Reméljük, Magyarországon is olyan sikeres lesz ez az utazásmód, mint Francia- és Németországban, ahol már milliók telekocsiznak rendszeresen.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A CodeRetreat egy fejlesztőknek és tesztelőknek szóló egésznapos
összejövetel, ahol Getting Things Done nyomás nélkül, pair programming
közben lehet – főként agilis – tesztelési, fejlesztési és tervezési
módszereket tanulni és gyakorolni. Célja, hogy a napi munkában is
használható tapasztalatokat szerezzünk, kapcsolatokat építsünk,
mindeközben ráadásul még jól is szórakozzunk.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Életvezetési ismeretek egyetemistáknak.

Ezek vagyunk mi

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Egy budapesti hackerspace, melynek célja, hogy közösségi teret és infrastruktúrát biztosítson tagjainak és vendégeknek. 2009 végén a Fogasházban rendeztük be műhelyünket, majd 2012 áprilisában a Bástya utcába költöztünk át. A koncepció alapján több száz kreatív műhely működik szerte a világban. Bár a hacker kifejezés  azt sugallhatja, hogy ezekben a műhelyekben a fókusz az informatikai bizonságon van, azonban a legtöbb hasonló intézményben a biokutatásokon át egészen a rakétakísérletekig minden bütykölhető dolgot megpiszkálnak.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Mi is az a LunchBeat?

Táncolj ebédidőben! Tulajdonképpen így lehet összefoglalni annak a mozgalomnak a lényegét, amely mindössze két éve indult Svédországból, mára pedig végigsöpört Európán, ahol 25 országban tartanak rendszeresen rendezvényeket, és elérte az Egyesült Államokat is, ahol például július 12-én a Microsoft Redmondi központjában tartják a következő déli partyt.

Az ötlet egy fiatal svéd vállalkozó, Molly Range fejéből pattant ki: Miért is ne lehetne az ebédszünetet feldobni egy kis tánccal? Az első rendezvényre kevesebb, mint húszan mentek el, a hír azonban elterjedt a Facebookon, így az ebédidőben táncolók egyre többen lettek. Molly 2011-ben (vagyis a LunchBeat indulását követő évben) „Az év legkreatívabb vállalkozója” versenyen második helyezett lett.

A LunchBeat a táncoslábú dolgozókon kívül alapvetően a HR szakma érdeklődését keltette fel: az ebédszünet diszkó ugyanis a csapatépítés, stresszoldás szokatlan, de hatékony (és nem utolsó sorban olcsó) módja. A LunchBeat helyszínei többnyire irodaházak – azokban az országokban, ahol a mozgalom már ismert, gyakori, hogy multicégek HR-esei meghívják a rendezvényt.

A LunchBeat Magyarországon

A mozgalomról a nemzetközi sajtóban egymás után jelentek meg az összeállítások, olyan ismert és elismert oldalakon, mint a brit Guardian, vagy az amerikai Businessweek, és beszámolt róla a hazai sajtó is.

Mi, a Kornusz Kommunikációnál úgy gondoltuk, Budapest sem maradhat ki a sorból. Az első LunchBeatet egy Huba utcai irodaház udvarán tartottuk, június 28-án. A környékbeli irodaházakból csaknem százan jöttek el. A szervezést a Facebookon keresztül bonyolítottuk, és alig több mint egy héttel a rendezvény előtt kezdtük. Az eseményről az Index is beszámolt.

Hogyan működik?

A LunchBeat alapvetően nonprofit szerveződés. A résztvevőknek azonban belépődíjat kell fizetniük, amit minden országban egy átlagos menza ebéd árához igazítanak. A belépődíj tartalmazza egy szendvics, illetve ásványvíz árát. A LunchBeat szabályzata megengedi, hogy a rendezvényeken támogatók jelenjenek meg, termékeket, szolgáltatásokat promotáljanak.

További információk: www.LunchBeat.org, www.facebook.com/LunchBeatBudapest

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Life long IT learning

Azt gondolod, hogy a Life Long Learning csak egy bullshit? Kérdezz meg egy C=64 programozót is erről. A legnagyobb érték, amivel rendelkezel, az a szaktudásod. Épp ezért kell vigyáznod rá! Főleg akkor, ha a világ egyik leggyorsabban fejlődő iparágában dolgozol, ahol a jelen tudása könnyen válhat értéktelenné holnapra vagy holnaputánra. Időnként jó lenne tehát upgradelni a szaktudásod. De ez igazából neked sem kérdés, legfeljebb a hol és a mikor. Mi megtaláltuk a legjobb megoldást…

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Augusztusban 20 szerencsés MeetOFF-résztvevő is gazdagodhat egy-egy könyvvel a Typotexnek köszönhetően. Méghozzá a szokásoktól eltérően nem mi fogjuk feltenni kérdéseinket a nyereményekért, hanem előadóinkat kértük meg, hogy készüljenek játékos feladatokkal a közönség számára. Tehát gyere el, okosodj az előadásokon, tedd fel kérdéseidet, majd játssz a játék öröméért és a könyvekért!

És hogy miket lehet megszerezni? Olvass tovább!

Halácsy Péter, Vályi Gábor, Berry Wellman (szerk.): Hatalom a mobiltömegek kezében

Még egy év­ti­zed sem telt el az első ma­gyar nyel­vű ke­re­ső és hír­por­tál lét­re­ho­zá­sa óta, ám ami akkor sokak szá­má­ra tu­do­má­nyos fan­tasz­ti­kum­nak, avant­gar­de üz­le­ti vál­lal­ko­zás­nak vagy költ­sé­ges mé­dia­kí­sér­let­nek tűnt, mára a min­den­na­pok ma­gá­tól ér­te­tő­dő va­ló­sá­gá­vá vált.

Az in­ter­net ak­ko­ri új­don­sá­ga mára meg­ko­pott, és ma olyan bűvös sza­vak­tól vár­juk a jö­vő­be­li mély­re­ha­tó vál­to­zá­so­kat, az üz­le­ti és em­be­ri vi­szo­nyok for­ra­dal­ma­sí­tá­sát, mint a blo­gosz­fé­ra, a web 2.0 vagy a 4. ge­ne­rá­ci­ós mé­dia­esz­kö­zök. A MOKK mun­ka­tár­sai kez­det­től fogva hit­ték, hogy az in­ter­net­ben rejlő leg­ko­mo­lyabb üz­le­ti és tár­sa­dal­mi le­he­tő­ség a kö­zös­sé­gi in­ter­ak­ció és kom­mu­ni­ká­ció min­den ko­ráb­bi­nál ha­té­ko­nyabb tá­mo­ga­tá­sa révén nyí­lik meg, és a jövő mé­dia­esz­kö­zei olyan esz­kö­zök lesz­nek, ame­lyek le­he­tő­vé te­szik a köz­ve­tí­tett tar­tal­mak tár­sas vi­szo­nyok­ra és em­be­ri íté­le­tek­re építő szer­ve­zé­sét, va­la­mint a közös ér­dek­lő­dés men­tén szer­ve­ző­dő kö­zös­sé­gek ön­szer­ve­zé­sét. Talán a MOKK – vagy­is in­kább a kötet szer­zői – már akkor a web 2.0 pa­ra­dig­má­já­ban élt, mikor annak első kéz­zel­fog­ha­tó szol­gál­ta­tá­sai még fej­lesz­té­si pro­to­tí­pus fá­zis­ban sem vol­tak. Ez az érzés a kö­tet­ben sze­rep­lő cik­kek for­dí­tá­sa­kor fo­gal­ma­zó­dott meg ben­nünk iga­zán: ha ki­tö­röl­nénk a hi­vat­ko­zá­sok év­szá­ma­it, néhol kép­te­len­ség lenne el­dön­te­ni, hogy egy most in­dí­tott béta ver­zi­ó­jú web ket­tes vagy egy 15 évvel ez­előt­ti be­tár­csá­zós szol­gál­ta­tás­ról van-e szó.

Ez a kötet jó át­te­kin­té­se azok­nak az eset­ta­nul­má­nyok­nak és el­mé­le­ti épí­tő­koc­kák­nak, ame­lyek a tu­do­mány esz­kö­ze­i­vel is alá­tá­masz­tot­ták az in­ter­ne­tet kö­zös­sé­gi mé­dia­tér­ként el­kép­ze­lő, a MOKK-ot (Média Ok­ta­tó és Ku­ta­tó Köz­pont) élet­re hívó meg­ér­zé­se­in­ket.

Syi (Szakadát István): Cselekvéselmélet dióhéjban. Játék, elmélet, módszer, tan – Weber:újratöltve

Hogy mi a cse­lek­vés­el­mé­let? Tar­ta­lom és forma – el­mé­let is, mód­szer­tan is. Mód­szer is, tan is. Ki­csit já­ték­el­mé­let is, ki­csit más is. Nem a játék el­mé­le­te, hanem a tár­sa­dal­mi cse­lek­vé­sé. Azt vizs­gál­ja, ho­gyan cse­lek­szünk, ha tár­sa­dal­mi kap­cso­lat­ba ke­rü­lünk má­sok­kal, ra­ci­o­ná­li­sak va­gyunk-e cse­lek­vé­se­ink­ben, mér­le­ge­lünk-e, mi­köz­ben iga­zo­dunk egy­más­hoz. Azt elem­zi, ho­gyan ha­tunk mások vé­le­mé­nyé­re, cse­lek­vé­sé­re, és mi­lyen sza­bály­sze­rű­sé­ge­ket ír­ha­tunk le az érdek–érték–norma szent­há­rom­sá­ga men­tén.
Fo­goly­di­lem­ma, gyáva nyúl játék, nemek harca, szar­vas­va­dá­szat, köz­le­ge­lők tra­gé­di­á­ja, ön­kén­te­sek pa­ra­do­xo­na – a já­ték­el­mé­let alap­fo­gal­mai már meg­je­len­tek a köz­be­széd­ben is. A cse­lek­vés­el­mé­let is fel­épít­he­tő já­ték­el­mé­le­ti ala­po­kon – csak ki­csit más­ként. Tény­leg igaz, hogy az egyé­ni érdek, az önzés irá­nyít min­dent? Va­ló­ban az ego­iz­mus, a ver­sen­gés, a harc jel­lem­zi a tár­sa­da­lom min­den szeg­le­tét, és nincs sehol igazi alt­ru­iz­mus, ko­ope­rá­ció, kö­zös­sé­gi érzés, nem lé­te­zik re­cip­ro­ci­tás, köl­csö­nös­ség, vi­szon­zás? Sze­rin­tem nem így van. Ma­gunk­ban va­gyunk, de együtt va­gyunk ma­gunk­ban. Ebben a könyv­ben azt sze­ret­ném meg­mu­tat­ni, hogy mikor, hol és miért ala­kul ki a tár­sa­dal­mi ko­ope­rá­ció, ho­gyan mű­köd­nek a re­cip­ro­ci­tás kü­lön­bö­ző for­mái, mi­lyen re­pu­tá­ci­ós me­cha­niz­mu­sok lé­tez­nek, és ho­gyan ér­té­kel­jük a cse­le­ke­de­te­in­ket. A tár­sa­da­lom, lé­nye­ge sze­rint, az együtt­mű­kö­dé­sen ala­pul. Bi­za­lom nél­kül nem megy.
,,Kapj meg engem. Adj oda engem. Ha oda­adsz, újból meg­kapsz.″

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Sexy közösségek + Emblematikus vezetők + Izgalmas játékok + Új ismerősök = Augusztus 30-án a MeetOFF keretében Sexy közösségek a Bazaar Klubban

Az ember társas lény, keresi a társaságot, ezt pedig legcélszerűbb hasonló érdeklődésűekkel közösen megélni. Jó tartozni valahova, többek leszünk általa. A kánikula és a tanévkezdés hajrájában minimum fél tucatnyi közösséget szeretnénk megismertetni egymással. Nagyszerű, érdekes és fanatikus vezetők mesélnek céljaikról, majd egy rájuk jellemző játékkal teszik még feledhetetlenebbé az estet. Aljas célunk, hogy az eddigi egy-két ember helyett most ennek a többszörösét kelljen megismerned, mert networkölni érdemes.Valaki azt mondta szabadon átfogalmazva, hogy tanulj tovább, ha nem akarsz a társadalom alsó 10 százalékához tartozni. Ha viszont az elit a célod, be akarsz törni a kiváltságosak klubjába, sok kapcsolatra lesz szükséged. Ki és mikor mondta ezeket? <ezt mi is szeretnénk tudni>

A MeetOFF csapat sok szimpatikus csapatot és kezdeményezést ismer, ezek közül szemezgettünk. Akik már biztos emelik az est fényét:

• Független Magyar Tudásközpont
• Rukkola
• Láthatatlan Kollégium
• Open Academy
• Coderetreat
• LunchBeat Budapest
• Quiznight
• Zivi.hu – Telekocsi
• Havervagy

A vezetők bemutatják a közösségüket, majd egy játékos feladattal teszik maradandóbbá a benyomásaid.

Mikor: 2012. augusztus 30. 19 óra
Hol: Bazaar Klub (1074 Budapest Dohány u. 22-24.)
Miért: mert garantáltan megismersz másokat, miközben jól szórakozol
Kinek: bárki, aki szeret tartozni valahová vagy új emberekre kíváncsi

Gyertek ismerkedni, játszani, a MeetOFF és más közösségek ízét megérezni!
Regisztráció

Csini badge jár a helyszínen rukkolóknak és a biciklivel érkezőknek.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Budapest Park nemcsak ráhangoló bulit tartott a Sziget Fesztivál kezdete előtt, de arra is rávesz, hogy szeptember végéig sérülésmentesen megőrizd csuklódon a Sziget karszalagot.

Buli a Parkban

Sérülésmentes Sziget Fesztivál karszalaggal (napi, vagy heti) a Budapest Park összes programja a szezon végéig, 2012 szeptember utolsó napjaiig ingyen látogatható!

Használjátok ki, buli a Park!

A programokért ide kattints: http://budapestpark.hu/#programok

Tehát: A Budapest Parkba fesztivál-karszalaggal az szezon végéig ingyenes lesz a belépés a főváros legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyének minden programjára.

Mi ott leszünk. És Ti?

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Mi kell egy infografikához?

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az ábrázolás tudománya egyidős az emberiséggel. A technika egyre jobban segítségünkre siet, ha valamit könnyen szemléltetni szeretnénk embertársainknak. Ezt nevezzük ma infografikának. 2012. július 19-én egy egész estét szánunk az infografika tudományának megismerésére.

Az adatok halmozása egyre jellemzőbb ránk. Nagyjából 2 évente az emberiség által felhalmozott adatmennyiség duplázódik. Ez a palatáblák és a papíruszok korában még könnyebben követhető folyamat volt. Az informatika demokratizálódásával robbanásszerű folyamat indult be. Előbb rekordokat, majd adatbázisokat kezdtünk el építeni.

Divat lett az adattárház, ám még mindig csak a mennyiség volt a mérőszám. Elértünk a big data korába, mikor már minden adat  változásának és mértékének hányadosa, vagy mérőszáma van. De ki tudja ezt a gépeken kívül követni? Digitális lábnyomunk a Facebook elterjedése óta nagyobb a Földénél és lett Indián nevünk is.

A minőségi, válogatott adatok előrevetítik az adattudósok (data scientist) korát, ahol okos trükköket pillanatok alatt átláthatóak a végtelen bithegyek. Az infografika egy lehetséges módja az adathalmazok ábrázolásának. Érdekes összefüggések és bonyolult számsorok magyarázhatóak így egyetlen ábra segítségével.

De mitől is jó egy infografika?

Erre keressük a választ egymástól eltérő szakterületek képviselőivel:

1. Tóth Zoltán egy világcég 10 millió felhasználójának adatait menedzseli. Ő egyben felbújtónk is, aki a témát felvetette és az est programját megálmodta, majd az előadókat meghívta. <Őt kell zaklatni, ha akartok ilyet rendszeresen>
2. Molnár Dániel egy filmadatbázis segítségével esti szórakozást ajánl nekünk testre szabva – van élet a valóságshowkon kívül is. Hollywood Challenge.
3. Pocsarovszky Károly közösségi oldalak végtelen információforrását alakítja emészthető formára, vagy üzleti döntéstámogatást (BI) segít vele – lájkolja a lájkod
4. Somi András a tőzsde és az áruk/cégek világába kalauzol el minket, ahol végre nem csak a könyvizsgálók szórakoznak és végre elhangzik a “szofisztikált” szó jelentése is

Egy biztos: nagyon izgalmas témák kerülnek sorra és -talán- még rajzolni is megtanulunk az utolsó buszig…

A helyszín az Astoria közelében lévő Bazaar Klub, ahol remek italakciók teszik kellemesebbé a színházterem programját.

A belépő 1000 forint, amit a szervezés költségeire fordítunk. Ám regisztrálni érdemes, hogy kuponokat megszégyenítő kedvezményt vehess igénybe

Támogatókat folyamatosan keresünk a misszióhoz, hogy a MeetOFF függetlenül szárnyaljon. Ugyanitt értékes infografika kiadványt nyerhetsz és rendezvényszervezés minden extrém igényben kiadó, eladó. Leveleket a kiadóba várunk. Addig is mindenki Happolja kedvenc könyveit!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Tőzsde és adatvizualizáció: “Match Made in Heaven”

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Közösségi platformokon alapuló nagy tömegű adatfeldolgozás és vizualizáció

Az online közösségi felületek kitüntetett szerepe kétségtelen, azonban az általuk előálló több petabájtnyi adatmennyiség üzleti felhasználása számos kérdést vet fel. Ezek egyik legalapvetőbbike, hogy egyáltalán hogyan férhetünk hozzá a szóban forgó portálok nyújtotta információkhoz nagy tömegben, illetve azok vajon milyen módon alakíthatók emberi emésztésre alkalmassá, így pedig üzleti döntések támogatására.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Hollywood Challenge – az Information is Beautiful versenyének tanulságai

Krich Balázzsal közös verejtékkel, dataeast.co fedőnéven neveztünk az Information Is Beautiful moziversenyére ezzel a Tableau dashboard-dal. Ez egy mezei 41 oszlopos, 33869 soros adattábla realtime interface-szel. A nevezés végül shorlistre került, a Tableau örömére is, és az Index.hu-ra elkészítettük a magyar nyelvű változatot.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

NYÁRI IAAS-WORKSHOPOK a Microsoft Windows Azure gyakorlott felhasználóinak
A Windows Azure Infrastructure-as-a-Service képességeinek jobb megismerése érdekében a nyár folyamán kétnapos workshopokat tartunk. Négy workshop megtartását tervezzük (mivel sokan nyaralnak ilyenkor, fontos előrebocsátani, hogy a tényleges érdeklődés mértékétől függően tudjuk megtartani őket).
Tudnivalók:

A workshopok dátuma:

• 2012. július 12-13.
• 2012. július 26-27.
• 2012. augusztus 9-10.
• 2012. augusztus 28-29.

A workshopok időpontja:

• a workshopok kétnaposak
• kezdés 9:00-kor
• befejezés várhatóan 17:00-kor

A workshopok helyszíne:

• Microsoft Magyarország, 1031 Budapest, Graphisoft park 3. (Záhony u.)

A részvételhez szükséges:

• saját notebook
• meglévő Azure-előfizetés (ha nincs, a helyszínen köthető egy próba- vagy tényleges előfizetés)

Előadók (dátumtól függően):

• Farkas Bálint
• Király István

Ellátás:

• önköltséges – a parkban büfé és étterem is található

Jelentkezés a Microsoft Windows Azure workshopjára az alábbi címen:
http://minipulse.cloudapp.net/HtmlResponder/SingleChoiceQuestion.aspx?testGuid=f00ba0ae-3208-47a3-8539-89470ea2178c

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Colabs magvető programja Colabs Seed 2.0 néven várja 2-6 milliós befektetéseinek startup gazdáját egy jó ötlettel 2012. augusztus 21-ig. Jelentkezz nyáron, csapj bele a startup életbe ősszel!

A kezdő startupok augusztus 21-ig jelentkezhetnek a Colabs őszi Seed Programjába, melynek keretében a legígéretesebb hazai projektek 2 és 6 millió forint közötti induló befektetést kapnak. A kiválasztott csapatok egy 5+12 hétes intenzív program keretében tapasztalt szakemberek és sikeres vállalkozók mentorálása mellett teljeskörű termék- és cégfejlesztési támogatást valamint ingyenes irodahasználati lehetőséget kapnak, hogy felépítsék termékük első piacképes verzióját.

A program 2012 szeptemberétől 2013 január végéig tart, melynek zárónapján a startupok egy befektetőkkel zsúfolt teremben mutatkoznak be a nyilvánosság előtt, ahol akár aznap megnyerhetik következő körös befektetőiket. Az előző Seed Programban részt vevő csapatok május 30-án mutatkoztak be a Colabs Demo Day-en és eddig összesen több mint 100 millió forint befektetést kaptak.

A Seed Program egyedisége, hogy a kezdő vállalkozásokat többek között olyan tapasztalt üzletemberek mentorálják, mint Gerő Viktor, a Vatera korábbi igazgatója, Kovács Zoltán, a Kirowski vezérigazgatója és társtulajdonosa, Gerényi Gábor, az Index társalapítója, Vinnai Balázs az IND Group alapítója, vagy Karafiáth Balázs a Carnation társalapítója. A mentorok bővülő listáját a weboldalon követheted.

Jelentkezés:http://colabs.hu/seed

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Tudásmenedzsment Műhelyeket bemutató sorozatunk a TM szervezeti helye után most a mentori rendszerrel foglalkozik. Ezen belül is a PoziTeam Kft. 2012. január 31-i Bővített Műhelyén az OTP Bank mentori rendszerével  ismerkedhettünk meg jobban, melynek autentikusan az OTP XIII. kerületi székháza adott helyet. Gyulay Tibor mentorálásról szóló általános bevezetője után Kerék László képzési osztályvezető mutatta be első sorban az OTP fiókhálózatba belépő új dolgozók számára kialakított rendszerüket. A rendezvény végén pedig a közönségből is megszólaltak páran, akik úgy érezték, hogy maradandót alkottak a mentorálás területén.

Gyulay Tibor bevezető előadása a mentoringról

Mi is az a tudásmenedzsment? Hogy illeszkedik bele a mentorálás? A tudás azért van, hogy valamilyen teljesítmény keletkezzen belőle. A beépítésével pedig még nagyobb teljesítményre leszünk képesek, de mindezt nem önmagában kell kezelni, hanem a szervezeti teljesítménnyel együtt. A tanulási görbe szerint, ha ismétlünk egy tevékenységet, akkor a költsége egyre kevesebb lesz. Az elméleti optimumhoz lehetne igazítani: azt nevezzük értéknek, amit megspórolunk vele!

A tudásmenedzsment azt biztosítja, hogy a tudás mindig akkor és ott legyen, ahol éppen szükség van rá. Ki kell használni a tudástőkét, és nem szabad parlagon hagyni. Az a probléma, nem mindig tudjuk összehozni azokat az embereket, akiknek kapcsolatban kellene lennie a tudáscsere érdekében.

Az információkat és az abból keletkezett tudást először tudásbázisba kell tenni, rendszerezni és hozzáférhetővé tenni a másik ember számára. Régen azt gondolták, hogy egyszerűen csak be kell gyűjteni, és nagy adattárházakat építeni, de rájöttek, hogy használhatóvá tétel nélkül nem sok mindent lehet kezdeni a rendszerekkel, mert le is kell fordítani az emberek nyelvére a tudást.

