„Helyi pénz, helyi bizalom” mottóval szerveztek előadást és vitafórumot a kereskedők, vendéglátósok, önkormányzatok és érdekképviseletek részvételével február 23-án a Kaposvári Egyetemen. Az összejövetel célja a Soproni Kékfrank és a Balatoni Korona mintájára egy helyi gazdaságot élénkítő készpénz-helyettesítő eszköz bevezetése és működtetése Kaposváron és Somogy megyében.
Napjainkban a kiskereskedelmi láncok háttérbe szorulása jellemző az agresszívan terjeszkedő multinacionális cégekkel szemben, amely a gazdasági válság és a Dél-dunántúli régió gazdaságilag alacsony pozíciója miatt tovább erősödött. A fizetőképtelenség megjelenése és a kereslet hiánya a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat sújtotta leginkább. A kereskedelmi struktúra torzul, a multi láncok virágkorukat élik, a helyi kereskedők pedig üzletük bezárására kényszerülnek.
A gazdasági válságok idején már többször bizonyították hatékonyságukat a helyi pénz-rendszerek, közülük számos még ma is működik. A legismertebb a svájci WIR, melyet jelenleg 62 ezer elfogadóhely használ, és éves szinten 1,65 millió frank értékben. Ausztriában Wörgl települését is a helyi pénz bevezetése lendítette át a nagy gazdasági világválságon. A munkanélküliség egy év alatt 35 százalékról 14 százalékra csökkent, az önkormányzat a bevételeiből pedig felújította az összes közintézményt, utat és vízvezeték-hálózatot.
A helyi pénz előnye, hogy mivel adott régióban, megyében használható, máshol nem működik fizetőeszközként, nem áramlik ki a pénz. A jövedelmek helyben maradnak, melyek után az adók az önkormányzathoz kerülnek, így a helyi pénz bevezetése az illetékes önkormányzatok érdeke is. Természetesen, amíg a készpénz-helyettesítő forog, az önkormányzat a saját pénzeszközeit – hiszen a törvényes fizetőeszköz, a forint továbbra is megmarad – bankba teheti, így kamatjövedelemhez juthat. Az önkormányzat illetve a foglalkoztatók a fizetések húsz százalékát kiadhatják helyi pénzben is, amelyet az emberek a helyi kereskedelemben, szolgáltatásokban fognak felhasználni. A csatlakozó elfogadóhelyek számától függ, mennyire lesz hatásos a hálózat, hiszen működhet helyben, Kaposváron, de akár a kistérségben vagy a megyében is lehet ugyanaz a helyi pénz.
A helyi kereskedőnek lehetősége van olyan beszállítókat választani, akik szintén elfogadják a helyi pénzt, melyekhez kedvezményeket is nyújthatnak, így kedvező partneri kapcsolatok alakulhatnak. A kereskedő nyilvánvalóan csak annyi pénzhelyettesítőt fogad el, amennyit maga is tovább tud adni, hiszen felhalmozási funkciót nem tölt be.
A rendszer hatékonysága a vevők kezében van, hiszen ők árérzékenyek, sokszor az árat a minőséggel szemben is előbbre veszik, így gondos markertingmunkával és a lehető legtöbb gazdasági szereplő részvételével lehet működőképes rendszert létrehozni. A felhasználók fantáziájára van bízva, hogy Zselici, Somogyi vagy Kaposvári dénár néven használják az eszközt, illetve, hogy melyik címletre milyen személyek nevei kerüljenek. Az eddigi ötletek alapján Vaszary az 500, Rippl-Rónai az 1000, Nagy Imre a 2000, Eszterházy gróf az 5000, Kossuth Lajos a 10.000 és Szent László 20.000 dénárosra kerülne.
Takács Anita