Magyar Könyvtárosok Egyesülete 43. Vándorgyűlés, Pécs 2011.07.15.

A Vándorgyűlés második napján folytatódott az előadások sora. Reggel plenáris ülésen vehettünk részt, majd a Tudományos szakkönyvtári szekció prezentációira látogattam el, és természetesen a hallgatói workshopra, ahol az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékét képviseltem. (Az előző napi jegyzet itt található.)

Plenáris ülés (Tudásközpont)

Prof. dr. Komlósi László Imre: Többnyelvűség, szocializáció, műveltség

9:08 Az előadó hiszi, hogy a könyv jelensége rokon a többnyelvűséggel. Az ember is belsőleg többszólamú, ami mutatója a szociális adaptációs képességének. A műveltség receptjét magyarázná meg: végy’ egy kultúrát, mely kellőképpen szabályoz; alakíts ki tudásalapokat és képességeket, amiből a kompetenciákat tudod eredeztetni.

9:15 Könnyen mondjuk azt, hogy valaki folyékonyan beszél egy nyelvet, de ez nem egészen így van. Kétnyelvű az, aki a két nyelvet egyforma szinten beszéli. Korábban azt mondták, hogy anyanyelvi beszélő szinten kell lenni mindkettőből, de ez nem egészen így van. Nyelvváltozatokról beszélhetünk irodalmi, standard és szubstandard nyelvváltozatoknál, köznyelvnél, tájnyelvnél, szlengnél (ugyanúgy megtanulják ezt is az iskolában diáktársaiktól). A diglosszia is előfordulhat, mely szerint írásban standard pl. németet használnak, de tájszavakkal beszélnek. Használhatunk beszédhelyzetfüggő retorikát, udvariassági megnyilvánulásokat.

9:20 Ha valaki csak tanulta a nyelvet, akkor azt feltételezzük, hogy nyelvi kompetencia hiányos. Viszont szófukar gyereknél nem erre gyanakodunk, hanem hogy pl. érdektelen. Beszélhetünk nyelvi társadalmi munkamegosztásról is: a szakemberek nyelvi tekintéllyel rendelkeznek. Más a szókészlet egyes tématerületek szerint, ez a szaknyelv. Wittgensteintől idézett gondolatokat a nyelvi világokról, pl. „Nyelvem határai világom határai”.

9:23 Az interakció szociális közeget teremthet, társadalmi-praxist és megismerést. Praktikus többnyelvűségről globalizációs jelenségeknél beszélünk, pl. ilyen Brüsszelben a pályázatírás nyelve vagy a kínaiak angolja, a Chinglish. Jakobsont emelte ki, aki 14 nyelven beszélt, de mindet félreismerhetetlenül „oroszul”.

9:26 Különböző helyekről próbálunk nyelvi információt szerezni: irodalom óratanfolyamok, továbbképzések, könyvtárak. De lehet informális tanulás is az internet, múzeumok, könyvtárak stb. alapján. A kortárs csoportok nagyon meghatározóak itt.

9:28 Bemutatott egy ábrát az ökológiáról, ahol belül a személy található, utána család, iskola, társadalom. Ezeknek összhangja vagy az összhang hiánya befolyásolja a nyelvünket. Visszautalt Pléh Csaba előadására – a legintenzívebb fejlődés az 1-3 életévben következik be. Az államok a befektetett összegeket a 3. év után kezdik növelni, pedig éppen az első 3 évben kellene a gyerekeket tanítani.

9:30 Előfordulhatnak többszörösen hátrányos családok, szélesedő társadalmi olló, szülői-minta hiányok. Az önkéntességet kellene növelni. Ő egyetemi kutatóként csak a magas szintű tudást támogatja, mégis azt mondja, a „múzsákat” közös szellemi felemelkedésünk érdekében kell hívni.