A mentoring helye a két ember közötti tudáscserénél van. Foglalkozhatunk magával a mentorral is, akinek nem szeretnénk, ha elveszne a tudása azzal, ha nyugdíjba megy. Homérosz hőse volt eredetileg mentor, Odüsszeusz rábízta Mentorra fiát, hogy távolléte alatt vigyázzon rá. A mentor a munkában társként, előre megtervezett ideig, rendszeres találkozásokon keresztül tanácsokkal, kérdésekkel segíti a „mentee”-t (mentoráltat) a tudás elsajátításában, beépülésben.

Változó lehet attól függően a mentorálás, hogy mit szeretnénk vele elérni:

• Lehet tacit jellegű, személyes tudásátadás, pl. vezetői.
• Képzett munkatársak beillesztése egy kultúrába
• Konkrét szervezeti munkaformák átadása.

Kin van a hangsúly a mentorálás során? Általában azt gondoljuk, hogy a mentee-n, de előfordulhat, hogy a mentoron. Az is érdekes helyzet, mikor a mentornak kell kinevelnie az utódját. Egyszer konfliktust okozott, mikor a mentor megijedt, hogy ha átadja tudását más mentoroknak, akkor vajon el fogják őt küldeni? A mentort fel kell készíteni arra, hogy képes legyen átadni a tudást. Komoly elvárások vannak vele kapcsolatban, pl. tartalmilag legyen felkészült, módszertanilag tudja kezelni, kapcsolatkezelési módszerekkel rendelkezzen mivel ez egy bizalmi viszony.

Egyértelműbb, hogy miért jó a mentee-nek, ha részt vesz egy ilyen programban: gyorsítjuk a betanulását, biztonságos környezetet adunk, új karrierlehetőségeket, fejlesztheti a technikai készségeket vagy értékes kapcsolatokhoz segítheti.

Milyen előnye származhat a mentornak a folyamatból? A mentornak szervezeti presztízst jelenthet a felkérés, és anyagi elismerés kötődhet hozzá. Saját maga is fejlődik, és rákényszerül, hogy rendszerezze saját tudását.  A szervezeten belül pedig javítja a légkört, segít jobban kihasználni a rendelkezésre álló szellemi tőkét, így a tudásátadás értékké válik. Egy jó mentori program kapcsolódik a teljesítmény menedzsmenthez, szerepe lehet a kiválasztásban, a karrier tervezésben és ösztönzési-motivációs rendszerek kacsolódnak hozzá.

A fiókhálózatba újonnan belépő dolgozók szakmai támogatására bevezetett rendszer kialakulásáról és működéséről hallhattunk előadást Kerék László képzési osztályvezetőtől. A rendszert 2008-ban kezdték el, még a válság előtt kezdték el kidolgozni; mikor növekedtek a bankok, és más bankok elcsábították az alkalmazottaikat. Annak ellenére, hogy nagy volt a közgazdász képzés, a hallgatók nem ügyfelekkel szerettek volna első sorban foglalkozni. Így érettségizett munkatársakat kellett beültetni az ügyfelekkel beszélni, úgy, hogy az ügyfeleket semmilyen hátrány ne érje.

„A vállalat nem egy oktatási intézmény.” – szögezte le az előadó. Rövid idő alatt hasznot kell termelnie a vállalatnak, majd még több tudást szereznie közben. A próbaidő, vagyis 3 hónap után már nagy tudással kell rendelkeznie az új belépőknek. Az emberek képzése sok pénzbe került, de a tudást élővé szerették volna tenni, mert nem tudtak nagyon pluszban foglalkozni az új kollégák szervezeti beillesztésével. 2008-ban jónak számított bankban kezdeni dolgozni, de a munka elkezdése után szembesültek a követelményekkel. Azt tapasztalták, hogy a belépők 3 hónapon belüli kilépő száma nagyon magasra nőtt, és ez gazdasági szempontból nem túl jó eredményt produkált…

Belépők mindig voltak, és spontán mentorálás is történt, de nem tudták beazonosítani a mentorálókat, a folyamatot, és hogy milyen az a tudás, amit átadnak. A mentorok előnye, hogy láthatóvá váltak a szervezeten belül, majd az erkölcsi és anyagi rendszert is ehhez igazították.

Hol helyezkedik el a mentor a felkészítési folyamatban? Jelentős kérdés a mentorálás szempontjából a hatékony felkészítése:

• Az OTP-nél azt vallják, hogy amit valaki egyénileg meg tud tanulni és el tud olvasni, azt tegye meg, pl. e-learning.
• A tantermekben a gyakorlati képzés zajlik – a konkrét szoftverek megismerése.
• Ezután következik a munkavégzés közbeni tanulás egy mentorfiókban, melynek részei a coach-ok (értékesítési folyamat támogatása) és a mentorok (szakmai felkészülés támogatása).

A fiókhálózat nagysága meghaladja a 4000 főt, és mikor Kerék László eddig belépőkről beszélt, akkor az ott dolgozókra gondolt. Ezen kívül vannak további munkakörök, így akadnak olyanok is, akik nem új belépők, de új munkakörbe lépnek be. Ez utóbbi egy rövidebb folyamat, mivel itt a beilleszkedéssel már nem kell foglalkozni.

A belépés és az önálló munkavégzés között tehát az elméleti és gyakorlati képzés, majd a saját fióki gyakorlat helyezkedik el. Ez utóbbi már nem a mentori támogatás része, hanem önálló munkavégzés. Az átképzésnél nem átfogó mentori támogatásról beszélünk, hanem az elméleti és gyakorlati képzés után kap mentort maga mellé az illető.

Nem minden fiókban van mentorálás, hanem csak a fiókok egy bizonyos körében. Ezt a hálózatot földrajzilag igyekeztek jól lefedni. A mentori rendszer szereplői:

• mentor,
• mentorált,
• mentorfiók vezetője,
• honos fiók vezetője,
• Képzésfejlesztési és Oktatási Osztály.

A mentorok bekerülése a rendszerbe két módon zajlott: önkéntesen és kiválasztás alapján (150-200 mentor van jelenleg). Érdekesnek találták, hogy eleinte senki nem szeretett volna kifejezetten mentornak jelentkezni. Annak ellenére sem, hogy korábban köztudottan mindig segített felkészülni az új kollégának egy-egy dolgozó. Arra a következtetésre jutottak a rendszer tervezői, hogy az elvárásokkal együtt megjelentek a félelmek is: mi lesz, ha nem lesz jó a felkészített mentorált? Próbálták meggyőzni az embereket, hogy ha éveken, sőt évtizedeken keresztül jól csinálták az új belépők “felkészítését”, akkor semmi ok a félelemre…

A mentorok üzletági szinten vannak kiválasztva. Arra is figyelni kell, hogy ha túl sokan lennének, akkor elveszne a presztízs szint. A mentorokkal kompetenciatesztet is kitöltetnek, aminek általában megfelelnek. Vannak olyanok a mentorok közül, akik nagyon sok új belépőt mentorálnak, mások kevésbé aktívak, ami az adott helyen új belépők számától is függ.

Direkt építettek be dokumentációs eszközöket, nem csak ellenőrzési célból, hanem minőségbiztosítás miatt is. Az eszközök közé tartozik: beillesztési terv, haladási napló, műveleti lista, záró értékelés, mentori kézikönyv, mentori tevékenység elismerése.

A bevezetés időszakában voltak konfliktusok, pl. honos fiók, mentorfiók között és a mentoráltnak is utazgatnia kellett. Másfél év kellett ahhoz, hogy szervezeti szinten elfogadottá váljon a folyamat. A továbbiakban szeretnék még a konfliktusokat elsimítani, a folyamaton javítani és bevezetni a fiókvezetői mentori rendszert.

A szervezők a két hosszabb előadás után lehetőséget adtak a közönségben ülőknek is a bemutatkozásra. Egy-egy rövid, 5-10 perces előadás formájában mutathatta be bárki, hogyan működik náluk a mentori rendszer. 

Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala “Karriermenedzsment programja”

Borsay Tamás arról számolt be, hogy a Földhivatalnál nem az új belépőkre találtak ki a mentorálást, hanem olyanokra, akik már 3 éve vannak a rendszerben. A “Karriermenedzsment” programban 8 fő vett részt, akik közül ma már mindenki vezető beosztásban dolgozik. Borsay Tamás szerint ez a rendszer annak az alapja, hogy ma már az ügyfélszolgálataikon az ügyfelek érkezését követő tíz percen belül sorra kerülnek, a beadványokat pedig a jogszabályban előírt 30 nappal szemben többnyire 5 napon belül intézik.

Hat hónapig tart a képzés: minden páros héten tréninggel, minden páratlan héten pedig a vezetők adják át a tudásukat. A programban résztvevőkkel minden szakterületet megismertetnek, és van gyakorlati oktatás is (ennek a gondolatnak az alapja, hogy minden vezetőnek tudnia kell, milyen ügyfelekkel együtt dolgozni).

A vezetők eleinte nagyon féltek a programtól, de sikerült őket meggyőzni. Fontosnak tartotta a vizsga bevezetését, mert anélkül kevésbé vennék a résztvevők komolyan a képzést. Ezek után alulról jövő kezdeményezésként elkezdődött náluk az új belépő képzés is, mert ott is érezték szükségét.

SEED Kisvállalkozásfejlesztési program

2011 novemberében indították el vállalkozó nők számára a programot, melyben minimum 1 éve, maximum 3,5 éve működő vállalkozások vehetnek részt. A mentorok számára külön kiválasztási rendszer volt, és kifejezetten vállalkozásfejlesztési tananyagok kifejlesztésében gondolkodtak. Az első tananyag már megvan ezek közül, de a többi még készül.

Tudásbázisra, confluence alapokra építik a rendszert és egyáltalán nincs náluk tantermi oktatás. A tananyag sem oktatásra szolgál, hanem a mentorált saját vállalkozásával kapcsolatban kell felmerülnie ötleteknek. Az a céljuk, hogy minél több sikeres vállalkozó legyen, és így kiszélesítsék a mentorok és a mentoráltak számát is.

A hosszabb-rövidebb előadásokból láthattunk, hogy a mentori rendszerek milyen különbözőek lehetnek. Megkülönböztethetjük az új belépők támogatását és a cégen belül új munkakörbe kerülőkét. Oda kell figyelni, hogy a folyamatban megfelelő arányban legyen az elméleti és a gyakorlati képzés. Az erkölcsileg (és anyagilag) motivált mentoroknak pedig megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie szakmailag, szociálisan, pedagógiailag és a kommunikáció területén. A megfelelő mentori rendszer kialakításával viszont hatásos gazdasági eredményeket lehet elérni és a céges kultúra és fejlődik általa.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az elmúlt félévben több rendezvényen is részt vettünk, melyet a tudásmenedzsmenttel foglalkozó PoziTeam Kft. szervezett cégek, illetve egyetemi oktatók-kutatók számára. Beszámolóinkat most egy sorozatban tesszük közzé “Tudásmenedzsment Műhely” címmel.

A tudásmenedzsment (angol nevén Knowledge Management) szervezeten belüli helyét igyekezett feltárni a 2011. november 11-én tartott Nyitott Műhely, ahol megismerkedhettünk az IT Services Hungary Kft. (röviden: ITSH) és a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (röviden: MOL) TM rendszereivel, illetve Gyulay Tibor, a Poziteam ügyvezető igazgatója is megosztotta nézeteit a témáról. A rendezvény nagyon interaktívan zajlott, az előadások után workshopok keretében tehettük fel kérdéseinket az előadóknak, végül pedig egy érdekes szimulációs játékban is részt vehettünk.

A bevezető előadást a PoziTeam vezetője, Gyulay Tibor kezdte, aki elmondta, hogy a tudásmenedzsment Magyarországon még egy fejlődő szakma. Azt szeretnék, ha “tisztulna a kép”, hogy a szervezeten belül hová tartozik a tudásmenedzsment (TM) valójában. Tanácsadó szervezetként pedig az a fontos kérdés számukra: hogyan kell közelíteni a cégekhez, és kik azok, akik nyitottak ennek irányába.

Előadások

A MOL Csoport és a tudásmenedzsment

Ruttner Eszter a MOL Csoport TM rendszerét mutatja be

Az előadások sorát Ruttner Eszter kezdte a MOL Csoporttól, akik 1999-ben kezdtek először foglalkozni a tudásmenedzsmenttel, akkor még első sorban IT szempontból. Később beleolvadt ez a rész a stratégiába, a menedzsmentbe, majd 2006-tól a HR-be. Az előadó azt tapasztalta, hogy mikor a TM az IT-hoz tartozik, akkor „el-it-sedik”, mikor pedig a HR-hez, akkor „el-hr-esedik”. Például akkoriban friss diplomások elhelyezkedésével foglalkoztak, ami később a kompetencia központhoz került.

Mára kiváltak a HR alól, és 2009 óta a törzskarban (coporate services) foglalnak helyet, ezen belül az előadónk a holisztikus stratégia kialakításán dolgozott. Igyekeznek összegyűjteni a leányvállalatoknál is azokat a részeket, melyek a tudásmenedzsmenthez kapcsolódnak  (pl. proccess information név alatt), és bevonni őket a munkába. „A tudásmenedzsment nem egy szervezet feladata, hanem az egész cégé.” – szögezte le Ruttner Eszter.

Gyulay Tibor hozzátette, hogy a legfontosabbak közé tartozik a best practice-ek alkalmazása és a tapasztalatok megosztása, hogy ne mindenkinek kelljen ugyanazokat a problémákat megélnie.

Az IT Services Hungary tudásmenedzsment rendszere

Bajdor Csaba az ITSH tapasztalatairól beszél

A következő előadó Bajdor Csaba, az IT Services Hungary Kft. projektmenedzsere, mely cég a Deutsche Telekom leányvállalata, és kizárólag külföldi ügyfeleket szolgál ki informatikai megoldásokkal. A problémák 90%-t ebből következően online módon oldják meg, ezen belül a fejlesztés és az üzemeltetés a feladatuk. Azért kezdtek el tudásmenedzsmenttel foglalkozni, mert szeretnék a tudást későbbre is megtartani, hogy ha valaki elmegy a cégtől, akkor se vesszen el a tudása.

Egy éven belül próbáltak volna olyan informatikai rendszert létrehozni, mely kiemelkedő a maga területén. Bajdor Csaba elárulta, hogy most egy éve foglalkoznak vele, de még nem sikerült a megoldást megtalálniuk. Elkészítették a knowledge management eszközkészletét, de nem volt hozzá közös platform és koncepció.

Az anyavállalati érdekeknek kell megfelelniük, ezért két területen indultak el: egyrészt szakmai fórum létrehozását tűzték ki célként, mely motivációs tényezőt jelenthet az embereknek különböző szakterületeken; másrészt a tudástranszfert szeretnék kiépíteni, hogy az anyavállalatukkal hatékonyan tudjanak kommunikálni.

Ha egy tanulságot kellene megfogalmazniuk, akkor azt javasolnák mindenkinek, hogy egyszerű dologban kell gondolkozni = „keep it simple and stupid”. Az előadó úgy látja, hogy ebben van a kulcs, és ezt még nem sikerült megtalálniuk.

Gyulay Tibornak, a PoziTeam ügyvezetőjének meglátásai

A TM az emberek, a technológia és a folyamatok metszéspontjában helyezkedik el

A harmadik előadást Gyulay Tibor tartotta, aki megfogalmazta, hogy miért ez lett ezúttal a Nyitott Műhely témája. Azt tapasztalták, nehéz megértetni a cégekkel, hogy itt a folyamatok olyan típusú  átalakításáról van szó, ami pozitív hatással van a szervezetre. Pontosan “az emberek, a folyamatok és a technológia metszéspontjaiban helyezkedik el a tudásmenedzsment“.

Először az IT volt a gazdája ennek a területnek, és ennek során több milliót költöttek a rendszerekre, de nem tették meg hozzá a szükséges folyamatokat. Ezért ezután a HR-hez került egy az egyben, és ez a folyamat a MOL-nál jól látszott, de világ szinten is így zajlott.
2006-ban a Time Magazin szerint az év embere mi voltunk, ugyanis kiderült, hogy az interneten nem csak olvasni szeretünk tartalmakat, hanem megosztani is. Viszont a tudás nem egyenlő az információmenedzsmenttel, mert jóval több annál. Az IT-nak sokszor nincs is elég ereje, hogy befolyással legyen az egész szervezetre. Sok olyan példát hallani, ahol mondjuk megvesznek egy intranetet és nem igényelnek mellé tudásmenedzsment tanácsadást, majd nem tudják hogyan kell használni a rendszert. Ugyanakkor a HR is periférikus szerepben van a szervezeten belül, és nincs már arra kapacitása, hogy valaki tudásmenedzsmenttel is foglalkozzon.
Ha önálló egységhez tartozik a TM, akkor az a kérdés, hogy van-e elég erő benne, hogy megvalósítsa az elképzeléseket. Ez látszik az IT Services Hungary Kft.-nél, ahol a legjobb rendszert próbálták volna kitalálni, és nem sikerült. Ezen kívül szokták még sorolni a tudásmenedzsmentet a termelési területhez (ahol „komoly paradigmaváltásra van szükség”) vagy pedig a folyamatmenedzsmenthez / minőségügyhöz adják.
Gyulay Tibor személyes gondolata arról, hogyan döntsük el hová kerüljön a tudásmenedzsment: egyszerre szükséges a hozzáértés, az elkötelezettség, a hatalom / a befolyás. Ha ezek a jellemzők megvannak, akkor teljesen mindegy, hová tartozik pontosan az egység. Komplex rendszerben kell gondolkodni, és nem „IT-szemüvegen vagy HR-szemüvegen át”. Egy jó rendszer létrehozása célnak kevés, inkább abban kell hinni, hogy minden ember számára hasznos lesz az új rendszer.

Workshop

Szünet után workshopok következtek, ahol a három előadótól lehetett kiscsoportokban kérdezni, ezután a PoziTeam munkatársai összefoglalták, hogy melyik csoportban milyen új információk hangzottak el:

ITSH: Először a cégnél az online kérdőíveket pontosították workshopok tapasztalataival, majd olyan emberek jelentkezhettek a csoportokból , akik szívesen foglalkoznának a témával bővebben – ők lettek a championok. Minden ágazaton belül megtalálható legalább egy „Knowledge Management Champion”, akiken keresztül meg tudják adni a tudásmenedzsment feladatokat.

Napi feladatok mellett hogyan lehet időt találni a tudásmenedzsmentre? Ma már alakulóban van, hogy mindenkinek az ideje 10%-t a rendszer feltöltésével kell foglalkoznia, a bajnokoknak pedig még ennél is többet. A rendszeren belül topikokat indíthatnak, hozzászólhatnak és értékelhetnek, amit a pilot fázisban összekötnek a bónuszrendszerrel. A hozzászólások minőségét (hogy ne csak a mennyiséget vegyék figyelembe a bónusz miatt) nem szakértő elemzi, hanem ranking rendszert vezettek be, ami moderátori szerepet is betölt. A “zajszűréssel” vagyis a nem szakmai tartalmak megosztásával eddig még nem volt problémájuk, de egy hozzászóló azt javasolta, hogy egy külön csatornát létre lehetne hozni az off-topikoknak, ahol a vicceket és a „cuki képeket” megoszthatják egymással. A topikok tartalmát képezik a szakmai kérdések mellett a szervezetre vonatkozóak is, pl. szabadság, utazások, amelyeket egyéb esetben a HR szokott megválaszolni. Eleinte még olyan guruk kinevezését is tervezik, akik ösztönzik a munkát, de később azt szeretnék, ha elismerés kötődne hozzá, pl. év szakértője díj.

Mit kezdjünk a tudásirigységgel? Bajdor Csaba tapasztalata, hogy náluk nem jellemző a tudásirigység, mert mindenki szívesen megosztja munkatársaival a tapasztalatait. Inkább az okoz problémát, mikor a tudásmegosztás szóban történik, és a leírását, illetve a dokumentálását nem végzik el.

MOL: A törzskarhoz tartozik jelenleg az önálló szervezeti egység, ezért mérési szempontokat dolgoztak ki a megtérülés bemutatásához. Az előirányzott számokat rendszerint túl is szárnyalják.

Szóba került szinte minden kiscsoportban a motiváció, melynek kulcseleme, hogy lássák a dolgozók a szükségességét, ne pedig rákényszerítsék őket a használatára. Fontos az emberek bevonása, érdekeltté tétele, ezért a TM kialakításához érdemes egyszerre felülről és alulról is indulni. Folyamatosan meg kell kérdezni a felhasználókat, mire van éppen szükségük, illetve tréningeket is szoktak tartani rendszeresen. A „kékgallérosok” (akik nem használnak számítógépet a mindennapokban) számára újságot adnak ki az aktuális információkkal.

Náluk a TM elemei: az IT folyamatszint, amire ráépülnek a hard és a soft támogató tevékenységek, majd a konkrét alkalmazások. Ruttner Eszter hozzátette, hogy ez kommunikációs célcsoportokat is jelent, mert rájött, hogy nem akar mindenki mindent tudni a TM-ről!

Gyulay Tibor: Mi a különbség a képzés és a TM között? Az előbbi tulajdonképpen push, a másik pull elem, és ezt a kettőt dinamikusan kell alkalmazni.

Sok szó esett a kultúráról és motivációról. Hogy teremtsünk tudásmegosztó kultúrát?  Nem szabad, hogy ez legyen a cél, hanem a konkrét célok támogatása szempontjából az egyes elemeket kell vizsgálni. (Ruttner Eszter megjegyezte, hogy szerinte igenis cél a tudásmegosztó kultúra kialakítása. Gyulay Tibor egyetértett benne, csak ő elkülöníti a célokat és az eszközcélokat.) Minden szervezetben vannak olyan emberek, akik megosztják a tudásuk akkor is, ha nem kötelező – ezekre az emberekre kell nagyon építeni.

Mi történik, ha egy szervezeten belül az egységek közt verseny van? Volt egy konkrét ilyen példa, ahol kötelezően bevezették bizonyos dolgok leírását, ami jó megoldásnak bizonyult.

Technológia kapcsán előjött a tudásbázis építése: ne legyenek olyan válaszok, amelyekhez nem kapcsolódnak kérdések. A tudásbázist az elérendő célokkal kell összekötni és a folyamatokkal.

Életszagú szerepjáték

Az előadások és a workshopok után egy játékos feladatban vehettünk részt, amely mulatságosan emlékeztetett az életből vett jelenetekre. Az előre megadott szituáció szerint lezajlott a tudásmenedzsment rendszer bevezetése, és a projektben résztvevők egy értekezleten mondták el a többieknek a tapasztalataikat. Csoportokat állítottunk össze, hogy 3 pozitív és 3 negatív véleményt fogalmazzunk meg a többi csoport számára, illetve egy önértékelést mondjunk. A szerepek közé tartozott a felső vezetés, a HR, az IT, a termelés (irányító) és a munkavállaló (melyek közül én az IT-hoz tartoztam a szerep szerint.)

A csapatok megbeszélése után természetesen meg is osztottuk egymással a véleményeket, melyből kiemeltem a legérdekesebb mondatokat, mondhatni freudi elszólásokat:

• HR a munkavállalóknak: “Sajnos nekünk a munkavállalókra nem volt sok időnk…”
• HR saját magáról: “Nem találjuk a közös hangot, pedig ez a mi szakterületünk.”
• Munkavállalók a felső vezetés felé: “Vision-mission bullshitelés”
• IT a termelésnek: “A termelőknek nem nagyon tudunk mit mondani, mert nem vettük észre a működésüket”

További részletek és letölthető dokumentumok a PoziTeam honlapján találhatóak.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Június közepétől zajlik a Műcsarnok rendkívül rossz állapotban lévő tetőszerkezetének javítása. Elkezdődött a főbejárat előtti lépcsősor és a portikusz oszlopainak felújítása is – a munkát a szakemberek szakaszosan végzik, ügyelve arra, hogy ne akadályozzák a kiállítóhely üzemszerű működését. A hónap végén bezár az előcsarnokból nyíló művészeti könyvesbolt – a bérlő állandósult anyagi nehézségei miatt kezdeményezte a bérleti szerződés felbontását. A Műcsarnok az épület alagsorában saját kezelésben működtetett, új üzletet hoz létre. Ugyanott átépítik a kávézót, s kialakítanak egy új ruhatárat is. Az átalakult, felújított alagsori rész várhatóan szeptember elejétől fogadja a látogatókat.

