A Könyvfesztivál legtöbb szakmai előadását kik tarthatták volna, ha nem a könyvtárosok? 2012. április 20-án két különböző programon is sikerült részt vennünk, amit a Millenáris Fogadóban rendeztek meg. A Galéria Könyvtáros Klubjában Bánkeszi Katalin és Ládi László, az OSZK Könyvtári Intézetének nevében a könyvtárosok új kihívásairól és lehetőségeiről beszélt. Míg az emeleten “Szellemi örökségünk digitális megőrzése” címmel hallhattunk több előadást a hazai digitalizálási projektekről. A Könyvfesztivál egyéb programjairól már korábbi bejegyzésekben is beszámoltunk.
Könyvtáros Klub: Új kihívások és lehetőségek a könyvtárakban
Bánkeszi Katalin: Az ODR megújulása
Az előadó elmondta, hogy a könyvtári rendszer fejlesztéseit 2013-ig a portál program határozta meg. Az új lehetőségek közt 24 órás szolgáltatások kialakítása is volt a cél. A könyvtárak közösségi szerepét nagyon fontosnak tartják, hiszen az információszolgáltatás eleve alaptevékenység, de a közösségépítő szerepe is egyre erősödni fog véleményük szerint. Egy időben azt tapasztalták, hogy az emberek egyre eltávolodnak egymástól, ma viszont egyre több a virtuális közösség, ahol közös érdeklődésű, közös hobbijú és közös szakterületű emberek gondolkodhatnak együtt.
A könyvtárak sok lehetőséget kaptak az előre gondolkodásra, és a folyamatos fejlesztés eleve elkerülhetetlen. Az információnak nagyon nagy értéke van, és el kell juttatnunk az emberek otthonába is – hívta fel a figyelmet Bánkeszi Katalin. Az oktatás korszerűsítése kiemelt cél volt, ehhez kötődik, hogy a könyvtár szolgáltatásai az élethosszig tartó tanulást segítik elő. Öt kiemelt projekt támogatta az országos könyvtári fejlesztéseket. Egymáshoz kapcsolódó modulokból állt össze a rendszer, melynek legnagyobb eleme az ODR (Országos Dokumentum-ellátási Rendszer) és a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus). További terv, hogy az olvasók is indíthassanak majd kéréseket a felületről.
Az elektronikus dokumentumok megjelenése nagy változást hozott a könyvtárban: másképp kell kezelni a dokumentumokat és az internet hatására is módosultak a szolgáltatások. Az OEDR (Országos Elektronikus Dokumentumküldő Rendszer) egy koncepció kialakítását jelenti. A cél az lenne idővel, hogy a rendelések életciklusának a követése ide integrálódjon be. Az olvasói felület a távoli elérést is tudja majd biztosítani.
Ládi László: Kihívások és válaszok???
“Kihívás rengeteg éri mostanában a könyvtárosokat, akár napi szinten” – kezdte előadását Ládi László. A válaszok pedig kérdőjelekkel vannak (erre utal az előadás címében a három kérdőjel), és a tényleges válaszok csak nagyon-nagyon lassan alakulnak. Az előadó leszögezte már az elején, hogy az EU pályázati lehetőségek irányából szeretné megközelíteni a témát.
Folyamatos kihívás évek óta, hogy egyre kevesebb pénz van, viszont egyre több fejlesztésre lenne szükség. Az eddigi pályázatok 9 milliárdosak voltak, a 2012. május végéig leadható TIOP és TÁMOP pályázatokkal együtt 4 milliárddal fog nőni a szám. Sok szenvedéssel és bürokrácia útján lehetett hozzájutni a pályázati pénzekhez, viszont megérte a korszerű eszközökért.
A következő kihívás a kommunikáció: könyvtár-lakosság, felhasználók-könyvtár és könyvtáros-könyvtáros között. A TÁMOP közel 6 milliárdot biztosított erre a célra, benne a szakképzés és a nyelvi képzés frissítésével.
A versenytársak is kihívást jelentenek, amelyekből nagyon sok van. Mindenki megpróbál az elektronikus szolgáltató piacra bejönni még (eMagyarország, Teleház, IKSZT = Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér stb.), és majdnem mindegyik megtalálja a könyvtárakat partnerként. A partnerség sokszor odajut, hogy a könyvtári veszi át a többi funkciót is.
A másik versenytárs az internet, mely rengeteg szolgáltatással, eszközzel és tartalommal rendelkezik. Köztük például ott a Google, ezen belül Google Docs, Maps, Reader, Analytics stb. A könyvtárak a maguk eszközeivel szintén megpróbálnak válaszolni ezekre: folyamatos rendelkezésre állás, távhasználat és portálszolgálat fejlesztése.