Lukács Szabolcs (KELLO): Könyvtárak számára nyújtott központi szolgáltatások – a Könyvtárellátó feladatai

9:35 Előadását egy Márai-idézettel kezdte, mely szerint nehéz megtalálni az összhangot író és olvasó között, akik minél jobban szeretnék ismerni egymást. Most pedig itt van a KELLO, akik nem ismerik a vásárlóikat, viszont a könyvtárak ismerik. Nehéz helyzetben vannak, mert folyamatos a csökkenés intézményi és magánvásárlói területen is.

9:39 A Márai program lebonyolítói, amire 287 kiadó jelentkezett, 273 kiadó jelölt könyvet. http://marai.kello.hu címen lehet keresni a jelölt könyveket. Azért érzi magát versenyhátrányban, mert ők nem kiadók, csak terjesztők. Az a kérdés, mekkora az árrés, mert ez alapján tudnak kedvezményt adni.

9:42 Ezen kívül 2 könyvesboltjuk van: Kódex könyváruház és Kazinczy Könyvesbolt (Szeged). Nem olyan cég, akiket könnyen megtalálnánk az interneten. Minden kereskedelmi cégnek kell, hogy legyen ügynökhálózata, és ő is ügynöknek tartja magát. Rosszak a KELLO elmúlt években produkált számai, ami az elmúlt években fel is gyorsult. Azt szeretnék, hogy legyen szerződésük és legyenek megrendeléseik.

9:45 Az intézményi vevők adják a 85%-t a vásárlóknak. Nem szeretnék szembeállítani az internetet az olvasással, mert szerintük, aki interneten néz, az olvas is. Tapasztalat, hogy a 20 év alatti gyerekek nehezen jönnek el a számítógép elől. De szerinte a közeljövőben még nem tűnik el az emberek arca (ahogy egy Nagy László idézetre hivatkozott), és nem tűnnek el a könyvek sem.

Hallgatói workshop megnyitója

10:00 Bár nem volt eddig szokás Vándorgyűléseken a hallgatói workshop, de a rendezvényt nem csak a könyvtár szervezte ezúttal, hanem a Könyvtártudományi Tanszék is. Arra gondoltak, a hallgatók adhatnának tanácsokat egymásnak az elhelyezkedéssel kapcsolatban.

10:01 Prof. dr. Koltai Dénes a PTE FEEK dékánja folytatta a megnyitót, aki először a Tudásközpontról beszélt, az egyetemi könyvtár és megyei könyvtár integrációjáról. Azon is elgondolkodtak, hogy legyen egy olyan képzőhely, ahol a könyvtári kultúrát, technikát, kommunikációt megismerhetik. Digitalizált világ lesz, ahol nagyon fél tőle, hogy el fognak tűnni a könyvek. Nagyszerű embernek tartja Szabó Ervint, akinek még ma is aktuálisak gondolatai. Fontosnak tartja, hogy a hallgatók milyen felkészültséggel mennek innen el. Milyen felkészültség kell pl. egy klinikai szakkönyvtárhoz? Milyen nyelven beszéljen egy könyvtáros? Milyen könyvtárosi funkció kell egy jogászi, közgazdász szakkönyvtárba? Ezeknek a kihívásoknak próbálnak megfelelni és eleget tenni. Örül, hogy lesz itt egy ilyen szekció is, ahol olyanok ülnek, akik a jövőben könyvtárosok, könyvtárak vezetői lesznek.

10:10 Büszkék a koncertteremre, hogy lehet egy ipari létesítményből szép épületet készíteni. Új kulturális negyed lett, és ennek a kapuja a Tudásközpont, mely reprezentálja a kultúrát, tudományt. Jó pécsi tartózkodást és konferenciázást kívánt.

Tudományos Szakkönyvtári Szekció: Az oktatás és kutatás támogatása modern eszközökkel

10:30 Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes moderátor megnyitotta a szekciót. Elmondta, hogy ez a legfiatalabb szekció – és nem konkurálva másokkal –, annak céljából jött létre, hogy tudományos és felsőoktatási szakkönyvtáraknak nyújtson fórumot.