Budapest, 2012. június 25.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

App-etite! Hungary – Idén újból versenyre hívjuk a világ legjobb mobil tartalmait és innovatív alkalmazásait a 2 évente megrendezésre kerülő World Summit Award mobil versenyére, amely a környezetükre és használóikra jelentős hatást gyakoroló alkalmazásokat keresi és támogatja.

A WSA-mobil az egyetlen verseny, amely az Egyesült Nemzetek és az általa rendezett „Információs Társadalom Csúcstalálkozó“ (World Summit on the Information Society – WSIS) szervezésében zajlik, egyedülállóan a tartalomra helyezve a hangsúlyt, melyet a társadalmi és kulturális élet valamennyi területét lefedő nevezési kategóriák is tükröznek.

Projekteket a következő nevezési kategóriákban lehet benyújtani:

1.  m-Üzlet & Kereskedelem
2. m-Kormányzat & Részvétel
3. m-Tanulás & Oktatás
4. m-Szórakozás & Életmód
5. m-Turizmus & Kultúra
6. m-Média & Hírek
7. m-Környezet & Egészség
8. m-Befogadás & Képességfejlesztés

Magyar előválasztás július elejéig

A hazai jelentkezés már megkezdődött, és a projekteket 2012. június 30-ig lehet benyújtani. A legjobb magyar mobil tartalmak kiválasztása a hazai szakértők közvetlen jelölésén keresztül történik, ezt követően pedig egy nemzetközi zsűri értékeli a nevezéseket szeptemberben. A nemzetközi verseny nyertesei meghívást kapnak a WSA-mobil ünnepélyes Díjkiosztó Gálája, mely 2013. januárjában Abu Dhabiban kerül megrendezésre.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület – Infotér és a Magyar Tartalomipari Szövetség – MATISZ nemzeti szakértőként részt vesznek a magyar pályázók nevezésében és felkészítésében.

Nevezési határidő: 2012. június 30.

Nevezni a Jelentkezés Lap kitöltésével az nhorvath@matisz.hu vagy a jmlinarics@matisz.hu e-mail címeken lehetséges. Bővebb információért keresse Mlinarics Józsefet a 20/951-4947 telefonszámon.

Bővebb információ: www.matisz.hu; www.wsa-mobile.org.

2010. évi magyar győztes

Az AFF Group által a Magyar Turizmus Zrt. számára fejlesztett Hungary Tourism alkalmazás GLOBAL WINNER díjat nyert Abu Dhabiban, az ENSZ támogatásával megrendezett 2010. évi WSA Mobil Tartalom Világversenyen.

Az impozáns Díjkiosztó Gála teljes videója a következő linken tekinthető meg, melyben betekintést nyerhetnek a világ 2010. évi legjobb mobil tartalmaiba és alkalmazásaiba 8 kategóriában. A magyar nyertesről szóló részek a videó anyag 122:38 és 132:37 percénél találhatók.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Futni unalmas. Minden reggel hatkor csörög az óra, kikászálódsz az ágyból, magadra húzod a futócuccot. Kilépsz az ajtón, az első sarkon még el tudsz osonni mellettük, de következő kanyarnál egyenesen a karjaikba rohansz. Rákapcsolsz és lazán lehagyod őket. Útközben néhány korán kelő ismerősödtől befut némi biztatás, végül biztonságban eléred a bunkert. A kapuban Paula Rattcliffe gratulál a napi teljesítményedhez, a gyakorlótéren már vár Sarge és szokás szerint ordítva számolja a lenyomott fekvőtámaszaid. Mire hazaérsz az asztalon ott vár két új kitűző, az egyiket azért kaptad, mert száz napja minden reggelt futással kezdesz, a másikat mert összesen már 5000 km-t tudhatsz magad mögött. Feltűzöd a többi mellé. Lezuhanyzol, felöltözöl és elindulsz dolgozni.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

UrbanCyclr: Közösségi térkép városi bringásoknak

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

“Nightride? Hogy micsoda? Esti biciklizés Budapesten? Mátyás-Peti Csaba bemutatja ennek a neten alulról felfelé szerveződött szórakozási lehetőségnek a múltját és jelenét. Elmondja a tapasztalatait arról, hogy a közösségi hálók és a web mennyiben és milyen eszközökkel segíti a szervezést.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Csanda Gergely: Csapat.com – Csapatszervezés könnyedén

Ha Te is csapatban sportolsz, tuti találkoztál már ezekkel a kérdésekkel:

• Most akkor lesz ma meccs / edzés? Hányan leszünk?
• Mennyi tagdíjjal is tartozom?

Ha pedig csapatot szervezel, akkor ezek is felmerültek:

• Megváltozott a meccs helyszíne. Most tényleg írjak sms-t mindenkinek?
• Milyen időpontban legyenek az edzések jövőre? Kellene egy gyors szavazás.

A Csapat.com-ot azért hoztuk létre, hogy megoldja ezeket a gondokat. Mindenkinek, aki sportol vagy csapatot szervez.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Typotex Kiadó és a MeetOFF közös együttműködése keretében újabb könyveket szerezhetsz meg, ha részt veszel és végig odafigyelsz a Sport és egészség (a neten) c. rendezvényünkön 2012. június 14-én a Bazaar Klubban! A MeetOFF-on elhangzó előadások alapján három kérdést fogunk feltenni, melyekre ha helyesen és gyorsan válaszolsz, megkaphatod Csányi Vilmos és Miklósi Ádám Fékevesztett evolúció c. könyvét vagy James Le Fanu Az orvostudomány önkritikája c. könyvét.

A Fékevesztett evolúció olyan civilizációs betegségeknek titulált problémákkal foglalkozik, mint a testsúly-növekedés, prostitúció vagy a drogfogyasztás. A szerzők abban reménykednek, hogy a könyv segít rávilágítani arra, hogyan lennének megállíthatóak ezek a társadalom számára káros folyamatok.

Az orvostudomány önkritikája pedig a pe­ni­cil­lin fel­fe­de­zé­sétől kezdve napjainkig vizsgálja az orvoslás történetét. Miért van az, hogy az 1980-as évekig sikertörténetről beszélhetünk, ezután viszont beköszöntött az ambivalencia korszaka? A szerző egy (ön)kritikus választ igyekszik adni erre az orvosokkal és a természetgyógyászokkal kapcsolatban

Megtetszett valamelyik? Gyere el a MeetOFF-ra, és szerezd meg!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Dohánymúzeum egy olyan honlap, melynek különlegessége, hogy mindent megtalálunk rajta, ami a dohányzással kapcsolatos – kivéve azt, hogy káros és egészségtelen. Kitalálójával és megalkotójával, Hornyák Balázzsal készítettem interjút arról, hogyan és miért készítette ezt az oldalt, amely a legnagyobb dohánytörténelmi témájú gyűjtemény a magyar weboldalak között..

Mikor találtad ki, hogy a gyűjteményed egy honlapon is megjelenjen és mikorra valósult meg?

A honlapnak 2012. május 11-én volt a 2 éves évfordulója, tehát 2010-ben készült el. Már ennél jóval korábban elhatároztam, hogy meg szeretném csinálni majd egyszer, csak egymagam kevés voltam hozzá. Aztán jött a technikai segítség, és sikerült megvalósítani. Azóta közel 100.000 látogató volt, ami azért nem rossz szerintem.

Voltak nehézségek az indulásnál? Volt segítség vagy valamilyen támogatás rá?

A legfőbb nehézség a technikai tudás hiánya volt. Sosem tanultam honlap-szerkesztést, így a netről töltöttem le egy programot a hozzávaló használati útmutatóval együtt, és sajnos rengeteg időt fecséreltem el a honlap megszerkesztésére. Egy másik, retro tartalommal foglalkozó weboldal szerkesztőjével megismerkedtem a neten, ő felajánlotta a segítségét. Már majdnem elkészültem a saját szerkesztésű oldallal, amikor megmutattam neki mire jutottam addig. Az eredmény lesújtó volt, mert szerinte az úgy teljességgel használhatatlan volt.

Ő segített végül a technikai részben, megcsinálta az alap-honlapot, mindezt a neten lelevelezve – én mondtam, hogy mit, milyen kinézetűre szeretnék stb. Amikor az alap elkészült és működőképes lett, akkor kezdődött elölről minden, az egész tartalmat, kb. 5000 képet újra fel kellett tölteni, megcímkézni és így tovább. Hatalmas munka van benne, de az eredményt látva, úgy hiszem, megérte.

Ez volt a legnagyobb akadály. Kisebb probléma volt az oldal népszerűsítése, mivel az anyagi keretek teljesen minimálisak, ami van, az a gyűjtemény bővítésére kell, reklámra nem volt pénz. Különféle linkgyűjtő-oldalakon, Facebook-on kellett létrehozni egy-egy ismertetőt. Ez is egy külön szakma, ebbe is bele kellett tanulni.

Hogy jött az ötlet az oldalhoz? Hogy jött létre a magángyűjtemény?

Forrás: Dohánymúzeum

Egyrészt olyan méretű lett a gyűjtemény és annyi érdekességet tartalmazott, hogy már nem volt elég annyi, hogy a szekrény mélyén lapuljanak a cigik bedobozolva. Szerettem volna megmutatni másoknak is azt a rengeteg értéket, amit az évek során összegyűjtöttem. Mivel nem csak tárgyakat gyűjtöttem, hanem az ehhez a témához kapcsolódó egyéb képeket, történeteket, irodalmi műveket is, így szép lassan összeállt egy egész kiállításra való anyag.

Másrészt próbáltam infókat összegyűjteni a gyűjteményhez, de a neten semmi ilyesmit nem találtam. Ez elég szomorú, mert rengeteg külföldi gyűjtő üzemeltet honlapot, de a legtöbbjük csak a saját gyűjteményét mutatja be, különböző tematika szerint, de azért vannak olyanok is, akik főként a saját országuk egykori márkáit gyűjtik csak, és remek dohányzástörténeti oldalt hoztak létre. Egyrészt ez adott ötletet a honlaphoz, másrészt pont ilyenre szerettem volna én is ráakadni, hogy bővítsem az információimat, de magyar vonatkozásban ilyet egyáltalán nem találtam.

A dohánygyárainkat is felkerestem, hogy segítsenek, melyik márkát mettől meddig gyártották stb., de sajnos teljesen elutasítóak voltak, mi több, nem is válaszoltak. Manapság a leggyorsabban a netről lehet információt gyűjteni, itt is lehet elérni a legtöbb embert, és így akit érdekel ez a téma, az meg is találja az oldalt. Sok darabbal sikerült bővíteni a gyűjteményt is, mert felajánlottak megvételre cigiket, vagy komplett gyűjteményeket, de volt, aki ajándékként nekem adott ezt-azt. Tudom, hogy ez a téma nem érdekel sokakat olyan mélységben, mint engem, de sok érdekességet lehet azért itt találni.

A visszajelzések alapján jól tettem, hogy megcsináltam a Dohánymúzeumot. Eleve nem csak a saját darabokat akartam bemutatni, hanem egy teljesen átfogó, magyar dohányzástörténeti oldalt létrehozni, a lehető legtöbb információval, és képekkel olyan márkákról is, amik nekem még nincsenek. Sok képet szedtem össze más gyűjtőktől vagy külföldi honlapokról.

Miért pont a dohány?

Mint a honlap bevezetőjében is írtam, ez a téma azért érdekes számomra, mert a cigaretta egy fogyasztási cikk, amit megvesznek, elfogyasztanak, a csomagolás megy a kukába és volt-nincs. A műtárgyakat direkt azért készítik, hogy akár évszázadokon át is féltve őrizzék, gyűjtsék őket és fennmaradjanak. A cigi nem ilyen.

Amúgy is vonzanak a régi tárgyak, a múlt kutatása. A gyűjtés forgalomban lévő cigikkel kezdődött, vadásztam a külföldi érdekességeket, de ebből olyan sok lett rövid idő alatt, hogy nem lehetett elférni tőlük, másrészt annyi új márka jelent meg nap mint nap, hogy ezeket megvenni, beszerezni szinte végeláthatatlan feladat lett volna. A múltbéli termékek kezdtek érdekelni már, és onnantól kezdve az addigi gyűjteményt kiárusítottam, elosztogattam, és teljesen átálltam a régi márkák felkutatására.

Hogyan szervez közösséget az oldal?

Hát sajnos elég nehezen. Kicsit bánom is ezt, én nagyobb látogatói aktivitást vártam. Az
a baj, hogy mivel régi termékekről van szó, azok az emberek, akikben ezek emlékeket
ébreszthetnek, vagy hozzáfűzni valójuk lehetne, már vagy nem élnek vagy korukból adódóan nem használnak internetet. Akik meg használnak, azoknak ezek a régi márkák nem mondanak semmit, esetleg érdekességként megnézik, de hozzászólni a képekhez, és emlékeket megosztani nem tudnak.

Viszont nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam már, és sok nem dohányos ember is ugyanolyan érdeklődéssel nézte az oldalt, mintha érintett lenne a témában. Mint ezt is írtam, nem is gondolnák a legtöbben, hogy a dohányzás nem csak a tüdőrákról szól, hanem az élet minden területéhez kapcsolódik, számtalan érdekességet rejt, így nem kell ahhoz dohányozni, hogy érdeklődjünk a régi cigaretták iránt.

Sok retro-mániás ámuldozott, vagy akik a dizájn-történet miatt találták érdekesnek az egykori grafikákat, reklámokat. Ráadásul ez az iparág anno több tízezer embernek adott megélhetést, és persze még ilyen tiltások sem voltak mindig, mint manapság. Sőt, régebben kifejezetten támogatták a dohányzást meghökkentő plakátokon.

Végeredményben, akit ez a téma érdekel, a Facebook-on kinyilváníthatja tetszését, a gyűjtőket is talán össze tudom gyűjteni, hogy egymást segíthessük, vagy gyűjteményeinket gyarapíthassuk. Sokszor írtak mások, ha megjelent itthon egy-egy új márka, ezekre igyekszünk felhívni egymás figyelmét.

Hogyan reprezentálódik a gyűjtemény a neten?

Sok múzeumi vagy cigis gyűjtői oldal nagy hátránya, hogy csak fel vannak sorolva a gyűjtemény darabjai, és csak egy-két darabról (vagy még annyiról se) van egy kisméretű, rossz minőségű kép. Én direkt úgy csináltam a lapot, hogy minden egyes darabról nagy méretű, jó minőségű kép legyen, és ha érdekesebb darabról van szó, akkor a csomagolás hátuljáról, oldaláról, belsejéről is van fénykép. Ez szerintem nagy pozitívum. Emellett az egyes márkákról a rendelkezésemre álló összes információmat közzétettem: a csomag kiszerelését, a gyártmány típusát, az egykori árát, a gyártóját, és a gyártási idejét. Különböző tematika szerint, szerintem egyszerűen és jól követhetően vannak csoportosítva az egykori termékek.

Talán a legkézenfekvőbb az időrend, így a magyar dohányipar négy nagy szakasza a négy nagy csoport:
• 1867-1945 között a Magyar királyi Dohányjövedék,
• 1946-1949 között a Magyar Dohányjövedék,
• 1950-1990-ig a Magyar Dohányipar, és
• az 1990 utáni időszak alkot egy egy kupacot.
Ezeken a csoportokon belül a termékek fajtájuk szerint vannak rendezve: cigaretták,
dohányok, szivarok és cigarettapapírok, hüvelyek. Külön kategóriában vannak a külföldi
márkák – ezeket ugyan már abszolút nem gyűjtöm, de sok országból vannak érdekesebb
darabok, így mintegy ízelítőnek megtartottam őket.

Érdekes, vicces sztorik voltak esetleg?

Nem nagyon voltak ilyenek. Inkább a gyűjtés során vagy a gyűjteményi darabok
történetében fordultak elő. A honlapon is írtam, hogy egy 1918-ban gyártott pipadohány úgy maradt meg ennyi időn át, hogy anno a tetőfedő az egyik gerendára tette munka közben, aztán ottfelejtette és bedeszkázták. Nemrég, a ház bontásakor találták meg, 90 év elteltével.

Vannak olyan érdekes, közvetlenül a háború végén készült darabok, amik jól mutatják a
politikai változásokat. Ugye 1945 után mindent eltöröltek, ami a korábbi “királyi” korszakra
emlékeztetett és jött a tervgazdálkodás, meg a nép ereje. Persze a gyártás nem követte olyan gyorsan a politika átalakulását, így a dohányraktárakban még maradtak felhalmozva a letűnt kor termékeiből, ezeknek a csomagolásán ott szerepelt a M. Kir. Dohányjövedék felirat és a koronás címer. Amúgy is anyag- és áruhiány volt, így nyilván nem semmisítették meg ezeket, de nem hagyhatták, hogy a régi kor emlékeit meglássák a fogyasztók, így egy pecsételővel kitakarták a “kir” szócskát, és a koronás címert. Vagy egyszerűen felülmatricázták a régebbi termékeket, és a régi elnevezésű márkákból már egyszerre Táncsics lett, meg Munkás.

Az is érdekes, hogy az anyaghiány miatt felhasználták a régebbről megmaradt, felhasználatlan csomagolópapírokat, úgy, hogy azokba kifordítva csomagolták bele az új elnevezésű cigarettákat. Így a régi csomagolás grafikája belülre került a szemek elől, a külső üres felületre meg szintén egy ócska pecsételővel rányomták az új kornak megfelelő márkanevet. Se grafika, se semmi. Ezek a darabok hűen megőrizték azokat a rövid ideig tartó, átmeneti pillanatokat. Ez is a dohányzás része, és mégis a magyar történelem fontos pillanatait örökíti meg.

A cégek saját dolgozóik számára is készítettek cigarettát, Forrás: Dohánymúzeum

Viccesnek nevezhető a dohánygyártás egy kis szelete: az 1950-s évektől elkezdtek alkalmi és céges cigarettákat gyártatni. Eleinte csak neves ünnepségekre, vagy a legpatinásabb cégeink készíttettek ilyeneket, de az 1960-as évektől már a legszánalmasabb, legnevetségesebb cégek, vállalatok is csináltattak saját szívni valót. Ezeket boltban nem lehetett kapni, csak a vállalatok dolgozói és üzletfelei felé reprezentáltak. Meglepő, de eddig kb. 650 féle van ezekből a gyűjteményben, még legalább 200 fajtáról van tudomásom, és sorra bukkanok rá olyanokra is, amikről még csak nem is hallottam. Sokan nem is gondolnák, hiszen az átlagember a hétköznapokban, a trafikban ilyenekkel nem találkozhatott. Vicces ezeken végigtekinteni, béna grafikák, hülyébbnél-hülyébb elnevezések szerepelnek a dobozokon.

Hozzátennél még valamit az eddig elmondottakhoz?

Szerintem, aki egy kis időt rászán, hogy szétnézzen az oldalon, sok érdekességre bukkanhat, olyan dolgokra, amit nem is gondolna. Bár rettenetesen nagy kép- és szöveganyag van a honlapon, a kereső segítségével megtalálhatók az egyes márkák, és a kategóriák segítségével lehet csak egy-egy témát is nézegetni. Sok irodalmi művet is összegyűjtöttem, amelyekben nagy irodalmáraink vallanak dohányos szenvedélyükről, mondják el véleményüket erről a szokásról, de vannak korabeli, igen mókás illemszabályok is.

Egyik fő célom a gyűjtemény bemutatása és a legszélesebb információnyújtás mellett,
hogy a mai dohányzásellenes világban bemutathassam, hogy ez nem csupán egy káros,
az embereket megosztó és sok vitát kiváltó szenvedély, hanem a dohánygyártmányokon
keresztül megismerhető a mindennapi élet múltja, a történelmünk, a dizájn, a reklám és a
grafika fejlődése, mint sok minden másban. Emlékezzünk arra, hogy régen volt kultúrája is a dohányzásnak, amit mára elfeledtek az emberek, és a vezetők és egészségmániások sem arra sarkallnak, hogy legyünk tekintettel másokra, legyünk toleránsak, ne szemeteljünk stb., csak a tiltást ismerik, ami soha, semmilyen téren nem vezetett eddig jóra.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Mobilitás és Multimédia Klaszter 2012-ben is megrendezte a Magyar Innovációs TechShow-t, ahol a közönség az Akvárium nevű szórakozóhelyen 21 kiállító standod tekinthet meg, melyet a zsűri több mint 40 pályázatból választott ki. Emellett egész nap előadások, kerekasztal beszélgetések zajlanak és egy startup verseny, melyekről a MeetOFF „percről-percre” igyekszik tájékoztatást nyújtani.

9:40 Elkezdődtek a TechShow megnyitó előadásai: Dr. Sztáray Péter (Magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkár), Szabó István (Nemzeti Innovációs Hivatal főosztályvezető) és Pukler Gábor (Mobilitás és Multimédia Klaszter) arról beszéltek, hogy mennyire fontos az innováció, és mindannyian támogatni szeretnék az új ötleteket.

Bejelentették, hogy a TechShow egész nap követhető Ustreamen keresztül: http://www.ustream.tv/koncertblog

Mi újság a Szilícium Völgyben?

10:05 Creative Leadership: Enterpreneurship & Innovation Culture címmel Gigi Wang (MIT/Stanford Venture Lab elnökségi tag) kezdte el előadását. Elmondta, hogy az innovációhoz minden nap nyitottság szükséges, és hogy gyakoroljuk folyamatosan az információmegosztást, illetve bízzunk egymásban. Vállalni kell a kockázatokat is, túl a komfortzónánkon, és bátorítsuk a csapatunkat a döntéshozásra, a felelősségvállalásra.

Elengedhetetlen az együttműködés, mivel egymással kell megosztanunk az ötleteinket, együtt dolgozni a problémákon és a sikereken is. Ázsiát jó példának tartja a nyitottság és a kreativitás szemléltetésére. Ugyanilyen fontos a becsületesség is a kapcsolatokban, inkább a „Win-win-win” (mindenki nyer) szituációkra törekedjünk a „Win-Lose” (valaki nyer, a másik veszít) helyett.

Ne legyünk féltékenyek! Ahelyett, hogy féltékenyek lennénk arra, aki valamit jobban csinál – tekintsük egy lehetőségnek arra, hogy kapcsolatot teremtsünk egy sikeres emberrel. Ezek alapján a szempontok alapján építsük fel a jó kultúrát

10:20 A következő előadás „Silicon Valley Inverstments Trends” címmel kezdődött Mark Iwanowski (Global Visions Team ügyvezető partner) előadásában. Felhívta a figyelmet a változások gyorsaságára manapság az IT területén. 1900-ban pl. még csak a családok 10%-ban volt elektromosság, ma pedig már a háztartások több mint 90%-ban van emellett még elektromos tűzhely, tv, mikrohullámú sütő, mobiltelefon stb. 1993-ban egy matematikus megjósolta, hogy a számítógépek ember feletti mértékben intelligensek lesznek. Ez az idő elérkezett volna?

