Újabb, eddig ismeretlen eseményt szeretne meghonosítani kis hazánkban a Coderetreat szervezője, Mészáros Márton, aka Meza. Számos országban már ismert ez a rendezvény, és noha itthon még nincs múltja, de jövője remélhetőleg lesz. Már a legtöbb agilis szoftverfejlesztő felkapta a fejét az alapokat hallva – tetszetős irányzatnak tűnik.
De mi is a Coderetreat és miért érdemes beszélni róla? A Coderetreat lényege összetett dolog. A legfontosabb, hogy a kódsor előtt komoly tervezéssel kezdődik az érdemi munka, gyakorlatilag hátulról kezdik a függvények kiválasztását kizárva az eleve rossz megoldásokat. Fejlesztőpárok írnak együttesen egy kódot több szem többet lát alapon, továbbá a tudástranszfert is iszonyatosan felpörgeti az együttgondolkodás. Ez persze sok munkáltató szemében fából vaskarika – hiszen miért fizetne meg bárki egy munkáért két embert? Nos azért, mert sokak szerint jóval letisztultabb a végeredmény és radikálisan csökkenti a hibakeresés, tesztelés fázisát. Fontos még az időgazdálkodás is, ami sokféle lehet a feladattól függően. Szinte az összes népszerű módszer (pomodoro, kanban, stb.) használatos a Coderetreat munka során.
De térjünk át a szombati eseményre, a Globay Day of Coderetreat 2011 budapesti helyszínére. A világ különböző tájain mindenki helyi idő szerint kezdett bele ugyanabba a feladatba. A rajt hajnali 8:30-kor volt. Az ausztrálok már sörözni indultak, mikor a magyar srácok a húrok közé csaptak, de este ők indították az amerikai sorstársakat. Coderetreat során 45 perces, munkával telt etapok után mindenki értékelte az adott időintervallumban végzett munkáját. Ezek a megbeszélések persze meglehetősen gyakran fulladtak jóízű nevetésbe, mivel mindenki a megfelelő kritikával és humorral értékelte önmaga teljesítményét. Délután 5-6-ig tartott mindenhol a közösségi kódgyártás.
Maga a Coderetreat egy évente ismétlődő nemzetközi esemény, ahol az éppen más országokban kódoló csapatokat összekötik egy központi stream adással, idén a (Google) Hangouts szolgáltatás segítségével lehetett nyomon követni a többiek ténykedését. Jópofa volt figyelni, hogy mindig az a kamerakép lett kiemelve ahol épp leghangosabban beszéltek. Az egész napos rendezvény résztvevői nem szenvedtek hiányt semmiben: volt étel, ital, sőt még a szomszédos étteremben egy kiadós ebédre is akadt önzetlen támogató.
Még a mennyezetről is elosztó lógott. 
Nem egy versenynek lehettünk szemtanúi, hiszen már van belőlük egy pár, de a kóderek ezúttal nem is az első hely megszerzéséért vagy bármiféle nyereményért küzdöttek. Többektől hallhattuk, hogy most vett részt először olyan munkában, ahol nem egyedül dolgozott, és emiatt sok új élménnyel gazdagodott. Mivel a párok összetétele változott, így a munka során mindig más és más módon, illetve stílusban lehetett dolgozni, ráadásul ennek okán az ismeretek is jelentősen gyarapodtak.
A MyCorporation-ben megrendezett eseményen ugyan nem voltak sokan, ugyanakkor a jelen lévők meglehetősen lelkesek voltak. Nem csoda tehát, hogy a 2011. december 3-án lezajlott esemény után meg is beszélték: nem várnak egy évet a folytatással.
Nos, Uraim, akkor mikor lesz ilyen legközelebb? És kösz a matricát!
Épp ma vetettem fel az egyesület közössége felé egy twitter üzenet kapcsán, hogy ki halott róla, ki volt már ilyenen, ki venne részt egy ilyen eseményen!
Nagyon örülnék, ha a következőkben össze tudnánk hangolni ez irányú eseményeinket, terveinket!
Üdvözlettel:
Sipos Tamás
Agilis Szoftverfejlesztők Egyesületének elnöke
Szia!
Mi csak közvetítünk. Szívesen elmegyünk rá, ha lesz, de ezt sem mi szerveztük. Annyit azért súgok, hogy január közepén várható a következő és igyekszünk időben beírni az eseménynaptárunkba.