Prof. dr. Agárdi Péter (PTE Egyetemi Könyvtár): Kultúravesztés vagy kultúraváltás? A klasszikus műveltségi értékek és modern kommunikáció

10:32 Vajon két szomszédvár, ellentétek, vagy összeboronálhatóak? Hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz, az a könyvtárosok örök kérdése. Visszautalt Pléh Csaba előadására, mert a témához más szempontból szeretne közelíteni. Ha a kommunikáció kérdése foglalkoztat, sok aktuális téma jut eszünkbe. Három ilyen: digitalizáció (pénzügyi, technikai vonatkozások, otthoni elérés/hagyományos intézmény, ebook, MANDA), Márai program (nem olyan problémamentes, mint a KELLO vezetője vázolta), klasszikusok átdolgozása. Értjük a mélyebb tendenciákat? Milyen szociokulturális közegben vagyunk?

10:40 Többet beszélt Fodor Ákos: SMS a kultúrsátorból haikujáról. „egy már összedőlt / s egy még föl nem épült ház / között lakhatok”. Ebben benne van a dilemma, amiben élünk. Az sms a modern digitális világ szimbóluma. Neki az SMS-ről az SOS jut eszébe. Nem kell tőle várni, hogy megválaszolja a világot, de döbbenetesen felel rá. Azt érzi zseniálisnak, mert részletes kifejtés helyett többet mond ez a pár sot.

10:42 Meg kell élnünk a kultúra és az olvasás változását. A mai magyar kultúrát 5 szinten tudná bemutatni: 1. napi kulturális botrányok (egyesek számára csak ez a kultúra, pl. Alekosz-jelenség mit jelent?), 2. intézményi szint (strukturális válság, átalakulás kényszerei), 3. kultúrpolitika gyakorlata, vitái, konfliktusai, perspektívái, 4. új kulturális értékek vitája, 5. szociokulturális helyzet (általános szövegértés, polarizáció). A PISA felmérések alapján úgy látszik, a mai 15 évesek szintje eléri az átlagot. Viszont készült egy kiegészítő vizsgálat a digitális szövegértésről, amiben jóval az átlag alatt teljesítettünk. Nem elég bekapcsolni az internetet, hanem meg kell tanulni használni.

10:47 A teljesen passzív réteg Magyarországon ma 45%. Van egy felszíni modernizáció, de a tekintélytisztelet kezd újra uralkodni, aminek van politikai vonatkozása is. Pokoli nehéz, de el kell különíteni a kultúravesztést és a kultúraváltást. Nem lehet menteni a hamis mitológiák terjedését. A társadalomban szélhámosok és celebek válnak vonzó figurákká, ami kultúravesztés. Régen a könyvet nem olvasók aránya 40% volt, ma pedig 60%. A másik fele ennek a kultúraváltás, mert a rendszeres könyvolvasók is kevesebbet forgatják a könyveket. Mediális digitális mobilkommunikációs kultúraváltás – a kultúra használatát átalakítja, megkérdőjelezheti a szövegek eredetiségét.

10:52 Fontos eleme az ikonikus fordulat, könnyebb mindent digitálisan átadni. De nem biztos, hogy rögzíteni is könnyebb. Ezért is nem használ az előadásoknál vizuális eszközöket, mert akkor egyikre és másikra sem tudunk eléggé figyelni.

10:55 Izland a világelső internetpenetráció szempontjából. Könyvek birtoklásában első helyen áll, ahogy zenekarok számában és sajtószabadságban is. Ott is volt pénzügyi válság, amit az ország túlélt. A tankötelezettséget nem csökkentették, hanem pont most emelték 19 évre. Vannak a nemzeties pesszimisták, globalizációs technokraták (hurráoptimisták), kulturális realisták. Egyensúlyt kell ezeket között teremteni.

Holl András (MTA): A Magyar Tudományos Művek Tára

11:00 A művek bibliográfiai adatait fogja tárolni, idézettségekkel együtt. Magában foglalva az intézményi kutatókat, egyéni kutatókat és akiknek szükségük van rá OTKA pályázathoz, habilitációhoz, akadémiai doktori fokozathoz. Az MTMT nem fogja tárolni a nem-tudományos jellegű publikációkat. Csak metaadatok lesznek, teljes szövegű művek nem (esetleg linkeket írhatnak hozzá). Fontos, hogy egy helyen tárolják, egy központi adatbázisban.