A trendek közé tartozik, hogy minden a „felhőbe” megy, köztük az adatok és az alkalmazások. A strukturálatlan adatokból pedig tudást tudnak kihozni. A hangfelismerés hamarosan elég jó lesz, ezért könnyebbé válik a keresése, fordítása, az emailek írása. Ugyanígy a gesztusok is felismerhetőek, gondoljunk például a Wii-re és a Microsoft Kinectre. A mobilunk kamerájával pedig már sok mindent felismerhetünk és összehasonlíthatunk. Az Augmented Reality (virtuális valóság) egy nagyon jó szimulációs eszköz, és rengeteg alkalmazás foglalkozik már vele.

A jövőben, vagyis a következő 2-5 évben valószínűleg a fejlesztők arra koncentrálnak majd, hogy a az emberi interakciók még könnyebben menjenek a technológia segítségével. Sok áttörésre számítanak az IT, nanotechnológia és biotechnológia együttműködésével. Az „Internet of Everything” megközelítés egyre jobban terjed, már mindenhol okos megoldások vannak. A technológiával könnyebb bekerülni a piacra, de nehezebb jónak maradni a versenyben.

10:50 A két eddigi előadó, Gigi Wang és Mark Iwanowski részvételével kerekasztal beszélgetés kezdődött a Szilícium völgyi trendekről.

Gigi Wang szerint ugyan tudnunk kell, hogy mik a trendek a Szilícium Völgyben, de mindenek előtt a helyi igényekből kell kiindulnunk. Ha valami nem működik, akkor azon változtatni kell, de csak a magyarországi szükségletek szerint.

Elmondta, hogy a Szilícium Völgyben nincsenek külön területek például a magyaroknak, hanem mindenki egy helyen, egymással dolgozik. Mark Iwanowski is megerősítette, hogy a lényeg a csapatokban van, és a cégek együttműködésében.

Business Incubator Show – Első blokk

10:40 Rövid kávészünet után a program az Egyetemi tech transzfer irodák kerekasztalával folytatódott. A résztvevők:

• Antoni Györgyi, ELTE Innovációs és Technológiatranszfer Iroda
• Bacsa László, BME Technológia és Tudástranszfer Iroda
• Dr. Bene Tamás, Debreceni Egyetem Tudás- és Technológia Transzfer Iroda
• Dr. Buzás Norbert, Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság
• Dobay Kata, Pécsi Tudományegyetem, Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ
• Dr. Dőry Tibor, Széchenyi István Egyetem, Tudásmenedzsment Központ (SzE TMK)

Az oktatókból is „ki kell bányászni” azokat tudásokat, amelyek hasznosíthatók. A tudástranszfer irodában igyekeznek minden szakterületet lefedni az ott dolgozó szakemberekkel. Fontos, hogy a találmányok előkerüljenek és azonosítva legyenek: ezt lehet úgy is, hogy végiglátogatják a tanszékeket vagy úgy, hogy egy keretrendszert alakítsanak ki az egyetemen.

A technológia mellett fontos a bizalom kiépítése is, hogy a kutatónak eszébe jusson felhívni publikálás előtt a tudástranszfer irodát – mondta Antoni Györgyi. Ehhez az kellett, hogy már a pályázatírásnál folyamatosan segítették a kutatókat, és válaszoltak a kérdéseikre. Debrecenben először egy tudástérkép készítésével kezdték a munkát, és minden csoporttal egy interjút készítettek: milyen kutatási eredményeik vannak, kik a tagjaik. Ezáltal megismerték a kutatók a Technológia Transzfer Irodát, és kifelé is meg tudják mutatni az „étlapot”. Dobay Kata is megerősítette, hogy a portfólió építése fontos feladat, mert így tudják összekapcsolni a kutatási irányokat.

Ezzel szemben Győrben nem a kutatókra, hanem a hallgatókra fókuszálnak, és segítik őket a startup-kezdeményezésekben. Az oktatók mentorként kerülnek bele a fókuszba. Az ELTE-n Innovatív Kutatói Díjat alapítottak amiatt, hogy a hallgatókat díjazni tudják. Több egyetem is jelezte, hogy itt a kiállítók között is megtaláljuk a hallgatóikat. Érdekes, mikor a hallgatók vizsgára várakoznak, és köztük több olyan is van, akik főnök-alkalmazott viszonyban vannak egy-egy egyetemi startupon belül.

Kiállítói pitch-ek – Első blokk

12:00 A moderátor angolul felkonferálta a blokk előadóit, majd Bruckner Zoltán (Primus Capital): Komolyan gondoljátok? címmel elkezdte angol nyelvű felvezető előadását. Elmondta, hogy 37 md Ft-ot fektettek be a Jeremie felénél, és még ugyanennyi van hátra.

Azt javasolja, hogy ne a megoldás kidolgozásával kezdjük a startupot. Először a problémát kell kitalálni, és hogy elég nagy-e ez a probléma ahhoz, hogy gondolkozzunk rajta. Ezután meg kell nézni, hogy ezt a problémát megoldották-e már. Ha még nem, akkor az a kérdés következik, hogy lesz-e aki kifizesse? Ki lesz az, és mennyibe fog kerülni ez neki(k)?

Sikered startupok abból lesznek, amelyek valós világpiaci problémára fókuszálnak, van világpiaci keresletük és rendelkeznek profi, külföldi értékesítéssel. “Ne spóroljunk a pénzzel, ha sales-est keresünk” – javasolja Bruckner Zoltán.

12:17 Elkezdődtek a kiállítók előadásai: minden előadónak 4 perce van a termékének a bemutatására, majd 1 perc következik, mikor a közönség felteheti a kérdéseit. A prezentációk szintén angol nyelvűek.

12:18 Adatkocka: Három srác kezdte ennek a fejlesztését, akiknek volt egy jó ötletük. Az előadó fel is mutatta a terméküket az Adatkockát http://adatkocka.hu , ami egy kis fekete kocka. Ez lokális fájl szerverként működik az irodában. Az egyszerű modell 39.900 Ft, ami 50GB-os méretű az 6450 Ft / hónap. Nem kell senkinek informatikusnak lennie ahhoz, hogy használja, mert olyan egyszerű. A benne lévő adatokhoz nem férhet hozzá senki, mert olyan biztonsági funkciókkal látták el. Kérdésre elmondta, hogy a megoldásuk hasonló a Dropboxhoz, de az sokkal kevésbé biztonságos, sőt bárki elolvashatja a rajta lévő adatainkat.

12:23 Analogy Dialogue: A sztorikból és az analógiákból indulnak ki az egyes problémák megoldásához. Ehhez ki kell alakítani a tapasztalatmegosztás kultúráját, és lehetőséget kell mindenkinek adni arra, hogy meg is ossza másokkal a tapasztalatát. Egy IT platformot alakítottak ki, ami egy Tapasztalat Piacként funkcionál tulajdonképpen. A moderátor ezután feltette a kérdést, hogy ki értette miről szólt ez az előadás, mire kb. 6 ember tette fel a kezét. Valaki rákérdezett, hogy ez egy Wikipédia-szerű dolog-e, ahová mindenki feltöltheti a tudását. Szertics Gergely szerint ez azért más, mert a Wikipédián az emberek célzottan keresnek ismereteket, de az Analogy Dialogue nem ilyen fajta tudásmenedzsment rendszer, mert az adatok helyett a tapasztalatokra épít.

12:30 Dension: Az előadó egy kisautót hozott fel a színpadra és egy szatyornyi távirányítót, amit szerinte el kellene felejtenünk, és inkább a mobilunkat használhatnánk az irányításhoz. Ehhez van egy csatlakoztatható kontroll eszközük. Az autón pedig van egy kis kamera, aminek a képét nézhetjük a mobilunkon keresztül. A mobilt egyszerűen forgatni kell a kezünkben ahhoz, hogy az autót kormányozzuk.

12:37 Gravity Impress: Kinek van otthon tv-je? És kinek van olyan tv-je, amin bármilyen internetes tartalmat tud nézni? Az internetről ugyanis egyre több tartalmat érünk el ingyen. Az Impress meg tudja nézni a felhasználók internetes videónézési szokásait, és targetált hirdetéseket mutatni ezután. Egy kérdés arra vonatkozott, hogy a célközönségük maguk a felhasználók vagy a tv társaságok, amire a válasz, hogy az utóbbiak.

12:43 Justlistento.it: Az alkalmazás a KitchenBudapest egyik projektje, ami egy YouTube-on alapuló zenelejátszó. Ennek segítségével a saját rádiónkat állíthatjuk össze, és új előadókat fedezhetünk fel magunknak. Példaként az 1970-es évekbeli koreiai funkot hozta, amire ennek köszönhetően bukkant rá, hogy az ő ízlését tükrözi. Nem lehet ezzel zenéket venni vagy eladni, csak egyszerűen hallgatni. Az alkalmazás ingyen elérhető az interneten keresztül.

12:50 Mcule.com: Ennek segítségével cloud technológián alapuló kereséseket lehet lefuttatni kémiai témákban, és egy minőségi, nagyméretű adatbázist állítottak össze a kutatók számára a molekulákból. Ajánlják kis és közepes méretű biotechnológiai vállalatoknak.

12:55 Nemesys Engine: Játékokat fejlesztenek a felhasználók számára, pl. Fortix 2, Ignite. Úgy látják, folyamatosan nő az igény a mobilos játékok iránt.

13:00 Quargo: A website-on keresztül feltölthetjük a tartalmainkat (pl. fotó) és 3D formába konvertálhatjuk őket, ezután kapunk egy QR / AR kódot, ami a tartalmunkhoz vezet. Ezeket a kódokat a termékeinkre is rátehetjük, amiket leolvasva az emberek még több információhoz juthatnak a kiterjesztett valóság segítségével.

13:05: Remotesense: Intelligens otthonokat lehet kialakítani a termékkel, vagy éppen gyárak és egészségügyi monitorozására is alkalmas. Költségkímélő és biztonságos megoldásnak tartják.

13:10: Taxistartup: 1894 óta nem változtak a taxitársaságok, és telefonos operátorok közvetítik az autókat az igénylőknek. Ezzel szemben ők egy alkalmazást kínálnak, amire a Facebook-on lehet regisztrálni. Van mobilos appjuk a vezetők és a járókelők számára is térképes funkciókkal.

13:18: Wispot: Egy wifin alapuló helyalapú szolgáltatás, melynek segítségével a a felhasználók internet hozzáféréshez jutnak, ha megosztanak egy e-képeslapot az ismerőseikkel valamilyen formában.

13:21 Elkezdődött az ebéd.

14:15 Az ebédszünet után Hrish Lotlikar (EastLabs ügyvezető igazgató) előadásával folytatódott a TechShow. Az előadó arról beszélt, hogy miért kezdette el Kelet-Európában befektetni. Elsősorban a lehetőségek miatt, amihez hozzájárult például a növekvő internetpenetráció.

Viszont nehézséget jelentett számára a nyelv, a helyi hálózatok és a piac. Szakmai szempontból volt problémás a menedzsment tapasztalat hiánya és a sikeres sztorik megtalálása. Erre jelentett megoldást a globális célzás, a menedzsment tehetség fejlesztése és lokális illetve globális források kiépítése egyaránt.

Ezután magáról az EastLabasról és 2012-es befektetéseikről hallhattunk, melyek közé a következők tartoznak: http://www.runfaces.com, http://www.myteamvoice.com, http://www.findguru.me, http://activegift.me

14:35 Fehér Gyula a Ustream-et mutatta be először néhány mondatban, mely a legnagyobb élő-videó szolgáltató a weben, és több mint 60 millió felhasználót szolgál ki havonta.

A befektetés nagy előnyének tartja, hogy új tapasztalatokat szerezhetnek ezáltal, és új kapcsolatokhoz juthatnak. Viszont a pénzzel együtt hígulhat a vállalat, fel kell adni néhány korábbi szabályt.

Ha kevesebb pénzre van szüksége a vállalkozásunknak, akkor azt ajánlja, hogy az üzleti angyalokhoz forduljunk, akik sikeresek a saját területükön és kisebb téttel játszanak. Ha több pénzre vágyunk, akkor érdemes a kockázati tőke befektetőkhöz (Venture Capital vagy VC) fordulni.

Mikor VC-t választunk, akkor érdemes megnézni az eddigi sikereiket, az alapítókkal való kapcsolatukat, a sikeres vállalkozásaikat. Ne feledjük, hogy a befektetési üzlet megkötése nem a végcél, hanem csak a kezdete egy új fázisnak…

14:55 Elkezdődött a magyar startup programok kerekasztala, melynek résztvevői:

• Bakó Zsolt, Colabs Startup Center
• Bogár Bence, Kitchen Budapest Startup Program
• Dehelán Gábor, My Corporation – The Smart Office
• Miskolczy Csaba, StartUp Underground
• Bala Mulloth, CEU InnovationsLab
• Weiszbart Zsolt, Valley Connect
• Záboji Péter, European Entrepreneurship Foundation

Kiállítói pitch-ek – Második blokk

15:45 Dobó Mátyás „Doransky” kezdte felvezető előadását, melynek lényege, hogy ne csak startupokat fejlesszünk, hanem beszállítói piacot is. Majd megkezdődött a pitch-ek második sorozata.

15:55 Amblyopia annak a betegségnek a neve, melyben az egyik szem sokkal erősebb a másiknál, és a gyengébbel csak pontokat látnak a betegek. Ez az emberek 5-10%-t érinti, de igazából már 7-9 éves korban felismerhető és kezelhető lenne. Erre fejlesztettek egy alkalmazást.

16:03 Cloud Robot: Az előadó azt tapasztalta a trendekben, hogy minden 3-5 évben volt olyan film, melynek a főszereplője robot volt. 2010-es adatok szerint 67 milliárdot költöttek videojátékokra, 83 milliárdot játékokra és 32 milliárdot filmekre, amelyben robotok szerepelnek. Ebből kiindulva robotos játékot valósítottak meg, ahol lehet például bokszmeccseket szimulálni a robotokkal. Jelenleg a prototípus lezárási projektjében vannak, és ezután szeretnék majd üzletileg értékesíteni.

16:08 Daqit: Egészségügyi páciens monitorozó rendszereket fejlesztenek, alapvetően vércukor problémával és magas vérnyomással rendelkezőknek, de van egy moduljuk pánikhelyzetek esetére is. Az adatok a központba futnak be, ahol figyelik a betegeket

16:12 Egérút: Egy navigációs szoftver, amit a forgalmi dugók miatt készítettek. Megoldásuk a felhasználóktól érkező anonim statisztikákra épít, valamint jelzik az útlezárásokat is. Négy év fejlesztés után érték el a jelenlegi állapotot. Rendelkeznek egy online navigációs technológiával is, mely bármely országba továbbvihető. 2011. október óta 18.000 felhasználó töltötte le Androidos telefonra.

16:17 Job CTRL: A dolgozók és a cégek számára kifejlesztett alkalmazás, amit három éve kezdtek fejleszteni. Azt szerették volna kimutatni, hogy melyik dolgozó mekkora értéket termel a cég számára. Minimális adminisztrációval szerették volna mindezt elérni, megkerülve a sok meetinget és emailt. Dolgoztak rajta HR-esek, jogászok, munkapszichológusok, munkajogászok és informatikusok. Az alkalmazáshasználók 20-30%-os hatékonyságnövekedést tudnak elérni. Azt tapasztalták, minden munkakörben alkalmazható a rendszer és különböző platformokon működik.

16:24 iDoo: Látványos bemutató következett, melynek során egy tornázó lány állt a színpadra, és azokat a mozdulatokat csinálta, amelyek a projektoron láthatóak voltak. A rendszer ezután elemzi a mozdulatokat, és iDoo-pontokat ad a használónak.

16:30 Ma este színház! „A last minute jegyek piacát hoztuk létre” – mondta az előadó. Féláron lehet megvásárolni az oldalon keresztül olyan színházjegyeket, amik nem keltek aznap estére. Ezzel egy tipikusan win-win szituációt kínálnak a felhasználóknak és a színházaknak. Az oldalon lehet látni, hogy melyek azok a darabok, amelyek aznap elérhetőek, és a jegyek azonnal meg is vásárolhatóak. Majdnem az összes budapesti színházat sikerült ezzel elérniük, és eddig csupa pozitív visszajelzést kaptak.

16:33 Optoforce: A szenzor nem csak az erő nagyságát, hanem az irányát is detektálja. A piacon lévő összes többi szenzornál érzékenyebb ez az eszköz, és a felületén mindenhol mér. Emberi mérésre is alkalmas, pl. a pulzusra, de az extrém hőhatásokra, savakra is ellenálló. Egymás után egy kalapácsütést és egy tollpihét is le tudod mérni.

16:40 Orca: Egy olyan járművet hoztak létre, mely az energiahatékonyságra kiélezett. Az elektronika teljesen saját fejlesztés benne. A terméket az iparba is szeretnék majd továbbvinni.

16:45 Stratodroid: Okos számítógép, mely alkalmas többek közt természet-megfigyelési, kutatási, ipari vagy otthonautomatizálási célokra. Az alapja modulárisan kiegészíthető szenzorokkal és vezérlőkkel. A távoli vezérlése pedig akár egy okostelefonnal is végezhető.

A díjátadóra rövid szünet után került sor, melynek keretében külön osztottak ki a közönség és a zsűri által megszavazott nyereményeket:

• A T-Systems ingyenes felhő alapú szolgáltatását az Analogy Dialogue fejlesztését végző Licence to Manage Kft. kapta.
• A közönség a legjobb prezentáció díját RemoteSense-t prezentáló BME-Infokom Innovátor Kft.-nek ítélte oda.
• Szintén a közönség szavazatai alapján leginnovatívabbnak tartott termék a JobCTRL, melyet a TCT Hungary Kft. mutatott be.
• A zsűri által megszavazott nagydíjat szoros versenyben, az mcule.com -ot mindössze egy ponttal megelőzve az OptoForce nyerte.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A Könyvfesztivál legtöbb szakmai előadását kik tarthatták volna, ha nem a könyvtárosok? 2012. április 20-án két különböző programon is sikerült részt vennünk, amit a Millenáris Fogadóban rendeztek meg. A Galéria Könyvtáros Klubjában Bánkeszi Katalin és Ládi László, az OSZK Könyvtári Intézetének nevében a könyvtárosok új kihívásairól és lehetőségeiről beszélt. Míg az emeleten “Szellemi örökségünk digitális megőrzése” címmel hallhattunk több előadást a hazai digitalizálási projektekről. A Könyvfesztivál egyéb programjairól már korábbi bejegyzésekben is beszámoltunk.

Könyvtáros Klub: Új kihívások és lehetőségek a könyvtárakban

Bánkeszi Katalin: Az ODR megújulása

Az előadó elmondta, hogy a könyvtári rendszer fejlesztéseit 2013-ig a portál program határozta meg. Az új lehetőségek közt 24 órás szolgáltatások kialakítása is volt a cél. A könyvtárak közösségi szerepét nagyon fontosnak tartják, hiszen az információszolgáltatás eleve alaptevékenység, de a közösségépítő szerepe is egyre erősödni fog véleményük szerint. Egy időben azt tapasztalták, hogy az emberek egyre eltávolodnak egymástól, ma viszont egyre több a virtuális közösség, ahol közös érdeklődésű, közös hobbijú és közös szakterületű emberek gondolkodhatnak együtt.

A könyvtárak sok lehetőséget kaptak az előre gondolkodásra, és a folyamatos fejlesztés eleve elkerülhetetlen. Az információnak nagyon nagy értéke van, és el kell juttatnunk az emberek otthonába is – hívta fel a figyelmet Bánkeszi Katalin. Az oktatás korszerűsítése kiemelt cél volt, ehhez kötődik, hogy a könyvtár szolgáltatásai az élethosszig tartó tanulást segítik elő. Öt kiemelt projekt támogatta az országos könyvtári fejlesztéseket. Egymáshoz kapcsolódó modulokból állt össze a rendszer, melynek legnagyobb eleme az ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) és a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus). További terv, hogy az olvasók is indíthassanak majd kéréseket a felületről.

Az elektronikus dokumentumok megjelenése nagy változást hozott a könyvtárban: másképp kell kezelni a dokumentumokat és az internet hatására is módosultak a szolgáltatások. Az OEDR (Országos Elektronikus Dokumentumküldő Rendszer) egy koncepció kialakítását jelenti. A cél az lenne idővel, hogy a rendelések életciklusának a követése ide integrálódjon be. Az olvasói felület a távoli elérést is tudja majd biztosítani.

Ládi László: Kihívások és válaszok???

“Kihívás rengeteg éri mostanában a könyvtárosokat, akár napi szinten” – kezdte előadását Ládi László. A válaszok pedig kérdőjelekkel vannak (erre utal az előadás címében a három kérdőjel), és a tényleges válaszok csak nagyon-nagyon lassan alakulnak. Az előadó leszögezte már az elején, hogy az EU pályázati lehetőségek irányából szeretné megközelíteni a témát.

Folyamatos kihívás évek óta, hogy egyre kevesebb pénz van, viszont egyre több fejlesztésre lenne szükség. Az eddigi pályázatok 9 milliárdosak voltak, a 2012. május végéig leadható TIOP és TÁMOP pályázatokkal együtt 4 milliárddal fog nőni a szám. Sok szenvedéssel és bürokrácia útján lehetett hozzájutni a pályázati pénzekhez, viszont megérte a korszerű eszközökért.

A következő kihívás a kommunikáció: könyvtár-lakosság, felhasználók-könyvtár és könyvtáros-könyvtáros között. A TÁMOP közel 6 milliárdot biztosított erre a célra, benne a szakképzés és a nyelvi képzés frissítésével.

A versenytársak is kihívást jelentenek, amelyekből nagyon sok van. Mindenki megpróbál az elektronikus szolgáltató piacra bejönni még (eMagyarország, Teleház, IKSZT = Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér stb.), és majdnem mindegyik megtalálja a könyvtárakat partnerként. A partnerség sokszor odajut, hogy a könyvtári veszi át a többi funkciót is.

A másik versenytárs az internet, mely rengeteg szolgáltatással, eszközzel és tartalommal rendelkezik. Köztük például ott a Google, ezen belül Google Docs, Maps, Reader, Analytics stb. A könyvtárak a maguk eszközeivel szintén megpróbálnak válaszolni ezekre: folyamatos rendelkezésre állás, távhasználat és portálszolgálat fejlesztése.

Az egyik legnagyobb kihívás viszont saját magunk vagyunk Ládi László szerint, és az a kérdés, hogy tudunk-e alkalmazkodni a rendszeres újításokhoz.

Szellemi örökségünk digitális megőrzése konferencia

A Könyvtáros Klub két előadása után az Arcanum és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) által szervezett konferencián vettünk részt, melynek moderátora dr. Tóth Máté (OSZK) volt. A párhuzamos programok miatt sajnos az első előadásokról lemaradtunk.

Vonderviszt Lajos: E-könyv kívánságra, avagy van-e élet a tömegdigitalizáció előtt/után/helyett?

Egy automata szkenner 1 óra alatt 3,5 könyvet tud digitalizálni, felszorozva egy nap alatt nagyjából 84-et. Az OSZK-ban kb. 20 millió könyv van, ez alapján lehet további számításokat végezni. Az előadó hozzátette, hogy 120 milliárd forintba kerülne 20 millió könyv korrektúrája – egy másik kérdés, hogy neki kell-e állni azoknak a könyveknek is, amiket soha senki nem fog elolvasni.

Az  OSZK-ban ezen kívül van 6 millió olyan dokumentum, amely nem könyv és nem lehet betenni a szkennerbe. Ha valamit nem automata csinál, akkor azaz időtényezőt nagyban növeli, ezen kívül nem is mindegyik szállítható.