Az egyik legnagyobb kihívás viszont saját magunk vagyunk Ládi László szerint, és az a kérdés, hogy tudunk-e alkalmazkodni a rendszeres újításokhoz.
Szellemi örökségünk digitális megőrzése konferencia
A Könyvtáros Klub két előadása után az Arcanum és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) által szervezett konferencián vettünk részt, melynek moderátora dr. Tóth Máté (OSZK) volt. A párhuzamos programok miatt sajnos az első előadásokról lemaradtunk.
Vonderviszt Lajos: E-könyv kívánságra, avagy van-e élet a tömegdigitalizáció előtt/után/helyett?
Egy automata szkenner 1 óra alatt 3,5 könyvet tud digitalizálni, felszorozva egy nap alatt nagyjából 84-et. Az OSZK-ban kb. 20 millió könyv van, ez alapján lehet további számításokat végezni. Az előadó hozzátette, hogy 120 milliárd forintba kerülne 20 millió könyv korrektúrája – egy másik kérdés, hogy neki kell-e állni azoknak a könyveknek is, amiket soha senki nem fog elolvasni.
Az OSZK-ban ezen kívül van 6 millió olyan dokumentum, amely nem könyv és nem lehet betenni a szkennerbe. Ha valamit nem automata csinál, akkor azaz időtényezőt nagyban növeli, ezen kívül nem is mindegyik szállítható.
Ezután az EOD rendszerét mutatta be, mely 12 európai ország 30 könyvtárával dolgozik együtt. (Várják a további érdeklődő könyvtárosokat!) A megrendelők katalógusban adhatják fel kérésüket, és előre látják a kalkulációt mennyibe fog kerülni.
Kenyeres István: Az NKA digitalizálási és tartalomszolgáltatási programjai
2012-től összevonták a levéltári, könyvtári és múzeumi kollégiumot Közgyűjtemények Kollégiumává. A levéltári digitalizálási projektek közül 105 projektet finanszírozott az NKA, a múzeumoknál 51 projektet, de a könyvtáraknál nem volt kifejezetten ilyen kiírás.
A levéltárakon belül a kataszteri területek az egyik legfontosabb munka lett volna, de nem nagyon lehetett őket használni. Több levéltárban, több fordulóban finanszírozta meg az Nemzeti Kulturális Alap ennek digitalizálását. Eddig nagyjából a felénél tartanak a munkának.
A Magyar Levéltári Portálon publikálták ezeknek eredményeit: több mint 1 millió levéltári irat elérhető, 2,5 millió rekord, 3 millió digitális felvétel. Napi 250-300 látogatója van az oldalnak. Először feldolgozást végeznek, mert metaadat nélkül nincs értelme a digitalizálásnak.
Szükség lenne képeslapok, helyi lapok, iskolai értesítők, plakátok és fotók tematikus adatbázisban való közzétételére is. Továbbá fontosak lennének még az analóg egyedi hangzóanyagok (népdalok) és pártdokumentumok. Sajnos azonban nincs olyan közgyűjteményi közös portál, ahol a projektek egységesen megjelenhetnének.
Tóth Máté: ENUMERATE projekt
A közgyűjtemények körében kérdőíves vizsgálatot folytattak, mely projektet az Európa Tanács finanszírozza ENUMERATE néven. A felmérést nemzeti koordinátorokon keresztül végezték, a legfelsőbb szinten az ún. “core group”-pal, de ez utóbbinak a magyarok nem tagjai. 1500 kitöltős lélektani határt tűztek ki, melyet sikerült átlépni (1619) és ebből próbálnak következtetést levonni. 31 ország vett benne részt, közülük 27 EU tagállam, 58 db magyar intézmény küldte el adatait, 99 kitöltővel.
A kitöltő intézmények a legkülönbözőbb közgyűjteményi szervek lehetnek, mert nehéz 30 ország hagyományaihoz igazodni. A legtöbb közülük a levéltár, a múzeum és a felsőoktatási könyvtár. Magyarországról szintén levéltárak és felsőoktatási könyvtárak töltötték ki legtöbben, illetve szakkönyvtárak. A kitöltők közül 63 nyilatkozta, hogy folytat digitalizálási tevékenységet. Vannak sokan, akik szeretnének vele foglalkozni, de nem tudnak.