11:04 Az MTMT-nek tagszervezetei vannak, és arra hívta fel a figyelmet, hogy aki még nem tag, az mindenképp lépjen be. A közös ügyeiket technikai bizottságokban próbálják megbeszélni. Politikai döntéseket nem hoz, a tudományos szervezetekre hagyatkozik. Sajátossága a közös művek kezelése, vagyis az olyan társszerzős művek, amit különböző intézményekben dolgozók írtak.

11:06 Segít tudományos bibliográfiát összehozni, amit akár a személyes honlapjukra is beilleszthetnek. Ez részben a valóság, részben a jövő. Segíti pályázatok és jelentések elkészítését. Szabványos formákat használ, amikben ki lehet exportálni az adatokat.

11:08 Hogy mi a könyvtárak szerepe? Az intézményeknek a legfontosabb kapcsolódási pontot jelentik. Túlnyomó többségben ez a könyvtárak feladata. A szerzők is felvihetik az adataikat, de szükséges a könyvtárosoknak a segítsége a szakszerű, hiteles adatbázishoz. Intézményi felelősség áll a közölt adatok mögött, amit a könyvtároson keresztül lehet elérni. Az MTMT-n keresztül tudnak a kutatók adatokat szolgáltatni a publikációikról és az impakt faktorukról.

11:11 A könyvtárosok oktatását segítik az MTMT iroda munkatársai. Legfontosabb a migrálás segítése, sorban állnak az újabb és újabb egyetemi adatbázisok.

11:12 Egyre elfogadottabb, hogy a publikációknak hozzáférhetőknek kell lenniük (kisebb mértékben könyveknek). Az MTMT adatokat gyűjt a repozitóriumokból, központi keresőfelületet nyújt. Az angol nyelvű felület még nem aktivált, mert a feltöltöttségi szint különbözik az egyes intézményekben. De a későbbiekben a nemzetközi világhoz is egy kapu lesz.

11:16 Vannak olyan intézmények, ahol visszamenőlegesen is össze vannak gyűjtve a publikációk. Ezeknek migrálása még folyamatban van. Lehetőség lesz arra, hogy több évtizedre visszamenőleg is teljes legyen az adatbázis.

11:19 Kérik, hogy szolgáltassák a művek metaadatait, pl. DOI. A szerzők azonosítva legyenek a kezdetektől, pl. melyik Kovács János. Nincs nemzetközileg elfogadott szabvány, de akár a kiadók is átvehetik az MTMT szabványait. Az a kívánalom, hogy ne kelljen minden publikációt többször kézbe venni.

Béky Endre (ELSEVIER Kiadó): Felgyorsult tudomány – az elektronikus könyvek értéke

11:25 Kicsit megpróbált reagálni az előző előadásokra. Megjegyezte, hogy bár az MTMT kért adatokat a Scopustól. Fordítva nem működött a kapcsolat, és ők nem kaptak adatokat az MTMT-től. Illetve elkezdtek ebookokat szolgáltatni, ami olyan mintha „Pandora szelencéjét” nyitották volna ki.

11:27 Szoros korreláció van a mögött, hogy hány publikációt olvasnak, mennyit írnak és mennyi a támogatás kutatásokra. Az Elsevier 10 év alatt megduplázta az elérhető cikkek számát. A letöltés exponenciálisan növekszik. A ScienceDirect-et már több mint 30 millió kutató használja. Elmondta, hogy applikációkat is lehet hozzá fejleszteni, amiből remélik, hogy magyar is fog születni.

11:30 Magyarországon sok tudományos tartalom nem elérhető. A Scopusban a legnagyobb idézettségű könyvet 106.000-szer idézték, ami 1989-ben íródott. Ebből is látszik, hogy nem évülnek el a könyvek, érdemes visszamenőlegesen is feltölteni.