Ezután az EOD rendszerét mutatta be, mely 12 európai ország 30 könyvtárával dolgozik együtt. (Várják a további érdeklődő könyvtárosokat!) A megrendelők katalógusban adhatják fel kérésüket, és előre látják a kalkulációt mennyibe fog kerülni.

Kenyeres István: Az NKA digitalizálási és tartalomszolgáltatási programjai

2012-től összevonták a levéltári, könyvtári és múzeumi kollégiumot Közgyűjtemények Kollégiumává. A levéltári digitalizálási projektek közül 105 projektet finanszírozott az NKA, a múzeumoknál 51 projektet, de a könyvtáraknál nem volt kifejezetten ilyen kiírás.

A levéltárakon belül a kataszteri területek az egyik legfontosabb munka lett volna, de nem nagyon lehetett őket használni. Több levéltárban, több fordulóban finanszírozta meg az Nemzeti Kulturális Alap ennek digitalizálását. Eddig nagyjából a felénél tartanak a munkának.

A Magyar Levéltári Portálon publikálták ezeknek eredményeit: több mint 1 millió levéltári irat elérhető, 2,5 millió rekord, 3 millió digitális felvétel. Napi 250-300 látogatója van az oldalnak. Először feldolgozást végeznek, mert metaadat nélkül nincs értelme a digitalizálásnak.

Szükség lenne képeslapok, helyi lapok, iskolai értesítők, plakátok és fotók tematikus adatbázisban való közzétételére is. Továbbá fontosak lennének még az analóg egyedi hangzóanyagok (népdalok) és pártdokumentumok. Sajnos azonban nincs olyan közgyűjteményi közös portál, ahol a projektek egységesen megjelenhetnének.

Tóth Máté: ENUMERATE projekt

A közgyűjtemények körében kérdőíves vizsgálatot folytattak, mely projektet az Európa Tanács finanszírozza ENUMERATE néven. A felmérést nemzeti koordinátorokon keresztül végezték, a legfelsőbb szinten az ún. “core group”-pal, de ez utóbbinak a magyarok nem tagjai. 1500 kitöltős lélektani határt tűztek ki, melyet sikerült átlépni (1619) és ebből próbálnak következtetést levonni. 31 ország vett benne részt, közülük 27 EU tagállam, 58 db magyar intézmény küldte el adatait, 99 kitöltővel.

A kitöltő intézmények a legkülönbözőbb közgyűjteményi szervek lehetnek, mert nehéz 30 ország hagyományaihoz igazodni. A legtöbb közülük a levéltár, a múzeum és a felsőoktatási könyvtár. Magyarországról szintén levéltárak és felsőoktatási könyvtárak töltötték ki legtöbben, illetve szakkönyvtárak. A kitöltők közül 63 nyilatkozta, hogy folytat digitalizálási tevékenységet. Vannak sokan, akik szeretnének vele foglalkozni, de nem tudnak.

Három fő tartalmi elem szerepelt a szöveges leírásokban: pénzhiány miatt csak pályázati pénzekből lehetne digitalizálni, szakemberhiány és létszámleépítések, ezen kívül írtak az intézmények arról is, hogy mit tekintettek sikernek.

Markója Szilárd: Educatio Nonprofit Kft. oktatási és kutatási adatbázisai

• Múlt héten indult az új SuliNet portál, amit az előadó mindenkinek a figyelmébe ajánl.
• A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár 2005-ben indult, jelenleg 630 cím található benne, leginkább természettudományos tartalommal.
• Az Arcanum Digitális Tudománytárában 33 cím teljes tudományos folyóirat évfolyamait tudták közzétenni. Tervezik, hogy a közgyűjteményi szféra számára is kibővítik.
• Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) keretében adatbázis licence-eket vásárolnak, pl. Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, Akadémiai szótárak, Grove Music Online, JSTOR, Project MUSE, Science Direct, Scopus, SpringerLink. (Az EISZ-t érdemes például az egyes felsőoktatási könyvtárakban keresni.)

Judaica Europeana

A Judaica Europeana külön projekt volt az Europeanan belül, melyben  könyvtárak, levéltárak, múzeumok dokumentumait digitalizálták. Itt nem önállóan töltik fel az intézmények az anyagaikat, hanem holisztikus szemléletben. 2010-2011-ben zajlott a projekt: 7 országból 10 partner társult, Magyarország részéről a Magyar Zsidó Levéltár. Nehézséget jelentett, hogy nem volt egy digitalizálási terv az elején, hogy milyen kritériumok szerint választják ki a dokumentumokat, de utólag nagyon örülnek neki, hogy ezek már megvannak. Összesen 30.000 dokumentumot digitalizáltak ennek keretében.

A részfeladatokat különböző intézmények vállalták, így a szakmai munkára tudtak koncentrálni. Van egy soknyelvű keresőprogram, és a portálon keresztül összekapcsolódhatnak azok a tartalmak, amelyek egyébként nem feltétlenül kapcsolódnának. A saját honlapokra és adatbázisokra jelentős forgalmat generál az Europeana. Különböző alkalmazások léteznek és mobilos fejlesztéseket is végeznek, ami szintén pozitívan hatott vissza a tartalomra.

Egységesítették a metaadat rendszert, a szótárat, és tezauruszokat hoztak létre. Nincs minden kész, de a fejlődés menete az bíztató. A „Haskalah” a zsidó felvilágosodást jelenti, és ez egy alprojekt ezen belül, tematikus oldalként. A követelmények között szerepelt, hogy közös virtuális kiállításokat kellett rendezniük és konferenciákon előadniuk. Pl. Dadaizmustól a szürrealizmusig, zsidó színházak, zsidó képeslapok és még egy magyar kiállítás a zsidó nőkről fog szólni.

2012-2014 között egy másik projekt kezdődött, melyben már nem vesz részt Magyarország, ezért nincsenek kötelezettségek.

Sándor Ákos: Innovatív digitális tartalomfejlesztés külső és belső erőforrások felhasználásával a Klebelsberg Könyvtárban

Három csoportra szokták bontani a szolgáltatásaikat a Klebelsberg Könyvtárban: publikus források, egyetemi hálózatra készülő források és lokálisan elérhetőek. A full text visszakereshetőség és a repozitórium alapelvárás volt. Egyablakos keresőt hoztak létre, ahol valamennyi szolgáltatás egyszerre elérhető.

A Contenta repozitóriumokat részben az egyetemi hallgatók állítják elő és adják közre. Ebben az adatbázisban érhetőek el a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) született doktori disszertációk, diplomamunkák, szenátusi dokumentumok és egyéb publikációk (pl. cikkek, monográfiák, tanulmányok). Az egyetemi könyvtáraknak egy kormányrendelet előírja a doktori disszertációk közzétételét és metaadatokkal ellátását. Az egyetemen belül a plágiumkeresést először a nyilvánosság biztosításával igyekeznek elérni.

Egy darab szkennerrel rendelkeznek, mely 10 perc alatt kb. 1000 oldalt tud bedigitalizálni úgy, hogy közben a gép egyszerre mindkét oldalt beolvassa.

Nagy élvezettel hallgattuk az előadásokat, melyek olyan digitalizálási projekteket mutattak be, amikről csak részben tudunk vagy egyáltalán nem hallottunk még. Bízunk benne, hogy az olvasóknak is tudtunk újat mondani, és sok ilyen előadásról beszámolhatunk majd a jövőben is.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A “hogyan népszerűsítsük a tudományt?” kérdésre a Tudástársadalom Alapítvány a TudásPresszó rendezvénysorozat elindításával felelt. Ez a műfaj a nemzetközi ScienceCafé mintájára jött létre, hogy a tudomány értékeit bemutassa ismert kutatók és a civil szféra képviselőinek közreműködésével.

2012. április 21-22. között a megszokott FUGA Építészeti Központ helyett a Tudományfesztivál kereteiben tekinthette meg a közönség az élő beszélgetéseket. A kétnapos rendezvény első napján jártunk, mikor dr. Fábri György, az ELTE rektorhelyettese Demetrovits Zsolt addiktológussal, Kocziszky György közgazdásszal és Aszódi Attila mérnökkel folytatott beszélgetéseket a tudomány különböző részterületeiről. Természetesen csak arra volt lehetőségünk, hogy ezekből a párbeszédekből egy kivonatot készítsünk az olvasók számára, a teljesség igénye nélkül.

Fábri György beszélget Demetrovits Zsolt addiktológussal

Nemrég a Science Magazinból két cikknek a közlését visszavonták nemzetbiztonsági szempontból. A kémiai témájú cikkek esetleg megkönnyíthették volna a terroristák dolgát tömegpusztító fegyverek készítésében. Ez az ügy hosszú beszélgetést indított el, majd végül úgy döntöttek, hogy a cikkben nincs sokkal több információ, mint a korábbiakban. A nemzetbiztonsági szolgálatok viszont jelezték, hogy a továbbiakban szeretnék ezeket a cikkeket előzetesen átnézni.

A Science Café 2009 óta működik, és kiderült, hogy ez világszerte elterjedt dolog. Már a 34. alkalommal rendezik meg ezt a beszélgetéssorozatot, ezúttal Dr. Demetrovits Zsolt pszichológus és addiktológus részvételével.

• Fábri György először magáról a pszichológiáról és a népszerűségének okáról kérdezte beszélgetőpartnerét.
• Demetrovits Zsolt: A pszichológusok foglalkoznak az ember biológiai lényével, társas lényével és ezek kölcsönhatásával. Nagyon mindennapi köze van a társtudományokhoz, létezik például reklám- és munkapszichológia is és ezáltal könnyen kiválaszthatja az ember, hogy milyen irányban szeretne kutatásokat végezni.
• F.Gy.: A PC World igazi szélsőséges devianciákra hívta fel a figyelmet a közösségi oldalak használatával kapcsolatban: két olyan anyáról is olvashatunk, aki hagyta meghalni a gyerekét miközben telefonozott vagy Facebookozott. Másrészt a designer-drogok is elterjedőben vannak.
• D.Zs.: Sokat áldoznak a keresletcsökkentő stratégiákra, hogy a fiatalok kevésbé próbálják ki ezeket a szereket vagy kevésbé ártalmasan. Nem az a kulcskérdés, hogy hányan próbálják ki, hanem hogy milyen ártalommal jár. Tipikus használati hely a szórakozóhely, ahol néhány embert el lehet kapni, de az igazi használók egyre rejtettebben fogyasztják ezeket.
• F.Gy.: Hogy néz ki a keresleti oldal? Hiszen valamiért elkezdik és valamiért folytatják…
• D.Zs.: Hasonló a dolog az alkoholhoz, hogy vannak akik csak ünnepekkor isznak, mások pedig minden napjukat pálinkával kezdik. Az alkoholra kevésbé szoktunk odafigyelni mint a drogokra, nincs „alkoholstratégiánk”. Kevésbé „izgalmas” hogy ha valaki lerészegedik, hazafelé beborul az árokba és megfagy – ez nem szokott szerepelni a híradókban, pedig sokkal több esetben történik ez mint a drogoknál.
• F.Gy.: Mi a helyzet a gyógyszerfüggőséggel?
• D.Zs.: Kevésbé látványos, és a társadalom arra szokott figyelni, ami nagyon zavarja. Ha valaki az utcán lövi be magát, az sokkal szembetűnőbb a gyógyszerfüggőségnél. A kipróbálás hátterében általában a kíváncsiság áll, mert vannak olyan fiatalok, akik nyitottabbak a világra vagy szakszavakkal élve „magasabb a szenzoros élménykeresésük”. A másik dimenzió pedig a társak, de rossz társaságba sokan keverednek, ettől még csak kis részük, aki marihuána függővé válik. Az a kérdés, hogy a megküzdési képességük milyen, és a háttérben egyéni okok állnak.
• F.Gy.: Mi az oka annak, hogy a hagyományos családi légkörben ezek kevésbé léteztek?
• D.Zs.: A közösségi pont elveszett a szakrális értelmében; egy tradicionális társadalomban nem tudott elszabadulni a szerhasználat, mert egy beépített eleme volt. Maguk a kisközösségek is eltűnőben vannak, akik a kontrollt jelenthetik. Másrészt a közösségek eltűnésével hiányállapot is bekövetkezett. Ha valaki egy faluból bekerül egy nagyvárosba, az praktikusan egyedül van… A hatékony terápiás módok azok, ahol egy közösség van. Ők képesek arra, hogy egy újraszocializációt végrehajtsanak. Gondolhatunk az anonim alkoholista vagy egyéb anonim közösségekre. A nem függőséggel kapcsolatos közösségek is próbálnak valamit helyreállítani.
• F.Gy.: Nem lehet, hogy ezek a közösségek is függőségi állapotot alakíthatnak ki?
• D.Zs.: Nem véletlenül veti rá magát ezekre a társadalom, hogy pótolja valaminek az elvesztését. A függőséget a drogoknál sem a drog okozza, hanem maga a személyiség. A Facebook vagy az online játék függőség is az emberen múlik. Mindig van egy olyan háttér, ami túlmutat a dolgon: nem a Facebook az ártalmas dolog, hanem csak rámutat arra, hogy régen észre kellett volna vennie valakinek, hogy az illető egyedül van. Egy közösségben már feltűnt volna valakinek ez a probléma! A drogok csalnak, mert egy hamis jelzést adnak az embernek arról, hogy evolúciósan vagy a túlélés szempontjából jó dolgot kínálnak.
• F.Gy.: De akkor a virtuális világok nem csalnak? Ők is hamis jelzést adnak arról, hogy minden jól működik!
• D.Zs.: Valóban csalnak, de az a kérdés, hogy mennyire üti ki a virtuális találkozás élménye a valós találkozást. A Facebook része lehet az életemnek úgy, hogy nem üti ki a valós dolgokat.

Ezután az ELTE PPK Virtuális Oktatási Környezetet kutató csoportja felvételét tekinthettük meg, ahol a Second Life-on belül mutatták be az addikciót, és beszélgetést folytattak az SL függőségről.

• D.Zs.: Az ilyen környezetek lehetővé teszik a játékot az identitással. Egy ilyen fantáziavilágban lehet izgalmas dolgokat kipróbálni, amit a való életben nem. A probléma akkor történik, ha valaki összekeveri a való életet a virtuálissal.
• F.Gy.: Ugyanez történik a Don Quijote-ban, ahol az akkor agyonátkozott könyvek bűvöletében él a főhős! A valódi függőség mekkora tömegeket érint?
• D.Zs.: Nem lehet tudni, mert a Facebookkal kapcsolatban kevés ilyen vizsgálat történik. Egy önkitöltős kérdőív annyira nem ad választ a kérdésre, a kitöltők közül csak néhány példát lehet látni az igazi függőségre. Van aki azt mondja, hogy az internetfüggőség nem egy igazi betegség, hanem valódi problémáknak tüneti megjelenése.
• F.Gy.: Ha ezekről beszélgetünk, akkor az emberiség régi nagy kérdéseihez jutunk el: az identitás problémájához.
• D.Zs.: Így van, a drogprevenció is igazából egészségfejlesztést jelent. Aki jól érzi magát a világban, produktív tud lenni és ki tudja fejteni a hatását a világra, másrészt a társas együttlétekben is örömét tudja lelni, az kivédi a drogokat vagy a technikai függőségeket.

Fábri György beszélget Kocziszky György közgazdásszal

Mi a legfontosabb érv a demokrácia ellen? Churchill válaszát kevésbé szokták idézni, miszerint: 5 percet eltölteni egy választópolgárral. A Scince Café mozgalom célja, hogy a tudományról az akadémia falain kívül beszélgessenek, ezúttal éppen a regionális kultúráról Dr. Kocziszky Györggyel.

A beszélgetést Dr. Kocziszky György azzal kezdte, hogy hátrány egy olyan régióban tevékenykedni, ahol az ingerküszöb látványosan csökken, a munkanélküliségi ráta jóval 40% fölött van, és ugyan a legmagasabb a születési ráta, de a 0-1 év közötti halálozás is nagyon magas.

Fontos lenne a bányászati és kohászati oktatás, de ez jelenleg csak Miskolcon folyik, és nem is a klasszikus bányászatot jelenti, hanem például környezettant és közgazdaságot.

Más az infláció és a fogyasztói kosár a fővárosban, egy városban és egy faluban. Rájöttek, hogy nagyon fontos foglalkozni ezekkel a különbségekkel, melyek jóval nagyobbak a vártnál és társadalmi feszültségeket okoznak. A politikának ezeket kezelni kellene tudnia.

• F.Gy.: Trinon után megszűnt a regionalitás természetes formája, nem itt van valahol a feszültség?
• K.Gy.: A nemzetállamnak ez egy nagyon fontos problémája. Az áruk szabad mozgása a 19. század törekvése, melynek folytán létrejöttek a nemzetállamok, de nem annyira feleltek meg az igényeknek, és most megint egy ilyen folyamat zajlik. Az euró megjelenése önmagában a nemzetállamnak kivette a gazdasági erejét.
• F.Gy.: Most régiók fognak létrejönni a pályázati pénzek miatt?
• K.Gy.: Az Európai Uniónak a kohéziós politikája az egyik legfontosabb. Egy társadalomban egészséges reflexeknek kellene működniük, ahol a jót a rossztól el tudják választani. Észre kellene vennünk, hogy a legfontosabb értékeink egyike a mezőgazdaság.
• F.Gy.: 1990-2009 között Budapest és Pest megye volt a beruházások központja.
• K.Gy.: A tőke oda megy, ahol a tőkemegtérülési ráta a legmagasabb. Elindul egy természetes migráció.

A rendezvényen ugyan nem tekintettük meg, de az ELTE PPK kutatói a közgazdaság témájához kapcsolódóan is készítettek kisfilmet a Second Life-ban.

Fábri György beszélget Aszódi Attila mérnökkel

Aszódi Attila a beszélgetést egy kis történelemmel kezdte, hogy megtudjuk, hogyan jött létre Magyarországon a Paksi Atomerőmű. Sosem tudhatjuk, hogy mikor van valójában egy ugrásszerű változás. A magyar atomerőműveket már az 1960-as években elkezdték tervezni, de úgy döntöttek, hogy a Szovjetunió elég szénhidrogént tud szállítani. Egy változás következtében mégis úgy alakult, hogy nem tudnak eleget szállítani, és folytatják a paksi építkezést.

Egy rendkívüli tudást tartalmazó technológia települt ezzel Magyarországra. Sok törekvés volt erre, hogy az emberek megértsék ezt. Az 1970-80-as években épített intézmények létrejöttek egy személyzettel együtt, akik életük végéig ott dolgozhattak. Most nagyon nehéz volt pótolni ezeket az embereket a vezetőknek.

Az atomerőművek központi része az üzemanyag, és ebben vannak azok a részek, amelyek veszélyt is jelenthetnek. A teljesítmény növelése és a biztonsági kérdések összefüggenek egymással. A törvény által is előírt, hogy a biztonságot folyamatosan fejleszteni kell. A meglévő telephelyek nagy értéket képviselnek, és mindenhol törekedtek a teljesítménynövekedésre is. Beépítenek viszont biztonsági tartalékokat is, amelyekben van egy csekély bizonytalansági tényező. A magyar kutatások összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal, és a munkát egy nemzetközi szervezet felügyeli.

• F.Gy.: A világon 435 atomerőmű van, és ezeknek 80%-a több mint 20 éves. Az atomenergia 40 évvel ezelőtt terjedt el igazán, és 20 éve beszél arról a lakosság, hogy abba kellene hagyni.
• A.A.: Az atomenergiától jól lehet félni, de ez egy rendkívül komplex kérdés és jól lehet vele félelmet kelteni is. A helyzet nagyon disszonáns, és a sajtót fogyasztó magyar közvélemény gyorsan túltette magát a tényen, hogy 16.000 ember meghalt a fukusimai cunami következtében és ennek semmi köze nem volt az atomerőműhöz. Míg rendkívül sok híradás és beszélgetés folyt a Fukusimai atomerőmű balesetről, amelyben egy polgári személy sem halt meg, és nem szenvedtek egészségkárosodást. A válasz a félelem az életben maradottak részéről és a cinizmus, mert örülünk, hogy mi életben maradtunk. Nem gondoljuk, hogy az a cunami eljöhet Magyarországra is, de a sugárzás eljövetelétől tartunk. Nem az a kérdés, hogy kinek van igaza, hanem hogy az agyunk így működik, és ennek vannak hagyományai, pl. jobban félünk egy cápatámadástól is mint egy autóbalesettől.
• F.Gy.: Vajon melyek lehetnek a reális elemei a félelemérzetnek? El tudom dönteni, hogy beülök-e egy autóba vagy mennyire óvatosan vezetek, de autózni kell, viszont az atomenergia kiváltható volna. Ha vannak technikai érvek egy félelem mögött, akkor hogyan lehetne konszenzusra jutni?
• A.A.: Habár a félelem szubjektív, a kockázat objektív. Vannak arról kutatások, hogy egységnyi villamosenergia előállításával a társadalom mekkora kockázatot vállal. A legtöbb haláleset az olajiparban van, elsősorban a tengeri olajfúrás miatt, utána jön a szén és a lignit. Kevesebb kockázata van a szél és vízenergiának. Az emberek nem mennek le a bányákba, de az utcán sétálók látják az atomerőművet.
• F.Gy.: Az objektív kockázat – szubjektív félelem a bizalomnak az ügye. Akik egzakt tudománnyal foglalkoznak, hogy nem voltak képesek kiváltani a bizalmat?
• A.A.: A lépéseket megtette a szakma, és az alapvető információk rendelkezésre állnak. A paksi atomerőmű elfogadottsága 70% fölött volt, míg Németországban több atomerőművet megszüntettek a fukusimai katasztrófa után. A különböző országok másként reagálták le a történést: Svájcban azt mondták, majd a 2030-as évekre felszámolják az atomerőműveket, Olaszországban pedig nemmel szavaztak az atomerőművek létesítésére. Más országok nem változtatták meg ebben a kérdésben a politikájukat.

Aszódi Attila továbbá elmondta, hogy a megújuló energiaforrásokkal, vagyis nappal és széllel nem váltható ki az atomerőmű. A villamosenergia termelésben sok lábon kell állni, mert változik az igény napokon belül és évszakoknak megfelelően. Annyit kell előállítani, amit abban a másodpercben elhasználnak. „Még nem láttam olyan háziasszonyt, aki a tévé bekapcsolása előtt megkérdezte a férjét, hogy fúj-e kinn most a szél, mert nem ehhez igazítjuk az igényeink.”

Sok megújuló energiát kell előállítani, de amennyit szeretnének, az tarthatatlan. Ez a kommunikáció hazug abban az értelemben, hogy nem beszél az árról, mert sokkal drágább, mint a mostani technológiák – megéreznék az árnövekedést a mindennapokban. Ráadásul tárolókra lenne szükség ahhoz, hogy a megújuló technológiát nagyobb ütemben használjuk, mert nem működnek egyfolytában és nem mi mondjuk meg mikor működjenek.

Az ELTE PPK kutatócsoportja az energetikáról és a modellezésről is készített egy kisfilmet a Second Life-ban:

A beszélgetés végén Fábri György és Aszódi Attila egyetértettek abban, hogy fontosnak tartják a nyitottságot, és beszélgessünk ezekről a kérdésekről. Mindenki számára ajánlották ebben a témakörben a „Physics for future presidents” c. könyvet.

