A tanárképzők és a közoktatás, szakképzés intézményeinek hálózati együttműködési lehetőségei

A tanárképzők és a közoktatás, szakképzés intézményeinek hálózati együttműködési lehetőségei című konferencia a TÁMOP-4.1.2-08/2/B/KMR-2009-0002 Pedagógóusképzést segítő szolgáltató kutatóhálózatok kialakítása című pályázat keretein belül került megrendezésre a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt a pályázatot az egyetem a konzorciumi partnereivel együtt valósította meg.

Dr. Benedek András a projekt szakmai vezetője, tanszékvezető, egyetemi tanár  - A tanárképzők és a szakképzés, közoktatás intézményeinek hálózati együttműködése – a PEDTANTÁR funkciója

Pedtantár a tanárképzők számáraA szakmai vezető elmondta, hogy mit vár pontosan ettől a projekttől, mik a céljaik, a megvalósításhoz milyen tematikák szükségesek, és hogy pontosan mi is a funkciója a PedTanTárnak. A tematika fontos része, hogy létrehozzanak egy tanárképző központot, hogy a pedagógus tanárok átkerüljenek egy másik modulba a tudástanár moduljába. Ehhez létre kell hozni egy stabil szakmai hátteret és egy szakmai pedagógus képzést, mely majd fenntartható lesz a jövőben is.

Az intézmények és a potencionáis partneriskolák közötti együttműködést stabil alapokra kell helyezni. A bolognai rendszerű tanár mesterképzés honosításával a képzési kínálatok nőttek, de egyúttal a létszám csökkent. Ez egy kényszerű versenyhelyzetet hozott létre. Ezért a CÉL, hogy erősebb gyakorlat orientált képzéseket hozzanak létre, amelyhez szükséges egy új hálózati struktúra, de ehhez még számos megoldatlan szakmai és fejlesztési feladat  kell a hatékonyabb kooperáció érdekében. Ezért is nyújt segítséget ez a pályázat, hiszen a tanulásban is már megjelent egy digitális korszak: a konnektivizmus. A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információcsere egyre nagyobb szerepet kap.

Konnektivizmus: Ez a negyedik tanuláselméleti áramlat. A digitális korszak tanuláselméleteként is szokás emlegetni, George Siemens és Stephen Downes kutatók nevéhez köthető fogalom. A hálózatelméletek pedagógiában való alakalmazásaként is felfogható.

 

Vancsó Ödön főosztályvezető helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium – A Tanárképző Központ várható funkciója a tanárképzők és a partneriskolák közötti együttműködésben.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumától a főosztályvezető Úr a minisztérium álláspontját ismertette. Azt, hogy a tanárképzésnek milyen fejlesztések szükségesek. Az, hogy a tanárképzés is váljon rugalmassá, tehát legyen a képzésekbe rugalmas bemenetel és kimenetel és ehhez kellene létrehozni tanárképző központokat. Felvetette annak a lehetőségét, hogy szükség van-e arra, hogy a tanárképzés osztatlan képzés legyen.

 

Dr. Hideg Éva egyetemi docens (BCE) – Szakmai továbbképzési kutatások – körkép 2011

            Dr. Hideg Éva kifejtette, hogy az Ifjúsági szakképzés, felnőttképzés és felsőfokú képzés hazai helyzete és a fejlesztésének a témakörei dominálóak ezen a konferencián. Az életen át tartó tanulás egy új perspektívát hozott a tanulásba, a Bolognai-rendszer bevezetése a szakképzési rendszer átalakulása, a szakképzések rendszere az OKJ fejlesztése (kompetenciafejlesztés), a szaktanárok, oktatók képzése és továbbképzése, Egységes Képzési Keretrendszer (EKKR).

Az előadó szerint pedagógóusképzést segítő szolgáltató kutatóhálózatok kialakításának több fontos eleme is van ezek pedig az alábbi fő témakörökbe tartoznak:

  • A szaktanári képzések hogyan építhetőek be a a bolognai folyamatokba
  • A szaktanári kompetencia fejlesztés
  • Pedagógiai szakmódszertani kutatások
  • IKT és e-learning alkalmazások
  • Tananyagfejlesztés
  • Nemzetközi együttműködés
  • Lifelong learning (értéktermelő folyamatba való bekapcsolódás – versenyképesség)

Viszont az előadás folyamán megfogalmazásra kerültek ezen témakörök esetleges hátulütői és kritikái, ezek pedig az alábbiak:

  • Nem kellően reflektált kutatások
  • Minden kutatás tárgyává vált
  • Hiányos és / vagy sokszor hiányzik a nemzetközi együttműködés
  • Szaktanári életút vizsgálatának hiánya
  • A túlzott IKT alkalmazásoknál, pedig szaktanár, pedagógus, aki valamilyen szakmai ismeretet oktat nem alakul ki az úgynevezett ideál a tanulókban.

Végül pedig az előadás végén elhangzott, hogy ezeknek a kutatásoknak a temetizálása szükséges (kutatás+fejlesztés+innováció+szakképzés).

 

Milnarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari Szövetség – Új készségek és munkhelyek – A globális digitális piac várható hatása a szakképzésre

Új képzések jelennek meg új munkahelyekre van szükség, főleg most a digitalizálás korában. Webmarketing fejlesztés, e-tananyagfejlesztés, melyek fontos része, hogy felhasználóbarát kialakításuk legyen. Így kialakul egy bizonyos versenyhelyzet, amely elősegíti a tehetség felfedezését és annak gondozását. Az előadó legfontosabb gondolatának én az alábbit találtam : „Nem gondolkodni kell, hanem cselekedni.”

Az előadások végén volt lehetőség az előadóktól kérdezni.

Kovács Nóra

Hozzászólások lezárva.