11:32 Viccesen szólva a Google „közös ellenségünk”, cikkekre elsősorban ott keresnek a hallgatók, csak utána az egyetemi honlapokon. Egy könyvfejezetet több mint 10 percig olvasnak. A legnagyobb számban 2007 előtti könyveket keresnek. Egy angol egyetemi könyvtár felmérése szerint a legtöbben az ekönyvek iránt érdeklődnek. Egy könyvet elektronikus formában sokkal többet használnak mint a nyomtatottat (ezt az Aberdeen egyetem vette észre, akik minden ekönyvet megvettek az Elsevier-től). Egy könyvet egyszerre 500-an tudnak olvasni, ami könnyebbség a kötelező olvasmányokhoz való hozzáférésnél.

11:36 A Stanford Egyetem könyvtárában az üres polcok képét mutatta, eltűnt a könyvek 85%-a, helyette inkább elektronikusan szolgáltatnak. Tehát az átállás már javában zajlik a világon. Sőt, nem csak angol nyelvű országokra jellemző, hanem pl. Brazíliára, Kínára, Franciaországra. Szeretné Magyarországot is a térképen látni.

11:39 Lehet adatbányászatot végrehajtani az ekönyvekben, intelligens kereséseket és szűrőket használni. Videókkal és más tartalmakkal vannak az írások kiegészítve. Tulajdonképpen ez már messze áll a könyvtől. Lehet képek és ábrák alapján is keresni. Az összes formátumot ismeri, amit importálhatunk. A tartamak digitálisan elérhetőek különböző eszközökön, pl. okostelefon, tablet. Jelenleg összesen 10.000 könyvük van, lehet darabonként választani, de vannak témagyűjtemények is. Ajánlotta az Evidence-Based Selectiont, ahonnan letölthetőek a könyvek és egyetemi szervereken tárolhatóak (internetre nem tölthetőek fel). A könyvekért a tartalom 10-40%-t kell kifizetni. Értelemszerűen azt kell eltárolni 1 év után, amit a legtöbben használtak. Még a Brain Navigator megnézését ajánlotta. Reméli, hogy az ekönyvek hamarosan jobban elterjednek a könyvtárakban.

Sinka Róbert (Szent István Egyetem): Tanulás és tudásátadás új módszerei – könyvtárak új szerepben

11:45 Úgy véli azon az úton haladnak, ami Béky Endre felvázolt. Először kikereste szótárakból a tudás, allokáció és könyvtár fogalmait. A könyvtár ugyan utal a rendszerezettségre és tudásmegosztásra, de egyértelműen arra utal, hogy nagy könyvhalmaz egy szép épületben van. Más megközelítés lenne szükséges.

11:49 A központi szerepet az egyetemen a NEPTUN játssza. De a fejlődés azt mutatja, hogy központi autentikációra épülő szolgáltatás menedzsmentet kellene inkább létrehozni. A klasszikus modellben a könyvtár „kint is vagyok-bent is vagyok” az intézményben. Inkább egy központi szerepet kellene betöltenie.

11:52 Külön szolgáltatáscsoportot hoztak létre, amit el kell felejteni. Sokkal rendezettebbnek tartja a mostani módszereiket. Az informatikai és tartalomszolgáltatás náluk egy irányba mozog. Össze akarják kapcsolni az egyes szolgáltatásokat. A portfólióépítést külön tanítják a hallgatóknak is. Az e-learningbe szeretnék ha ez is megjelenne, és az integrált könyvtári rendszer rekordjai is. Kifelé is szolgáltatnak, az MTMT-be küldenek adatokat.

11:56 Az intézményi miliőre mindez hatással van, ezért kell innovatívnak lenniük. Majd néhány példát hozott fel, hogyan alakítják át a folyamataikat. Online szolgáltatásaikat felsorolta, de a legfontosabbnak 2012-re az e-learning és IKR integrálását tartják. Fontos a belső kommunikáció is, bonyolultak lettek az egységek folyamatai, amit rendezett fórumokban tudnak megbeszélni. „Belső tudás allokáció” – először maguk között tettek rendet. Bepillantást tudtak adni, hogy a napi munka hogyan zajlik náluk.