A TudásPresszó előtt és után lehetősége volt a közönségnek, hogy a beszélgetésnek helyszínt nyújtó Múzeumkertben megtekintse a Tudományfesztivál további programjait. A legkisebb gyerekek öko játszótéren tombolhatták ki magukat, a nagyobbak megújuló energia tanösvényt járhattak végig, a felnőttek pedig a fenntartható közlekedéshez tartozó járműveket is kipróbálhatták, pl. elektromos robogót, segway-t és a háromkerekő trikke-t. Így az elméletről szóló rendezvények és az interaktivitás lehetőségét nyújtó technológiák jól kiegészítették egymást a rendezvényen.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Egyszer jártunk a Szegedi Tudományegyetem által rendezett Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencián, ahol elámultunk mennyi mindennel foglalkoznak a magyar kutatók. A rendezvény végére már egészen ismerősen csengett a korpusz, az automatikus katalogizálás vagy a véleményanalízis fogalma. Ezeket az emlékeimet elevenítette fel a kacifántos nevű Hungarian Natural Language Processing Meetup vagy egyszerűbb nevén NLP Meetup, melyet 2012. május 10-én rendeztek meg először a CoLabs-ben. Volt itt is digitális filológia, fordítási plágiumok és szövegek polaritásának elemzése, mindez izgalmas tartalommal (és talán már én is jobban felnőttem a témához).

Székely Gábor – Herczog Zoltán: Digitális filológia

Egy egyetemi kurzus keretén belül indult a projekt, ahol Reguly Antal kéziratokat digitalizáltak. Kézileg vitték véghez, mivel sérült volt a forrás és a program nem biztos, hogy minden karaktert megfelelően tudott volna olvasni. Írtak egy XML Microconvertert, mert nagy mennyiségű forrásanyagról volt szó. Mondatpárokat hoztak létre, melyeket számoztak is. A későbbiekben szótárat is szeretnének majd belőle létrehozni (manysi / vogul nyelvhez).

A Microconverter megadja a sorok számát, így lehet látni, hogy a forrás nyelvének és a fordítás nyelvének a sorai nem csúsztak-e el véletlenül. A programban a népdalok sorszáma szerint is lehet keresni.

A prezentációt letölthetővé tették az oldalukon. További információk a projektről szintén a Digitális Filológia honlapján érhetőek el.

Az egyik hozzászóló jelezte, hogy ezen a projekten már ők is dolgoztak, és közzétették a digitalizációjukat. Az NLP Meetup szervezői szerint ez egy jó példa arra, hogy egy ilyen rendezvény segítségével új együttműködések születhetnek.

Pataki Máté: Fordítási plágiumok

Az előadó először munkahelyét, az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályát (Department of Distributed Systems) mutatta be, és megtudtuk, hogy kedvenc SZTAKI szótárunk új verziója az http://ujszotar.sztaki.hu címen érhető el. A másik nagy fejlesztésük pedig a KOPI Plágiumkereső, melynek kapcsán fontosnak tartotta elmondani, hogy nem minden hallgató van a plagizálással tisztában. Nem mindenhol oktatják azt, hogyan kell megírni egy szakdolgozatot és mit jelent egyáltalán a plagizálás fogalma.

Az KOPI Plágiumkereső alkalmazás feladata az eredeti szövegek megtalálása a fordítás ismeretében. Például Németországban olyanról is lehet hallani, hogy a diákok angolról automata fordítóval németre fordított szövegeket adnak be házi feladatként, és ezek felismerésére alakítanak ki keresőket.

Mondatalapú az új algoritmus, tehát a szövegeket mondatokra tagolják, mert ezt találták a legkisebb értelmes egységnek. Hasonlósági metrikát definiáltak, ami a valószínűséget mondja meg két mondat hasonlósága között. Nem érzékeny a szavak sorrendjére, mivel magyarban könnyen megcserélhetőek a szavak.

A Wikipédiát nem találták meg az interneten csak szövegeket tartalmazó (plain text) változatban, ezért ezt itt tették elérhetővé: http://kopiwiki.dsd.sztaki.hu – és folyamatos frissítésére készülnek. Egy demót is láthattunk, ahol az angol nyelvű Wikipédia egy magyarra fordított szövegét írta be az előadó a Plágiumkeresőbe, és láthattuk, hogy a KOPI felismerte mind a 10 fordított mondatot – de hozzátette, hogy ennyire nem szokott mindig pontos lenni az alkalmazás.

Annak a valószínűsége, hogy egy mondatot megtalálunk 0.55, de ez nagyban függ a szövegtől. Bár rossznak tűnik az arány, de azt általában nem akarjuk megtalálni, ha valaki csak egy mondatot vett át. A nagy mennyiségű átvételt viszont már felismeri a rendszer. Az algoritmus viszont nem találja meg a „művészien” fordított mondatokat, vagyis ha egy irodalmár jó munkát végez.

Nehéz megállapítani, hogy egy mondat idézet vagy plágium, ezért ennek megállapítására nem vállalkoznak (általában idézőjelbe kell tenni, de előfordulhat, hogy lemarad véletlen egy idézőjel, máshol csak dőlttel kell írni az idézetet). Ráadásul, ha egy dolgozatba nem írunk egyáltalán idézetet, az ugyanolyan rossz lehet, mintha plagizálunk.

A plagiarus egyébként az 1. században emberrablót vagy gyermekrablót jelentett. 2003-ban indult a SZTAKI-ban a KOPI fejlesztése és 2004-ben már publikussá tették. 2011-től fordítási plágiumok felismerésére is van lehetőség benne. „Érdekes módon” 2012-ben megugrott a népszerűsége…

Egy kérdésre válaszolva elmondta Máté, hogy meglepő módon nem minden egyetem tiltja a plagizálást. Egy évvel ezelőttig az ELTE szabályzatában sem szerepelt az, hogy ez tilos. Az oktatók mondhatták egy dolgozatra, hogy nem fogadják el, de nem tudtak semmilyen törvényre hivatkozni ezzel kapcsolatban.

A keresésben résztvevő összes szó be van cachelve, ezért ha másodjára lefuttatjuk ugyanazt a keresést, akkor gyorsabban végez. Egy diplomát keresni jelenleg egy óra, abban az esetben, ha abban a témában még nem kerestek korábban. Régebben ez több napig is eltarthatott, ahhoz képest látványos a fejlődés.

Szekeres Péter: Neticle Technologies Kft.

Két prezentációt is hallhattunk Szekeres Pétertől, melyek közül az elsőt induló vállalkozásukról, a Neticle Technologies Kft.-ről tartotta. Abból indultak ki, hogy a weben nagyon sok információ megtalálható, hát miért ne lehetne az üzleti döntések támogatására használni? Az NLP és a szövegbányászat egy menedzsment eszközzé is válhatna, mellyel a tényalapú döntéstámogatást szeretnék megalapozni.

Meg tudják határozni a szövegek polaritását (pozitív, negatív, semleges), ezzel egy időben folyamatos véleményáramlás elemzését érik el. Van egy automatikus polaritásmérési algoritmusuk, mellyel 80,48%-os lett az első tesztmérésük heterogén szövegeken. A korábbi kutatások szerint, ha két ember függetlenül annotál egy szöveget, akkor 82%-os pontosságot ér el.

Szekeres Péter: Automatikus polaritás meghatározás magyar nyelvű szövegekben

A második előadásában Szekeres Péter jobban kifejtette a szövegek polaritását vizsgáló kutatásukat. (Polaritásmérésen kívül szokták még használni hasonló témára a véleményanalízis, hagulatelemzés vagy angol szavakkal a sentiment analysis, opinion mining stb. kifejezéseket is – szerk.) Úgy gondolják, az üzleti élet számára értékelhető adatokat tudnak szolgáltatni azzal, hogy az emberek véleményét automatikusan tolmácsolni tudják, sok száz kérdőív kitöltetése nélkül. Mit gondolnak például a munkahelyünkről a weben lévő emberek?

Ennek elemzése során több problémával is szembesültek, ami a polaritás mérését akadályozhatja:

• Ilyenek a “hunglish” kifejezések (angol és magyar keverékszavak), pl. júzer, lájkol, deployol. Széles polaritással rendelkező új szó jelenik meg így a weben.
• A másik ilyen problémát a homonímák jelentik, ahol lehet taxonómia, kontextusfüggő keresést csinálni.
• Szintén az iparági szleng is félrevihet a rendszert a polaritás mérésében.
• A beviteli eszköz sajátossága, hogy mondjuk kevésbé használunk mobilon ékezeteket (eleget vagy eléget?).
• A magyar nyelv sokféleképpen tud tagadni, lehet a szó előtt és mögött is vagy bújtatottan.
• Szintén ilyen probléma a karakterkódolás,
• az idézetek (Ki idéz kitől a szövegben? Objektív vagy szubjektív vélemény?)
• és az utóragozás (pl. sisak, folyamod, reggel).

Az előfeldolgozás fontos a véleménymérésnél: lemmatizálás során különböző alakú szavakat egymás mellé tesznek szótárilag értelmes alakban. Külön van a szótövezés és a toldaléklevágás (szuffixum levágása) is.

Porter írta meg az algoritmus „Bibliáját”, aki szabály alapú algoritmust készített. Továbbá megalkotott egy szótövezési nyelvet, aminek a neve Snowball nyelv. Egyik kedvenc szótövezője az N-gramm, mely abból indul ki, hogy a szótövek ritkán fordulnak elő és a toldalékok gyakrabban; ez pedig minden karakteralapú írásra jól működött.

A YASS algoritmusa is jó megoldás, ami pedig klaszterezéssel állítja össze a szavakat. Érdekes még ezen kívül a korpusz alapú szótövezés, ahol fontos a kontextus figyelése: mi szerepel együtt gyakran és mi nem?

Saját algoritmusuk a Tordai-féle Light2-ből indul ki, de az ott leírt 20 szabályt 260-ra egészítették ki, és hozzátették a kivételeket is (kivétel szóvégződésekkel együtt). 15.000 szóra nézték meg az algoritmust és jól működött. Szigorúan arra koncentráltak, hogy a pozitív vagy negatív véleményt megmondják, illetve az aspektust: mikor mondták és ki mondta.

A gépi tanulásos megoldásoknál általában szótár alapú megközelítéseket szoktak használni, ami túlzott témaspecifikusságot eredményez (pl. SVM, Naiv Bayes), és a legjobb eredmény eddig 76%-os pontosság elérése volt. A komplex szótár alapú megoldás leképezi a szavakat mondat szinten.

Két erre irányuló magyar kutatásról tud a korábbiakban: Berend és Farkas 2008-as kutatásukban a kettős állampolgárság fórumait nézték át ebből a szempontból. Szaszkó 2009-es vizsgálatában pedig filmkritikákat elemzett. Ők ezzel szemben témaspecifikusság helyett inkább heterogén mondatokat vizsgáltak (tehát különböző témákat).

Állandó kérdés a hangulatelemzés kapcsán, hogy mi a helyzet az iróniával? Az iróniára nekik sincs még konkrét megoldásuk, de az előforduló ironikus kifejezéseket folyamatosan megadják a rendszernek.

Megnézték a különböző nemzetek himnuszainak a polaritását, és kiderült, hogy ezek közül egyedül a magyar negatív, de az nagyon. A grafikonnal egy kis mosolyt csaltak a mélabús magyar közönség arcára. Emellett az Index Fórumának OTP topikját is elemezték, ahol a legnegatívabb és legpozitívabb hozzászólásokat keresték ki.

Pataki Máté az előadás után arra kérdezett rá, hogy ha a célzott ügyfelek közé a politikusok tartoznak, akkor tudják-e egyáltalán mennyien mondanak ebben a témában véleményt a neten. Hozzátéve, hogy az internet penetráció eleve 60%… Szekeres Péter válasza, hogy természetesen nem tudják mennyien mondanak véleményt, de ezzel inkább csak valószínűsíteni szeretnének valamit. Ugyanis ami nincs az interneten, az nem is befolyásolja annyira az emberek véleményalkotását.

Egy másik kérdés a skálára vonatkozott, ami után kiderült, hogy 7 fokozatú skálát használtak: 3 pozitív, 3 negatív és egy semleges fokozattal. A végén pedig egy érdekes felvetés született: mi lenne, ha lefordítanák automatikusan angolra a szövegeket, és annak a polaritását néznék meg? (Angol nyelven ugyanis már kidolgozottabb a polaritás mérés rendszere.)

Vincze Veronika: Számítógépes nyelvészet Szegeden

Az est utolsó előadója az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának munkáját mutatta be, mely 10 főből áll és 1998 óta foglalkozik a természetes nyelvfeldolgozással. Egyaránt együttműködnek egyetemi kutatóhelyekkel (pl. BME) és ipari szereplőkkel (pl. Origo). Ők szervezik a már említett Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát is.

Tevékenységük három részre tagolható:

1. Korpuszépítés: az eredmény letölthető a honlapjukról, kézzel egyértelműsített nagy adatbázisokról beszélünk. Ezek közé tartozik a Szeged Treebank, magyar WordNet, Szeged NE (gazdasági hírekben figyeli a tulajdonnév típusokat).
2. Nyelvfeldolgozó eszközök
3. Információkinyerés (IE) – ez utóbbi több alpontra is tagolódik

• Tulajdonnév felismerés: Ezek közé tartoznak az azonosítók is, pl. rendszám, lakcím, telefonszám. Azért van erre külön szükség, mert a tulajdonnevek az alkalmazások szintjén sajátos bánásmódot igényelnek, többek közt ezeket nem szokás lefordítani.
• Klinikai IE: Versenyek keretében angol nyelven fejlesztettek alkalmazásokat. Ezek közé tartozik: a klinikai dokumentumok automatikus anonimizálása, automatikus BNO-kódolás, elhízottság és kapcsolódó betegségeinek felismerése, illetve a beteg dohányzási státusza.
• Bizonytalanság felismerése, pl. may, probable. Az is bizonytalan, hogy bizonyos szavak bizonytalanságot jelölnek-e adott esetben.
• Kulcsszó- és véleménykinyerés: Statisztikai módszerekkel elemezték, hol fordulnak elő a szavak a szövegen belül (lemming). Az Origo hírarchívumában lévő hírekhez ők rendeltek címkéket. Tesztelték termékismertetőkön is a módszert. Ide tartozik a pozitív és negatív vélemények megkülönböztetése is, ahol ők 72%-os eredményt értek el (a már említett Berend-Farkas kutatással), de Veronika hozzátette, hogy az annotátorok között is eleve csak 76%-os volt a véleményegyezés. Jelenleg mobilokkal kapcsolatban folytatnak kutatásokat.
• Többszavas kifejezések: sajátos bánásmódot igényelnek, ezért van szükség külön elemzésükre, pl. racing car = versenyautó.

A jövőben továbbra is információkinyeréssel, gépi tanulási technológiákkal, ipari projektekkel stb. szeretnének foglalkozni a kutatócsoporton belül.

A rendezvény végén Jóföldi Endre, a Weblib Kft. képviseletében megköszönte a részvételünket, és kiemelte Varjú Zoltán szervezői munkáját. A jövőben folyamatosan terveik az NLP Meetup megtartását, amit mi is csak ajánlani tudunk a számítógépes nyelvészet iránt érdeklődőknek!

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A TEDxYouth@Budapest csapata az egész napos előadássorozatok mellett rendszeres klubestekkel is szeretné megmozgatni a közönségét. 2012. május 9-én olyan embereket hívtak meg egy beszélgetésre a Millenáris Fogadóba, akiket valamely közösség vezetőiként ismerünk: a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Moly.hu, a Szivesseg.net, a BME Schönherz Kollégium és a Magyar Cserkészszövetség ismert „arcait”.

Praktikákat hallhattunk arról, hogyan alakították ki a közösségeket, hogyan épülnek fel, milyen programokat kínálnak számukra, és még az is kiderült, mit tettek konfliktusos szituációkban. A színes babzsákokon ülő résztvevők nem csak az előadóktól hallhattak érdekességeket, hanem a mellettük ülőkkel is beszélgetésbe kellett elegyedniük az interaktív feladatok során – természetesen arról, hogy ki milyen közösségekbe tartozik és ezeken a helyeken milyen nem várt nehézségek adódtak eddig, illetve ezeket hogyan oldották meg.

Kovács Edit: Közösségfejlesztők Egyesülete

Az ELTE oktatóján érződött, hogy otthonosan mozog a közösségfejlesztés elméletében, amit a gyakorlatban is próbára tesz. A Közösségfejlesztők Egyesülete 1989 óta működő szervezet, melynek célja a közösségi kezdeményező- és cselekvőképesség fejlesztése.

Kovács Edit meglátása szerint nem lehet interneten keresztül közösséget építeni, mert ahhoz szükséges a személyes találkozás is. Még inkább igaz a segítségnyújtásra, ami csak egy bizonyos szintig terjedhet online eszközök használatával, mert a hosszabb távú vagy nagyobb segítségadás már személyes ismeretséget igényel.

Nagy Bence: Moly.hu

A Moly.hu oldalt úgy lehetne összefoglalni, hogy egy “könyves Facebook”, azzal a különbséggel, hogy itt nem ismerősök jelölik be egymást, hanem az azonos érdeklődési körrel bíró emberek. Jól jellemzi a közösséget arra a kérdésre adott válasz, hogy „Ha ma lenne életed utolsó napja, akkor használnád-e a Molyt?”, melyre a többség igennel felelt egy felmérés során.

Kétszer annyi lány használja a Molyt, mint amennyi fiú, és természetesen okos lányok vannak – tette hozzá Bence. Még arra is képesek a közösség tagjai, hogy Szegedre elmenjenek Budapestről egy Moly-találkozó miatt. (A 2011-es 3. Moly születésnap hangulatáról a MeetOFF is beszámolt.)

„El kell mondani erről a közösségről, hogy van egy olyan entitás, hogy Bence”  – mondta szerényen Bence. Az oldal működtetésében viszont inkább a szerkesztők vesznek részt, akikből kb. 20 fő van. Abból nem lehetett szerkesztő, aki az szeretett volna lenni, hanem folyamatosan hibabejegyzéseket kellett küldenie. A tagokból jelenleg kb. 49.000 fő van, kis rétegzettségű hierarchiában, ahol egy jó kis csapat menedzseli a rendszert.

Joós István: Szivesseg.net

Joós István elmondása szerint, 20 éves kora után egy személyes válságba került, és úgy érzi, hogy ő csak a saját szenvedéseiből tanult. „Nem találtam ki, mit kezdjek magammal”  – mondta, de azt igen, hogy jó lenne egy közösségi oldal, ahol az emberek segítenek egymásnak. A kerti kapálástól kezdve addig bármi mehet, hogy színházba menjenek egymással. 3 évvel ezelőtt alapította a Szivesseg.net oldalát (a bejegyzés írásakor éppen nem működött – szerk.), és az emberek elkezdték komolyan venni a szívesség funkcióját. Elkezdtek csoportjai, „nyúlványai” lenni, köztük például könyves közösség is.

Cégvezetőként úgy gondolta, hogy ez egy piramis-világ, ahol ő ül a tetején. Ez az ami ráomlott és összedőlt. Lassan értette meg, hogy a háromszög forma stimmel, csak éppen fordítva. A szív csúcsa igazából az alján van.

Attól, hogy az emberek komolyan vették, hogy „én adok neked valamit”, melynek során két ember találkozik. Van, akinek a meghatározásában ez még nem közösség. Ezek után jöttek a csoportos tevékenységek, közös könyvolvasás, házfestés. „És ezután jöttek a szívügyek.”

Próbált mást csinálni emellett, de rájött, hogy ő „egy ügyű” és más nem megy mellette. Nagyon sokat tanult napról-napra ez idő alatt. Személyes karrierlátásokhoz kérnek tanácsokat az emberek és ma már közösség-építési tanácsokat is ad. Önkéntesként már 40-50 ember ad tanácsokat, amihez kb. 30.000 ember csatlakozott. Közösséget szerinte nem lehet építeni, csak elkezdeni valami! Egy növekvő közösség az okozat, és nem válhat öncéllá.

Sokáig menekült az elől, hogy ő vezető lenne, de aztán megjelent róluk egy cikk a Nők Lapjában és „rázúdultak” az emberek. A vezető igazból nem elválasztható a közösségtől – fejétől bűzlik a hal, így is mondhatjuk.

Zimányi Péter: BME Schönherz Kollégium

Úgy is szokták hívni a Schönherz Kollégiumot, hogy a közösségek közössége, mert 58 öntevékeny kör tartozik hozzájuk. Vannak olyan kollégisták, akik hasonló tevékenységeket végeznek, vannak akik disznót vágnak, nyákot terveznek vagy tánctanfolyamot tartanak és együtt szeretnének maradandó értéket alkotni. Évről évre vannak, amik megszűnnek és amik helyett újak jönnek létre.

A Schönherzben szoktak olyat tartani, hogy 64 kollégista összegyűlik a liftközben és beszélgetnek, csapnak egy bulit. Zimányi Péter nagyon jó lehetőségnek tartja a gólyák számára, mert így sok segítséget kapnak. Az ún. “reszort” a hasonló tevékenységeket folytató öntevékeny csoportokat fogja össze: van pl. bulis, tudományos reszort és a Szent Schönherz Lovagrend 300 seniorral, akik a frissen érkező kollégisták beilleszkedését segítik.

Ő is gólyaként került a kollégiumba, több öntevékeny csoport tagja volt és ma is senior. Fontosnak tartja, hogy a kollégium úgy szerveződjön, hogy teret adjanak a kollégistáknak az önmegvalósításra. Olyan, mint egy homokozó, ahová bárki bemehet és olyan várat építhet, amilyet csak szeretne. Ők ehhez biztosítják a homokot és a lapátokat.

Éppen idén ünneplik az 50 éves évfordulót, annak emlékére, mikor pár kollégista kitalálta, hogy milyen jó lenne feldobni a kollégiumot pl. festéssel és programokkal. Ez még ma is áthatja a kollégiumi életet.

Kérdésként az vetődött fel a moderátorban, hogy ennek a homokozónak 100 milliós költségvetése van, és mi van akkor, ha pénz kerül a közösségekbe? A válasz, hogy ezeknek olyan lábakon kell állni, mint az iskolaszövetkezet és az alapítvány, amit folyamatosan finanszírozni kell, de ezzel együtt a támogatások száma is nő.

Solymosi Balázs: Magyar Cserkészszövetség

A Cserkészszövetségben önkéntesként kezdte a munkáját Solymosi Balázs, és most 8000 tag közül őt sorsolták ki, hogy itt vegyen részt a beszélgetésben. A világszövetségben 30 millióan dolgoznak 3 millió kis csoportban, de 6 országban nem működik a cserkészet.

Alapvetően a nyakkendőt szokták a cserkészekkel azonosítani, de ehhez tartozik az egyenruhájuk is. Összeköti őket, hogy vallásos, önkéntes ifjúsági nevelő szervezet. Van kötelességük fölfelé a transzcendens felé, vízszintesen az emberek felé és saját maguk felé. Szigorúan cselekedtetve dolgoznak, a magyar kultúra ápolását szem előtt tartva. A rovásírástól kezdve a magyar avantgárd művészekig mindennel foglalkoznak.

Tartanak világszintű cserkésztáborokat is, ahová legutóbb több mint 200 magyar cserkész ment el saját költségén. Az ilyen táborokban a legfiatalabbak 3 hónapos körüliek (mert a svédeknél ez családi tevékenység), a legidősebb pedig 90 év fölötti volt, aki ráadásul fizetett azért, hogy ott segíthessen. A magyar cserkészektől már el is várják, hogy menetelve és énekelve közlekedjenek a cserkésztáboron belül.

Közönség kérdései

Néhány kérdést és a kérdésekre adott válaszokat is igyekeztünk lejegyzetelni a teljesség igénye nélkül, mert ezek is nagyon tanulságosak voltak.