Három fő tartalmi elem szerepelt a szöveges leírásokban: pénzhiány miatt csak pályázati pénzekből lehetne digitalizálni, szakemberhiány és létszámleépítések, ezen kívül írtak az intézmények arról is, hogy mit tekintettek sikernek.
Markója Szilárd: Educatio Nonprofit Kft. oktatási és kutatási adatbázisai
- Múlt héten indult az új SuliNet portál, amit az előadó mindenkinek a figyelmébe ajánl.
- A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár 2005-ben indult, jelenleg 630 cím található benne, leginkább természettudományos tartalommal.
- Az Arcanum Digitális Tudománytárában 33 cím teljes tudományos folyóirat évfolyamait tudták közzétenni. Tervezik, hogy a közgyűjteményi szféra számára is kibővítik.
- Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) keretében adatbázis licence-eket vásárolnak, pl. Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, Akadémiai szótárak, Grove Music Online, JSTOR, Project MUSE, Science Direct, Scopus, SpringerLink. (Az EISZ-t érdemes például az egyes felsőoktatási könyvtárakban keresni.)
Judaica Europeana
A Judaica Europeana külön projekt volt az Europeanan belül, melyben könyvtárak, levéltárak, múzeumok dokumentumait digitalizálták. Itt nem önállóan töltik fel az intézmények az anyagaikat, hanem holisztikus szemléletben. 2010-2011-ben zajlott a projekt: 7 országból 10 partner társult, Magyarország részéről a Magyar Zsidó Levéltár. Nehézséget jelentett, hogy nem volt egy digitalizálási terv az elején, hogy milyen kritériumok szerint választják ki a dokumentumokat, de utólag nagyon örülnek neki, hogy ezek már megvannak. Összesen 30.000 dokumentumot digitalizáltak ennek keretében.
A részfeladatokat különböző intézmények vállalták, így a szakmai munkára tudtak koncentrálni. Van egy soknyelvű keresőprogram, és a portálon keresztül összekapcsolódhatnak azok a tartalmak, amelyek egyébként nem feltétlenül kapcsolódnának. A saját honlapokra és adatbázisokra jelentős forgalmat generál az Europeana. Különböző alkalmazások léteznek és mobilos fejlesztéseket is végeznek, ami szintén pozitívan hatott vissza a tartalomra.
Egységesítették a metaadat rendszert, a szótárat, és tezauruszokat hoztak létre. Nincs minden kész, de a fejlődés menete az bíztató. A „Haskalah” a zsidó felvilágosodást jelenti, és ez egy alprojekt ezen belül, tematikus oldalként. A követelmények között szerepelt, hogy közös virtuális kiállításokat kellett rendezniük és konferenciákon előadniuk. Pl. Dadaizmustól a szürrealizmusig, zsidó színházak, zsidó képeslapok és még egy magyar kiállítás a zsidó nőkről fog szólni.
2012-2014 között egy másik projekt kezdődött, melyben már nem vesz részt Magyarország, ezért nincsenek kötelezettségek.
Sándor Ákos: Innovatív digitális tartalomfejlesztés külső és belső erőforrások felhasználásával a Klebelsberg Könyvtárban
Három csoportra szokták bontani a szolgáltatásaikat a Klebelsberg Könyvtárban: publikus források, egyetemi hálózatra készülő források és lokálisan elérhetőek. A full text visszakereshetőség és a repozitórium alapelvárás volt. Egyablakos keresőt hoztak létre, ahol valamennyi szolgáltatás egyszerre elérhető.
A Contenta repozitóriumokat részben az egyetemi hallgatók állítják elő és adják közre. Ebben az adatbázisban érhetőek el a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) született doktori disszertációk, diplomamunkák, szenátusi dokumentumok és egyéb publikációk (pl. cikkek, monográfiák, tanulmányok). Az egyetemi könyvtáraknak egy kormányrendelet előírja a doktori disszertációk közzétételét és metaadatokkal ellátását. Az egyetemen belül a plágiumkeresést először a nyilvánosság biztosításával igyekeznek elérni.
Egy darab szkennerrel rendelkeznek, mely 10 perc alatt kb. 1000 oldalt tud bedigitalizálni úgy, hogy közben a gép egyszerre mindkét oldalt beolvassa.
Nagy élvezettel hallgattuk az előadásokat, melyek olyan digitalizálási projekteket mutattak be, amikről csak részben tudunk vagy egyáltalán nem hallottunk még. Bízunk benne, hogy az olvasóknak is tudtunk újat mondani, és sok ilyen előadásról beszámolhatunk majd a jövőben is.