Van-e olyan dilemma, hogy valamit önérdekkel tegyünk-e, vagy alárendelve másoknak?

• A cserkészek mindig elfogadják a vezetőjük véleményét. Ha az emberek úgy gondolják, hogy már nem jó, amit a vezető csinál, akkor az a kérése, hogy nevezzék meg az utódját és ő azonnal továbbáll.
• A Moly 49.000 tagjából eddig 4 embert kellett összesen kizárni, aki frissen regisztráltként beszólt mindenkinek, vagy aki azt hitte, hogy évek óta lehallgatják őt. Anibell a másik szervező aki segít a tagoknak a beilleszkedésben.
• Közösségfejlesztők Egyesülete: Ha korai szakaszban csatlakozik valaki a közösséghez, akkor sokkal inkább magáénak érzi azt. Néha határozottan előre kell menni, máskor inkább megvárni, hogy mit szeretnének a többiek.
• Szivesseg.net: Ez olyan, mint egy kert, ahonnan kezdett kinőni valami, aztán kiderült, hogy ez egy fa. Ezen belül van levél, ág, vastag ág, fatörzs… Akárki jöhet másik ötlettel vagy egy javító ötlettel, ami egy termés és előbb-utóbb leesik. Tehát az új kezdeményezéseknek teret kell hagyni, mert a világ kertekből áll.
• Moly: 2 évnek kellett eltelnie, míg írtak egy dokumentumot a közösségi irányelvekről. Akik nem szeretik őket, ők is mindennap bejelentkeznek az oldalra és bejelölik az olvasott könyveket, csak közben folyamatosan beszólnak. Olyan ez mint a gyereknevelés, ahol szintén meghúzzuk a korlátokat valahol, miközben engedjük a gyereket más gyerekekkel játszani.

Mikor érdemesebb belépni egy közösségbe vagy egy új közösséget létrehozni?

• A Cserkészszövetség 100 éves, ebből kilencszer élt át súlyos próbákat. Mindig van olyan pillanat egy közösségben, mikor az más felé megy, mint amerre az illető szerette volna, és ilyenkor lehet mérlegelni.
• Közösségfejlesztők Egyesülete: Az elválás is a kapcsolat minősítése. Ha jól engedtük el, akkor van esély arra, hogy visszajöjjön vagy szép emlékekkel gondoljon ránk. A tisztázatlan viszonyok a rosszak, ezért megéri lekerekíteni a történeteket.
• Moly: Hozd be az örömöket, de a frusztrációidat hagyd kint. Azért használják az emberek az oldalt, mert jól érzik magukat, és ha ez nincs így, akkor ne használják.
• Cserkészszövetség: Meg kell bocsátani neki, és támogatni kell azokat, akik elmennek. Szívesen visszavárnak bárkit, aki korábban elment.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A 2011-es Foursquare Day után csapatunk megfogadta, hogy a következő jeles napon újabb eseményt szentel a LBS, azaz helyfüggő szolgáltatások királyának, a Foursquare-nek, amit a legtöbb MeetOFF szervező is előszeretettel használ mindennapjai során.
Minden év 4. havának 16. napja Foursquare Day, ami kiválló alkalom, hogy újabb rajongókat szerezzen a szolgáltatás.

Tehát 2012. április 16-án a MeetOFF is megünnepelte a Foursquare Day-t a Bazaar Klubban. A meetup előtt Foursquare játékot tartott a Quiznight csapata. Az alapokról és az üzleti lehetőségekről is szó esett három előadásban, majd egy hazai startup, a Taxi Like mutatkozott be. Végül nálunk debütált a Motorola legújabb középkategóriás mobilja, a MotoLux a hazai nagyközönség előtt először!

Quiznight

Bartha Álmos remek hangulatot alapozott meg kocsmakvíz játékával, ahol a kezdők is ajándékokat gyűjthettek be az első órában. Legjobban a képes feladványok okoztak fejtörést az induló csapatoknak.

Ofczianka Balázs

Vegyes tapasztalatai vannak arról, hogy a vállalatok hogyan viszonyulnak a Foursquare-hez. Leginkább az a probléma, hogy még egy dolognak tartják, amivel foglalkozni kell. Másrészt az alkalmazás angol nyelvű és nem magyar. Pozitívuma viszont a második hullámban, hogy látogatókat tud hozni.

Még nem jött el annak az ideje, hogy a Foursquare valóban profitot termeljen. A MeetOFF előtti kvíz során is kiderült, hogy Magyarországon kb. 10.000 ember használja az alkalmazást, de ez kevésnek számít.

Bartók Roland hozzátette, hogy a felhasználók számának kibővítésére hozták létre a Sexy Geek Party-t. A buli 400-500 fős volt, amiből kb. 100-150 ember jelentkezett be a helyszínen.

Ferencz Mónika @Midnite_: A Foursquare nem rendeltetésszerű használata

Az előadó olyan módokat igyekezett bemutatni a közönségnek, melyek a Foursquare nem rendeltetésszerű használatát szemléltetik.

Az első ilyan képessége az alkalmazásnak, hogy összehozza a közösségeket. A legemlékezetesebb Móni számára a Spooky Swarm megszerzése volt, mikor a Keleti Pályaudvarnál győzködték az embereket, hogy regisztráljanak a jó cél érdekében. Végül sikerült megszerezni a különleges swarm badge-et, mert összegyűlt több mint ötven ember azon a napon.

Az ismerkedés funkcióra több példát is hallhattunk. Az egyik arról szólt, mikor a barátai a mayorságért folytatott harcban többször is ugyanarra a helyszínre jelentkeztek be. Annyira jól megismerkedtek egymással, hogy egyik nap a barátaik azt tapasztalták, hogy már kapcsolatban vannak. Van példa zaklatásra is, mert előfordult, hogy valakit egy lány minden közösségi oldalon bejelölt, majd egyszer csak Foursquare-en jelezte, hogy elindult oda, ahová az illető éppen bejelentkezett. Az előadót is érte már meglepetés, mikor valaki számon kérte rajta, hogy miért ütötte ki a Mayor székből. (A mayor, vagyis polgármester az a személy, aki adott helyre a legtöbbször jelentkezett be az elmúlt 60 napban – szerk.)

Az Instagram funkcióját nem kell különösebben magyarázni, a bejelentkezéseink mellé képeket is mellékelhetünk a program segítségével.

A csekkolásokhoz (bejelentkezésekhez) zenéket is hozzá lehet fűzni a Soundtracking funkcióval. Akkor lehet jól használni, ha az illető szélesebb közönséggel is szeretné megosztani, hogy éppen mit hallgat.

Nem utolsó sorban a Foursquare valójában egy webes napló is, ahol visszalapozva végigböngészhetjük mikor hol jártunk és kikkel. A timehop.com egy ingyenes szolgáltatás, amelybe regisztrálva elküldi minden nap, hogy az előző évben azon a napon hová jelentkeztünk be.

Juhász Lilla (Digital Avantgarde): Foursquare márkáknak & hirdetőknek

Globálisan már több mint 15 millió használó van, ebből Magyarországon több mint 10.000. A DotDot oldalán lehet folyamatosan információkat szerezni a felhasználói számról. A gamifikáció szót Lilla nemrég hallotta, és el is magyarázta nekünk: azt jelenti, hogy a mindennapi tevékenységbe olyan elemeket építenek be, amitől motiváltabbak leszünk. A Bartel-féle játékelmélet szerint vannak az eredményfókuszúak, a felfedezők, a kapcsolatépítők és a „gyilkosok” (akik mindenáron nyerni akarnak).

Ezen kívül azért is játék a 4sq, mert kitüntetéseket (badge) lehet szerezni és pontokat. Olyan szofisztikált a rendszer, hogy pontot lehet szerezni például azért, hogy a barátoddal több hónap után újra bejelentkeztél, vagy sokat sportolsz. Az Explore vagyis a felfedezés funkció megmutatja, hogy milyen helyszínek vannak a közelben, pl. milyen kávézók, éttermek vagy szórakozóhelyek.

A Foursquare két típusú reklámozási lehetőséget kínál: ha valakinek üzlete van vagy ha márkát képvisel. Létre lehet hozni különleges ajánlatot vagyis specialt különböző szempontok szerint, pl. Newbie Special, Mayor Special, Swarm Special, Royalty Special. A tulajdonos ezeknek segítségével láthatja a saját vevőkörét is: mikor járnak oda a felhasználók, kik járnak oda legtöbbször stb.

Márkaoldalakat is létre lehet hozni, de az alkoholok például ki vannak tiltva. Ezekre példa lehet többek közt a Starbucks, NASA, Floriol.

Lehet saját alkalmazást fejleszteni: a 4sqwifi elárulja hol van wifi a közelben, a DishOnIt a 4sq segítségével mutatja meg hol árulnak ételt a közelben, a „When should I visit” a londoni múzeumokban jelzi mikor járnak a legkevesebben. A zombis játék többeknek is felkeltette a figyelmét, amit „Please stay calm” címen érhetünk el.

Somos Sándor: Taxi Like – taxi as you like it

A szolgáltatást most indították el annak ötlete alapján, hogy az ötletgazda éjszaka szeretett volna hazamenni és nagyon fázott, ezért arra gondolt milyen jó lenne, ha csak egy gombot kellene ehhez megnyomnia. Ennek megoldásaként született a Taxi Like.

Az 1.0 verzióban már lehet értékelni a taxikat és ezt megosztani a közösségi oldalakon. Az alkalmazások ingyenesek lesznek az utasoknak és a taxiknak is, de a megrendelések után a taxitársaságoktól pénzt kérnek. Szeretnének technológiai partnerei lenni ezeknek a társaságoknak.

Versenytársaik közé tartozik a myTaxi német területen és a Hello angol területen, akik már befektetést kaptak. Még ők sem csatolták be a Foursquare-t az alkalmazásba, ezért valószínűleg nem lehet kézenfekvő módon, de várja a javaslatokat a kapcsolódási pontokhoz. Sallai Dani ötlete, hogy a taxi megérkezése után felajánlhatná az alkalmazás az adott helyszínen a becsekkolás lehetőségét.

Papp Béla: MotoLux

8 megapixeles kamera tartozik hozzá, a burkolat karcálló puha műanyag, a belseje pedig szálcsiszolt fémből készült. Egyedisége az alsó világító jelzőgomb és a megtört kijelző. Egyedi felhasználói felülete a Motoblur, ahol testre tudjuk szabni a felületet. A kezdőképernyőt pedig variálhatjuk.

Az előadások után meg lehetett fogni pár Motorola újdonságot és kötetlenül elbeszélgetni az előadókkal. Jövőre a tinik érkezésével már a hazai Foursquare közösség is átlépheti a kritikus tömeget, ami már indokolhat egy nagyszabású megmozdulást a 2013. április 16-i Foursquare Day alkalmából. Legyen négy sarka a helyeknek.

Mázsás István, Habók Lilla

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Hi there,

As one of Central-Europe’s funkiest digital agency, Carnation Group is organising a non-traditional summer university for the 2nd time!

We are looking for young talents from all around the world and you could easily be one of them. Are you between 18 and 23 years old and a designer / UX ninja, wannabe blogger / journalist, mobile or frontend developer with fluent English?

You can participate in an exciting 2+3+2 week-long digital product development project, in the heart of Europe! To make it even more fun, all the costs are covered by us (except your pocket money).

Read more details here: http://campus.carnationgroup.com

If you want to be one of the 16 young and carefully selected professionals, apply and fill our registration form now or on the website.
Hope to hear from you soon!
Best,

Kitti Nyakas
Head of People Management

CARNATIONGROUP
A PART OF POSSIBLE WORLDWIDE

Dorottya Udvar, 134-146 Bocskai út, Budapest, H 1113 Hungary
P +36 1 887 5353 / F +36 1 887 5350 /
kitti.nyakas@carnationgroup.com

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Sajnos mai világunkban nem nagyon van lehetőségünk külföldre utazni. Talán kicsit meghökkentően hangzik az állításom, de ezt nem csak az anyagiakra értem, s éppen ezért a következő magyarázattal szolgálok.

Mint azt mindannyian tudjuk, javában tart a gazdasági válság okozta megtorpanás, amely kihat a külföldi utaztatásra is. Itt kell megemlítenem a Malév megszűnése miatti hanyatlást. A nemzeti légitársaság csődje nem csak a munkahelyek megszűnését eredményezte, hanem a másik oldalról az utazási piac erőteljes szűkülését. Erre az elmúlt húsz évben nem volt példa, hiszen könnyedén eljuthattunk a világ bármely szebbnél szebb pontjára.

Az általam kiválasztott programajánló igen közel áll a szívemhez. Egy olyan eseménysorozatról szeretnék írni, amely havonta kerül megrendezésre, egészen pontosan minden hónap második szerdáján. A részletes bemutatását viszont megelőzné egy kis személyes fűszer.

Első alkalommal, amikor én is részt vettem rajta az csupán tévedésből történt (gondoltam ezt akkor). Egy megbeszélt találkozó – beszélgetés és sütizés – lett lecserélve, és lettem én elrángatva erre a beszélgetős fórumra. Sok mindent nem tudtam róla, de azzal a felszólítással vitt el a barátnőm, hogy „ez neked biztosan tetszeni fog!”. Kicsit morogtam, mert egyáltalán nem számítottam arra, hogy most akkor nekem csöndbe kell lennem, hiszen annyi sztorim volt, amit sokkal fontosabbnak éreztem, mint a “nekem biztosan tetsző” beszélgetős estet, aminek a fantáziacíme Terepszemle előadások, na, ez volt az, ami még inkább lenyűgözött.  Úgy gondoltam elmegyek, ha már úgyis szabaddá tettem a délutánomat, bár míg sétáltunk azért megfordult párszor a fejemben, hogy ezt még visszakapja. Így, utólag be kell látnom, nagy dózisban kaptam az információt és őszintén be kell valljam, hogy megfertőződtem én is…ráadásul nem is kicsit.

Nos, ennyi volt az én történetem, most már inkább következzék a valós programajánló. Ez a beszélgetős est egy havonta megjelenő utazási magazin szerves részét képezi, méghozzá a magazin szerzőinek exkluzív diavetítéses élménybeszámoló sorozataként szolgál. A nagy utazók személyes fórumot biztosítanak a Világjáró Magazin szerzőinek és olvasóinak, illetve mindazoknak, akik érdeklődnek egy egyedi szemléletű, utazásközpontú klub programjai iránt.

Sajnos, ebben a nehéz pénztől egyáltalán nem független mai világukban ide is kell belépőjegyet fizetni (300 Ft), de a Világjáró Klub tagjainak ingyenes. Kezdése általában 18 óra, esetleges időpont változtatásról minden esetben új információt kaphatunk a lapból vagy az internetről. Természetesen a klub fenntartja az előadások témáinak változtatási jogát. A látogatható helyszín pontos címe: Vista Rendezvényterem 1061 Budapest, Paulay Ede u. 9.

Király-Sztrunga Edina

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Időt spórolsz, miközben új tudásra teszel szert a webinárium segítségével. Hatékony módszer a Világ távolságainak áthidalására. Ezúttal Wolf Gábor beszélt arról, hogyan őrizhetjük meg a már meglévő vevőinket.

A webináriumok előnye, hogy a különböző területeken, főállásban dolgozók is megtekinthetik őket csekély fennmaradó szabadidejükben. Továbbá, hogy szinte kivétel nélkül díjtalanok és bárki számára elérhetőek. Természetesen abban az esetben, ha rendelkezik az illető internet kapcsolattal. Maximum egy regisztrációhoz kötött, ahol is az email címünkre kíváncsiak a leginkább, hiszen így a későbbiekben hírleveleikkel bombázhatnak. Vannak olyan előadások, amelyeken csak élőben lehet részt venni egyszer és kész. De van olyan is, amelyet utána megosztanak különböző videó feltöltő portálon és így bármikor elérhető, megtekinthető. Az üzleti életben is jelentős szerepet tölt be egy ilyen lehetőség, hiszen olyan konferenciákra, előadásokra juthat el az ember, ami a világ másik végén van.

A legutóbbi ilyen előadás, amin online részt vettem, az egy marketing-vevőszerzési esemény volt. Ezt az előadást csak egyszer lehetett látni, és azóta sem szerepel a világhálón. Az előadó Wolf Gábor volt a Marketing Commando alapítója, az egész cége KKV szektorral és ennek marketingjével foglakozik. Hasznos tanácsokat ad melyek lehet, hogy aprók, de sokat tudnak segíteni. A vevőszerző előadásán kiderült, hogy kell kvalifikálni az ügyfeleket. Hiszen a fő hitvallás nem abban rejlik, hogyan szerezzünk vevőt, hanem hogy a már meglévő vevőinket megőrizzük. Milyen eszközöket kell alkalmazni, ha azt akarjuk, hogy a vevő elégedett legyen. Fontos, hogy mindig, ha a termékünk vagy szolgáltatásunk jut az eszébe, az pozitív töltetű legyen.

A marketing egy nagyon összetett folyamat, ami folytonos. A piaci igények folyamatosan változnak, ezeket kell kielégíteni, valamint lépést kell tartani. Erre való például, hogy létrehozzunk céges profilt a facebook-on. Ahol követőket szerezhetünk és gyakorlatilag véleményvezéreket „nevelhetünk ki”. Mindig tudni kell, hogy mi a fogyasztó igénye. Nem elég, hogy én azt gondolom, hogy ez kell neki. Nagyon jó beharangozó is lehet egy közelgő esemény kapcsán. Rengeteg potenciál van az online marketing területén.

A Microsoft magyarországi fejlesztési igazgatója például hangsúlyozza a mobil marketingben rejlő lehetőségeket. Ez az iparág elmondása alapján „stratégiai változás előtt áll”. Szerinte a mobilmarketing mindent a háttérbe fog szorítani, mert az mindig ott van az embereknél és szeretnek babrálni rajta. A mai fiatalság az új célpiac. Mert rengeteget használják napi szinten, a mobilon futó közösségi média és egyéb alkalmazásokat. Ők alig fogyasztanak nyomtatott médiát, és emailt is egyre kevesebbet. A bluetooth reklám, a QR kód és az SMS reklám a közeljövő leghatékonyabb eszköze. Ezeket kell megtanulni kezelni!

Juranits György

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Május 10-én, csütörtökön zajlott a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület Vasárnapi Ebéd Projektjének bemutatója Budapesten, a Mika Tivadar Mulatóban. A rendezvény egyik programja az Öt történet – messziről jött budapestiekről filmbemutató volt. Az öt filmet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2011-ben végzett hallgatói készítették, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesülettel közreműködve.

Az első film Marton Krisztián Szabadnap című alkotása volt, amely a 13 éves Regina egy napját dolgozta fel. Regina öt éve tanul kínaiul, álma, hogy Pekingben járhasson egyetemre. Hétvégéjét gyakran tölti egy Budapesten élő kínai asszonnyal, akivel gyakorolhatja a nyelvet. Karen évek óta Budapesten dolgozik, míg családja, köztük férje és három gyereke Kínában él.

Szabó Péter filmje, Ayanbele címmel, a Nigériából származó Dava Gin életébe engedett bepillantást. Számomra ez a film volt a legőszintébb és legmeghatóbb. Dava Gin afrikai kulturális programokat szervez fővárosunkban, létrehozta az African Melody Band-et, és Usefo című dalához Budapesten készített videót. A zenekar dobosáról a filmben kiderül, hogy egyik kedvenc dala a Boldogság, gyere haza, melyet el is tud énekelni. Kedvenc magyar étele a rakott krumpli, mely nélkül nem telhet el egy hét sem.

A következő film, Szőnyei Dávid és Kovács Zsófi Lili alkotása, egy mongol lányról szól, aki a családi textilvállalkozásban dolgozik. Tervező szeretne lenni, ám nem a hagyományos mongol ruházat, hanem az európai trendek érdeklik. Jackie, és a magyar textiltervező, Gabi családja tölt el együtt egy vacsorát, amelyen a főfogás a botz nevű, gombóc alakú étel, amit magyarosan akár gombotz-nak is lehetne nevezni.

Gaszner Vera Vizsga című filmje a szerb Bojan egy fiktív napjáról szól. Bojan 10 éve él és dolgozik Budapesten, felesége is magyar. A filmnek központi része az állampolgársági vizsga. Bojan valóban kérvényezte a magyar állampolgárságot, ám a filmmel ellentétben, a valóságban kérelmét indoklás nélkül elutasították.

Végül, Hatházi Fanni Kézzel finomabb című filmjét tekinthették meg az érdeklődők. Ali a fiatal afgán fiú, és Ferenc a magyar katona, Afganisztánban ismerték meg egymást évekkel ezelőtt, amikor Ferenc Afganisztánban szolgált. Ma már mindketten Magyarországon élnek: Ali a Corvinuson tanul, nemzetközi kapcsolatok szakon, Ferenc pedig az Afganisztánba készülő magyar katonák felkészítésével foglalkozik. Közös étkezésükön kiderül, hogy az afgán és a magyar ételek hasonlóak, az afgán konyhában is nélkülözhetetlen a hagyma, a paradicsom és a paprika. Ali arra is megtanítja Ferencet, hogy milyen trükkel lehet a rizst kézzel enni.

Minden kisfilm után rövid beszélgetés zajlott a rendezőkkel, illetve a szereplők is jelen voltak. Zárásképp Török Ferenc, a diákok mentora és szakmai vezetője is megszólalt. Véleménye szerint, jó lenne olyan befogadó és nyitott Budapesten élni, mint amilyet az öt film bemutat.

A rendezvény nagyon sikeres volt, a helyszínre a megtelt táblát ki lehetett volna tenni, annyi érdeklődő gyűlt össze. Mind az öt film elgondolkodtató és érdekes módon közelített a témához, ezért remélem lesz még lehetőség a megtekintésére.

- Varga Ildikó - 

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Vidám, kacagtató, előadás kezdete előtt a The Beatles dalai szólnak Simon Kornél és Vári-Kovács Péter részvételével…

Szeretnél remekül szórakozni? Színházi előadás előtt a The Beatles dalaira dúdolni? A Centrál Színház megadja neked ezt az élményt, a társulat legújabb műsorában, a Black Comedy előadásán mindezt megteheted.

Blaskó Péter, Liptai Claudia, Kovács Patrícia, Pokorny Lia, Simon Kornél, Vári-Kovács Péter szereplésével a bohózat életre kel. A színpadon akkor van világos, amikor a darabban sötétben játszanak a szereplők. Láthatjuk mások rejtett mozdulatait, s végiggondolhatjuk, vajon hasonlót teszünk-e mi is a sötétben.

Az áramkimaradás sztereotípiás viselkedéseket vált ki sokunkban, Pokorny Lia Miss Furnival szerepében a visszafogott, sötétben rettegő vénlány alakításával, a középosztálybeliséget mutatja meg. Simon Kornél Harold szerepében a meleg antikvitáskereskedőt személyesíti meg, aki a sötét szobába a szomszédja által elemelt saját bútoraival szembesül.

Miller szerepében Schmied Zoltán a pénztelen szobrász új kedvesével (Carol) Kovács Patríciával kerül szakítási viszonyba a darab végére mert megjelenik egykor volt kedvese Clea (Liptai Claudia), akihez még mindig gyengéd szálak fűzik. A kavarodást tetézi, hogy Carol őrnagy papuskája (Blaskó Péter) ugyanakkor érkezik meg, mikorra a pár a milliomos süket műgyűjtő Bambergert (Vári-Kovács Péter) várja. A papának külön kategóriái vannak az emberekre, Millert a legrosszabb 12 kategóriába teszi a találkozás alatt.

A kétórás előadás gyorsan eltelik, a színpadi események napok múlva is visszatérnek.

Jó szórakozást.

Horváth Kata

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A FEHoVa (fegyver, vadász, horgász) kiállítást minden év februárjában rendezik meg a Hungexpo területén, 2012-ben február 16-19. között került rá sor. Pár évvel ezelőtt még több pavilon is színteret adott a kiállítóknak, de a válság elmélyülése miatt sajnos egyre kisebb helyen rendezik meg, de még így is hatalmas forgalmat bonyolít a vásár.

Munkahelyem miatt hivatalból ott kellett lennem a kiállításon, mert minden évben a cégünk a LED Lenser lámpaválasztékunkkal szerepel a kiállításon. Egy kis szervezés szükséges a kiállítás előtt. Ki kell választani a stand helyét és méretét. Ez általában attól függ, hogy mennyi pénz van a cég zsebében, hogy milyen nagy standot tud megfinanszírozni. Mi egy 9m2-es helyen vagyunk már évek óta, de ez is elég költséges mulatság.

A rendezvény általában 4 napos: csütörtök, péntek, szombat és vasárnap látogathatnak el rá az érdeklődők. A bepakolásra a nyitás előtti nap délután kerül sor, ilyenkor a standok gazdái beviszik a bemutatásra és az értékesítésre szánt termékeket és berendezik a velük standot a projektor, kivetítő stb. beállítása mellett.

Az összepakolás vasárnap, zárás után lehetséges. Ez hosszabb és bonyolultabb folyamat. Hiába pakolnak össze hamar a standokon, a szervezők csak bizonyos sorrendben engedik ki a cégeket a termékeikkel a pavilonból. Legelőször azok hagyhatják el a helyszínt, akik fegyvereket állítanak ki. Miután az összes fegyver elhagyta a pavilont utána mehet a többi cég is.

A kiállítás célja eredetileg az volt, hogy a gyártó cégek saját magukon keresztül vagy a hivatalos magyarországi disztribútoron keresztül bemutassák az új termékeiket. Mostanra viszont nagyot változott a világ. Az új termékek bemutatásának és népszerűsítésének a szerepe vesztett a jelentőségéből és az elsődleges szempont az értékesítés lett.

A kiállítás kezd bazár jelleget felvenni és látogatók többsége is azért jön, hogy kedvezményes áron megvásárolja az általa már régen kiválasztott terméket. Ez azt jelenti, hogy a kiállítás előtt a viszonteladó partnereknél azért van forgalmi visszaesés, mert mindenki arra vár és arra gyűjti a kis pénzét, hogy majd a kiállításon úgyis megvásárolja kedvezményes áron a terméket.

A kiállítás után pedig azért van a viszonteladó partnereknél forgalmi visszaesés, mert aki venni szeretett volna valamit, akár lámpát, akár fegyvert, akár kést, azt megtette akciós áron a kiállításon. Ez az utóbbi években elég nagy feszültséget kelt a disztribútorok és a viszonteladó partnerek között, amit elég nehéz csillapítani, de a cégek minden kezükben lévő eszközt megragadnak az ügy érdekében.

Nálunk úgy történik, hogy kiállítási akciós fogyasztói árakat kommunikáljuk a viszonteladó partnerek felé és ők is azon az áron tudják értékesíteni a terméket, ahogy a kiállításon hozzá lehet jutni. Véleményem szerint ez sem a tökéletes megoldás, mert a kiállítás ideje alatt a vásárló erő nem a boltokban van, hanem a kiállításon.

Egy megoldást tudok arra, hogy ez a helyzet normalizálódjon és ez az, hogy nem kell akciós árakon értékesíteni a kiállításon. A hivatalos fogyasztói árakat kellene ott is alkalmazni és vissza kellene nyernie a rendezvénynek a kiállítás jellegét. Az újdonságok bemutatására és népszerűsítésére kellene koncentrálni és háttérbe kellene szorítani a kiállításon történő értékesítést.

Váradi Sándor

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Különleges alkalommal zárult a hét az Alexandra Könyvesház Színészklubja és annak résztvevői számára, ugyanis a 2012. május 13-án tartott találkozó a tavaszi szezon utolsója is volt egyben. Csáki Judit beszélgetőpartnere ezúttal Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész volt, aki nem először vett részt az eseményen annak vendégeként, és készségesen számolt be a legutóbbi látogatása óta eltelt időszak történéseiről.

A rendezvénynek otthont adó Alexandra Pódium már a program kezdete előtt megtelt az érdeklődőkkel.
Az újságírónő elsőként Szervét Tibor Radnóti Színházzal való immáron 15 éves kapcsolatáról kérdezett, amit a színész afféle „hosszú házasságként” jellemzett, ahol ugyan időnként akadnak problémák és viták, ám mégis az a hely, ahol otthon érzi magát. Később többször is szóba került még a színházzal és annak igazgatójával, Bálint Andrással való viszonya, sőt, Csáki Judit kérdésére válaszolva megtudhattuk azt is, hogy voltak olyan időszakok, amikor még a különválás lehetősége is felmerült – legutóbbi alkalommal például a Thália Színház hívta őt színészei közé –, de végül saját elhatározásából a maradás mellett döntött.

Ahogyan arra a színész a beszélgetés alatt felhívta a figyelmet, sok mindent szeretne még megvalósítani pályája során, és úgy véli, nagyobb erői vannak annál, mint amennyire a színház jelenleg kitölti az életét. Ennek ellenére nem érez ambíciót arra, hogy a nagyobb nyilvánosság elé kiállva színháztechnikai vagy színházpolitikai ügyekbe belefolyjon, mivel nem tartja magát megfelelő alkatnak hozzá, és nincs is meggyőződve álláspontjai feltétlen igazáról. Régóta tervezi azonban, hogy rendezőként is kipróbálja magát – konkrét példát említve érdekelné például Csehov Sirály című művének feldolgozása –, ám az évi 3-4 bemutató mellett egyelőre nem adódott ideje rá.

A beszélgetés során szó esett ezenkívül a fővárosi színházak – pl. az Új Színház – kedvezőtlen helyzetéről, korábbi 4 és fél hónapos Londonban való tartózkodásáról, illetve további utazási terveiről is, amelynek keretében más külföldi nagyvárosokban szeretett volna színházi szemlét tartani.
A jövőbeli szerepeket és terveket tekintve a színész meglehetősen titokzatosan nyilatkozott, ám aki szeretné megtekinteni Szervét Tibor játékát a következő évadban, az a Madách Színház Mary Poppins musicaljében egészen biztosan megteheti majd.

A vidám hangulatú beszélgetés 18 óra után néhány perccel zárult, a színész pedig továbbsietett a Protokoll című darab esti előadására, amelyet a Radnóti Színházban lehet megtekinteni a tavaszi évad hátralévő részében.

Nepusz Anita

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A háromnapos 7 szokás képzés olyan eszközöket ad a kezünkbe, melyekkel céltudatosabbá válhatunk, s a belülről fakadó változásoknak köszönhetően hatékonyabbak lehetünk mind az időbeosztás, feladataink rangsorolása – mind a munka, mind a magánélet területén.

A céges belső képzésekre mindenki úgy gondol, mint több napos “ingyen” kajálás-ivás-láblógatásra, ahol az ember szépen elsunnyogja a munkaidőt és bízik benne, hogy hamarabb leléphet a trénernek köszönhetően, mint a többi, munkára kárhoztatott kollégája. Egy képző cégnél ez nem egészen így néz ki: a részvétel nem kötelező, elvégzését nem erőszakolják a munkatársakra. Így csak azok vesznek részt, akik valóban motiváltak és fejlődni szeretnének. Emellett ez nyilván a vezetőség érdeke is, mert ez a tréning kiemelten koncentrál a személyközi kapcsolatokra, amely alapköve a munkatársak közötti hatékony együttműködésnek.

A képzés – még ha belső képzés volt is – a legnagyobb körültekintéssel lett megszervezve: minden részlet és eszköz a helyén, minden adminisztrációs elem megfelelően előkészítve, minden bekészítés időben érkezett, az időbeosztást minden közreműködő szorosan tartotta. Olajozott gépezetet láthattam.

A tartalmi elemeket tekintve a tréning 7 szokást ölel fel, melyek mögött egy-egy természetes alapelv áll. Mivel ezekre az alapelvekre támaszkodva alakítjuk ki világképünket, értékrendünket a munkahelyen és a magánéletünkben egyaránt, a szokások között lévő kapcsolaton és a szokások egymásra épülésén alapul az egész program. Módszereit tekintve belülről kifelé haladó fejlődési folyamaton vezetett végig, számos interaktív és önismereti elemmel, melyek a tapasztalati tanulás útján juttatnak az eredményesség és a cégek alkalmazottai között kialakuló szinergia kialakításához. A képzés során számos szituációs gyakorlatot, játékot végeztünk, ami alátámasztotta az elméletben hallottakat és segített azonnal belsővé tenni azokat.  A képzés tulajdonképpen 7 modulból áll, melyek arra törekednek, hogy az egészet, a világképet, a paradigmákat alakítsák át.

A kapott segédeszközök kifejezetten színvonalasak voltak, keményborítású mappában gyűrűs tankönyv/munkafüzet, személyes akcióterv füzet, CD melléklet, toll és kilincs-akasztó is található.

A jövőt tekintve pedig igen, valami elindult: megalakult a cégcsoportban a Trim Team-nek nevezett kis csoport, melyben minden cég minden divíziója képviselteti magát, és célunk, hogy a cégek közötti együttműködést a legváltozatosabb eszközökkel segítsük, tartsuk meg és fejlesszük.

Vanca Judit

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Ha nem alszunk online vagyunk, ertézünk, megosztunk, kommentelünk, ésszel vagy éppen ész nélkül, csak úgy feelingből, mert akkor és ott úgy a jó.
Tetszik vagy sem, online jelenlétünknek visszafordíthatatlan következményei vannak, amelyek befolyásolják kapcsolatainkat és kihatással lehetnek a jövőnkre. Biztos, hogy azt mutatod magadból, amit láttatni szeretnél? Azoknak, annyit, akkor, úgy? És mi van, ha holnap meggondolod magad? Kezdő és haladó mikroblog júzereknek egyaránt érdemes néha végiggondolni az alábbi tényezőket.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

A twitterező, ha magyar

Milyen lehet az 500 legaktívabb hazai Twitterező? Honnan csiripelnek? Hány követőjük van, és hogyan használják a platformot? Megvizsgáltuk őket 2011 július és szeptemberi tweetjeik és profiljuk alapján. Meglátjuk, hogyan illeszkednek a nemzetközi trendek rendjébe a magyar kutatás eredményei.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Mikroblogok a közösségi média zászlóshajói, avagy hogyan kerülj címlapra perceken belül

Napjainkban már nem lehet éles határt húzni a közösségi média és a mikroblogok között, egymásért vannak, nem konkurenciák. A mikroblogok kinőtték a nyers információhordozó- és továbbító szerepüket, egyre inkább virtuális és valóságos közösségformáló erővel bírnak. Egy valós példán keresztül bemutatom a platformban rejlő hatalmas potenciált, és azt, hogy ma már a hírversenyben mennyire fontosak ezek a csatornák.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

2011. június 26 álmos vasárnapnak indult a yammon, ám egy twitterfüggő “kiscsaj” felborított mindent, mert aznap szülte meg kislányát, amit “végig közvetített”. Tinilányok szörnyülködtek ezen a hülyeségen, barátok hada szurkolt a másik végen.
Két napig tartotta a trendet a #szulunk, pedig eredetileg csak azért kapott hashtaget, hogy könnyebben követhető legyen.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Május 11-én az ELTE PPK andragógia szakos hallgatói szakmai napot szerveztek a Kazinczy utcai épületben. A szakmai programok mellett, egyéb érdekes és szórakoztató mellékprogramok is várták az érdeklődőket. A harmadik évfolyamos hallgatók 4 témakör, azaz szekció szakmai zsűrije előtt prezentálhatták szakdolgozatukat. A 4. szekció témaköre, a „Közösségi színterek – társadalmi válaszutak” elnevezést viselte, az ott elhangzott előadásokból szeretnék most egy ízelítő összefoglalót nyújtani.

Az első előadó Dupák Anna volt, aki „Az önkéntesség, mint nem-formális tanulási színtér” témáról prezentált. Eddigi kutatásokat hasonlított össze sajátjával, az önkéntesség személyiség formáló hatását boncolgatta részletesebben. Anna maga is önkéntes egy egyesületnél, így saját tapasztalatairól kicsit többet mesélhetett volna – a zsűri kritikája szerint.

A következő előadó Kecskés Beáta volt, akinek előadása „Az amatőr színházi társulatok szerepe az iskolán kívüli tanulásban” címet viselte. Az előadás fő célja, a „drámaandragógia”, mint fogalom ismertetése volt. A zsűri kétségbe vonta ennek létjogosultságát, de azért érdeklődve üdvözölték az új látásmódot. Amire ők viszont nem tettek megjegyzést, az a vetített diák esztétikuma. Sajnos Beáta diasora kissé ízléstelenre sikeredett, szerintem a külsőségekben igencsak kilógott a szép és rendezett prezentációk közül.

A harmadik előadó Kaczor Anna, „Az időskorúakkal szembeni ageizmus csökkentésének lehetőségei Magyarországon” című, nagyon is érdekes témát mutatta be. Megismerhettük az ageizmus fogalmát, és az időskorúak társadalmi helyzetének problematikáját. A zsűri tartott a külföldi megoldási minták átvételétől, a fogalom óvatos használatára figyelmeztették Annát.

A rövid szünet után Varga Zsuzsanna prezentált „A flash és smart mobok jelensége Magyarországon” címmel. A témaválasztás bár számomra kissé idegennek tűnt a szakmától, mégis felkeltette a zsűri érdeklődését. Igen nehezen tudtak elvonatkoztatni a mobok manipulatív és XXI. századi jellegétől, sok kérdéssel bombázták Zsuzsit, akit azonban nem lehetett zavarba ejteni.

A következő előadó Vicze Gabriella volt, aki „A sport értékközvetítő és kompetenciafejlesztő hatásai”-ról prezentált. Gabriella korábban a kick-box sportot űzte, így a témában szoros az érintettsége. A sport (felnőtt)nevelő hatását, és az edző szerepét kutatta a sportolók életében. A zsűri a kritikai megjegyzések után, Gabriellát a sport általi személyiségbeli fejlődésére vonatkozó kérdésekkel izzasztotta meg.

Az utolsó előadó Horváth Réka igencsak érdekes témája „A művelődés és a kecskeméti zsinagógák kapcsolata a XXI. században” volt. Réka bemutatta a Kecskeméten található két zsinagógát, majd a kultúrában és a helyi lakosság életében betöltött szerepüket kutatta. A bírák heves érdeklődéssel reflektáltak, és további kutatásra ösztönözték az előadót.

Összességében elmondható, hogy a zsűri tagok kissé szőrszálhasogatóak voltak, de aktív és érdeklődő hozzáállásukkal korrekt és helytálló megjegyzéseket, de egyaránt pozitív kritikát is adtak minden előadónak. Természetesen az összes prezentáló megkapta a megfelelt minősítést.

J.R.R.

Oszd meg, ha tetszett! "Együtt megyünk messzire..."

Az ELTE PPK 2011. május 11-én rendezett Andragógia Szakmai Nap megnyitóját, könyvbemutatóját és programismertetését követően az első szakmai program a hallgatói konferencia volt, mely négy szekcióban zajlott: Kultúra és közművelődés (elnöke Margittai Katalin, a Budapesti Művelődési Központ igazgatója), Felnőttképzés (elnöke Borsi Árpád, a Felnőttképzők Szövetségének főtitkára), Munkaerő-piaci és HR kérdések (elnöke dr. Székely Judit felnőttképzési szakértő) és Közösségi színterek – társadalmi válaszutak (elnöke: Rettegi Zsolt, felnőttképzési szakértő).

A következőkben a Kultúra és közművelődés szekcióban elhangzott előadásokról lesz szó, melyben helyet kapott némi ERASMUS, színház, művház, fiatal nők és Klebelsberg Kunó is.

Elsőként Orovecz Melinda MA szakos hallgató előadását hallhattuk „Az ERASMUS program andragógiai és kulturális vonatkozásai” címmel. Az előadás nagyon érdekes volt, azt vizsgálta, hogy milyen a hallgatói mobilitás kulturális illetve andragógiai szemszögből, hogy az ERASMUS milyen lehetőségeket, szakmai és kulturális többlettudást teremt a résztvevők számára.

Melinda kutatása során 289 főt kérdezett meg a témával kapcsolatban (15 mélyinterjú és 274 kérdőíves megkérdezés), ami hatalmas munka volt! Érdekesnek találtam, hogy a kitöltők intézmények szerinti bontásában toronymagasan a Pécsi Tudományegyetem végzett – több mint kétszer annyian vettek részt a kutatásban ebből az intézményből, mint amelyikből a második legtöbben vettek részt. Az is meglepő volt, hogy míg a részvétel előtt legtöbben idegen kultúrák megismerésében, illetve az idegen-nyelvtanulásban látták a motivációs tényezőt, hazaérkezve sokkal fontosabbnak találták az önellátást, önálló életvitelt, mint újonnan szerzett „többletkompetenciát”.

A legnagyobb fejlődésen átment készségek között említette továbbá a nyelvtudást, a nyitottságot, az alkalmazkodó-készséget, illetve a toleranciát és problémamegoldó-készséget. A szakmai fejlődés inkább a lista végén kapott helyet. A megkérdezett hallgatók az ERASMUS kapcsán leginkább a szervezetlenséget, a bürokratikus tanulmányi ügyintézést és a szálláskeresési nehézségeket kifogásolták.

A következő Knoll Edit BA szakos hallgató volt, aki az Új Színházért Alapítványt elemezte, illetve a Malom Film-Színház kulturális hatásait vizsgálta. Az előadásból az fogott meg, hogy ez a kicsi színház Jászberényben az egyetlen Magyarországon, ahol 35 mm-es film vetítése és színházi előadás is létrejöhet egy teremben.

Edit azt vizsgálta főként, hogy a színház a jászberényi gimnazisták életében milyen szerepet tölt be. Feltételezései szerint nagyon fontos szerepe van a személyiség-fejlődésben, az értékes szabadidő-eltöltésben, illetve jelentős hiánypótló intézményi funkcióval is bír. Hipotézisei igaznak bizonyultak, a fiatalok életében népszerű, kedvelt közösségi tér a Malom Filmszínház.

A harmadik előadó pedig Pavlics Tamás, MA szakos hallgató volt, aki a kulturális tudatosság fejlesztésének lehetőségeiről számolt be a sárospataki Szent Erzsébet Ház tevékenységeinek tükrében. Kutatása során 2 interjút készített, 20 fővel töltetett ki kérdőívet, továbbá szakirodalom-elemzést végzett.

Hipotéziseit főként korábbi szociális és állampolgári kompetenciákkal kapcsolatos kutatómunkája alapján állította fel: az egyének sikeres társadalmi részvételének feltétele, hogy tisztában legyenek azokkal az ismeretekkel és viselkedési szabályokkal, amelyek egy adott társadalom általánosan elfogadott normáinak megértéséhez és alkalmazásához szükségesek. Ha a kívülről megszabott normák nem válnak belsővé (nem interiorizálódnak), az állampolgárok nem fogják azokat követni, betartani.

Ennek kapcsán vizsgálta tehát a Szent Erzsébet Házat Sárospatakon, ugyanis az utóbbi néhány évtized történeti kutatásai megállapították, hogy ez a városka nagy valószínűséggel Európa egyik kiemelkedő szentjének, Szent Erzsébetnek volt a szülőhelye. Ennek hatására számos érdekes kezdeményezés indult el Sárospatakon, a város gyakorlatilag a Szent Erzsébet kultusz ismert színhelyévé vált. Ez a tudatosulási folyamat pedig óriási jelentőséggel van a helyi társadalom önszerveződő tevékenységeire, kultúrájára.

A kulturális tudatosság helyi erősítését vállaló szervezetek: a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társulat, a Szent Erzsébet Alapítvány és a Szent Erzsébet Turisztikai Iroda. Tamás hipotéziseit igazolta, a szűk vallási identitásból egy tágabban értelmezhető regionális identitás vált.

A következő BA-s hallgató Takács Ágnes volt, aki a „Fiatal nők olvasási szokásai” címmel tartott előadást. Egy 1996-os kutatás alapján állította fel feltevéseit, miszerint a fiatal nők kevesebb időt szánnak az olvasásra – az olvasás első motivációja a kényszer, továbbá az internet és a tv a háttérbe szorítja a könyveket. Kutatása során számos kultúra olvasási szokásait áttekintette (finnek, svédek, norvégok), ahol felismerték ezt a negatív irányba hajló tendenciát, és különböző programokat hoztak létre az olvasás népszerűsítésére.

Kutatása során arra is fény derült, hogy a határon túli magyarok közül a szlovákiai magyarok olvasnak legtöbbet magyar nyelven. Vizsgálódásai, kérdőíves kutatása végére megállapította:

• kitöltői között az olvasás motivációja szórakozás, nem a kényszer;
• a kitöltők heti gyakorisággal olvasnak;
• a nyomtatott könyvek még mindig népszerűbbek körükben (ami meglepő);
• a romantikus regények és a tudományos szakmai művek ugyanannyi szavazatot kaptak;
• a sport témakör nem népszerű a megkérdezett nők körében;
• illetve nem vásárolnak rendszeresen folyóiratot.

Az ötödik előadó Bodó Péter MA-s hallgató volt, aki az angliai és a magyar művházakat hasonlította össze a magyarországi cigányság felzárkóztatásának tükrében. Ő volt az egyetlen a szekcióból, aki nem csak Magyarországon folytatott kutatást: 250 fős kérdőívezést és néhány fős interjút bonyolított le itthon és Angliában, amiért minden elismerésem!

Hipotézisei szerint az angliai bevándorlók és a hazai romák között párhuzam mutatható ki, illetve a magyarországi közösségi házak kiaknázatlan lehetőségeket nyújtanak a romák felzárkóztatására vonatkozóan. Meglepő volt számomra, hogy míg Pétert Angliában a londoni Hanwell Community Centre-ben és a Perivale Community Centre-ben barátságosan, nyíltan fogadták, addig a két budapesti művelődési házban barátságtalanok és elutasítóak voltak vele szemben a téma hallatán, ráadásul a névtelenség homályába burkolóztak.

Kutatása során kiderült, Angliában, abban a két közösségi házban nagyon fontosnak tartják a közösségi házak szerepét a közösségi életben, a közösség mindennapjaiban, míg nálunk ez egyáltalán nem kap ekkora szerepet. Péter állítása szerint rossz módszereket alkalmazunk a romák közösségi életbe való bevonása során (például Beethoven koncertet szervezünk roma felnőttek számára, azután pedig csodálkozunk, hogy egész családok jönnek el, és a gyerekek nem maradnak meg ülve a helyükön). Péter javaslata szerint egy szélesebb körű igényfelmérésre lenne szükség a probléma kezelése érdekében.

Az utolsó előadó Csahóczki Csilla, MA-s hallgató volt, és Gróf Klebelsberg Kunó pályáját és annak a felnőttkori képzésre gyakorolt hatását mutatta be előadásában. Főként Klebelsberg Kunó munkásságáról és élettörténetéről hallhattunk adatokat. Megtudhattuk, hogy Klebelsberg a főiskolai tanítás súlypontját inkább a gyakorlati foglalkozásokra helyezte át, a tanárképzést megreformálta, fejlesztette a tudományos kutatást. Klebelsberg reformjai ma is számos elgondolás, koncepció alapját képezik, a felnőttképzés területén is.