12:01 Igyekeznek partnereket is keresni a pedagógiai hálózathoz könyvtárakon keresztül, a technológia már adott hozzá. Egyre intenzívebben jelen kell lennie a könyvtárosoknak. A legtöbb oktató nem pedagógus valójában. Az elektronikus tananyag fejlesztése pedig külön történet.

12:04 A hallgatók az e-learning keretrendszert használják. A portfóliók elkészítése a portfólió-keretrendszerben zajlik, majd ezt használják pl. rendezvényekhez. Az egyirányú tudásirányítás megszűnt. Felhívta a figyelmet a MoodleMoot konferenciára, ahol egyre nagyobb a könyvtáros csoport, és 2012-ben minket is várnak oda.

Kiss Gábor (Tinta Kiadó): A szótár mint a nyelvi tudás tára. A könyvtáros felelőssége a szótárak kiválasztásában

12:10 Hol van Párizs? Tette fel először is a kérdést. Mi most azt mondjuk, hogy Párizs. De ha Párizsban vagyunk, akkor inkább arra lennénk kíváncsiak, hogy merre kell konkrétan mennünk. Vagy ha a gyerek közli, hogy „éhes”, akkor nem biztos, hogy valójában éhes. Ezért is tartja különlegesnek a nyelvvel való foglalkozást.

12:12 A magyar nyelv a legnagyobb hungarikum. A szabályrendszer a grammatika, az építőelemeket a szótár sorolja fel. Hány szó van a magyar nyelvben? A csicseriborsóban a csicseri egy szónak számít, vagy csak a borsó? A szótárban a szavak jellemzői vannak felsorolva.

12:14 A nyelv központi elemét, a szavakat sok irányból lehet elemezni. Ha rögzítjük, akkor jól kell őket feljegyezni. A 7 éves lánya valószínűleg egészen más szavakat is ismer, mint a nagymamája. Ha azt mondjuk „egér”, akkor nem biztos, hogy mindenki ugyanarra asszociál.

12:16 Állásinterjú végén senki nem kérdezi meg: „Hé góré, mennyi lesz a lóvé?” Mindenki igyekszik a helyén kezelni a szóhasználatot. 3 éve jelentették meg a Retro szótárt, ami sokkal inkább Retro Lexikon, de ritmikailag ez felelt meg jobban. A mai magyar értelmező kéziszótárban már megjelentek pl. vonzatok is, tehát a szótárak a nyelvtanból hasítanak ki részleteket.

12:19 Mi a felelőssége a szótár kiadójának és a könyvtáraknak? A közösség gyenge ahhoz, hogy finanszírozzon fejlesztéseket. Hanem ez kultúrpolitikai feladat volna. Minimum 5 évente a szótárakat át kellene dolgozni. A bíróságokról is kértek szakértői jelentéseket, mit jelent most a sztár, vagy a címlapsztori.

12:22 Mi szótár és mi nem? Nem szótár, amit egy vidéki magyartanár hozott létre. A szótárkészítés is egy szakma, és van annak lektora is. Sok „gagyi szótárat” adtak piacra, de Magyarországon nincs „szótárkritika” csak „szótárcikizés”. Mert az nem kritika, ha azt mondjuk valamelyik szóról, hogy nincs benne. Kevés új szótár készül, pont azért, mert hosszú távú, lassan megtérülő, nagy energiákat igénylő munka. Még sokkal rosszabb a helyzet szakszótárak esetében, ami igazából nincs is. Így nem tudnak majd a szakmunkák megjelenni, és nem fog leszűrődni a közoktatásba, mert egyes szakmákról nem lehet majd magyarul beszélni.

12:26 A könyvtáros feladata, hogy kiválasszák a szótárak közül a jókat. Nem szabad az árat nézni, mert a jó szótár nem lehet olcsó.

12:27 A moderátor a szokásos szekcióüzenetek megfogalmazására kérte a jelenlévőket. Majd elkezdődött a szünet.

14:30-16:30 Hallgatói workshopon vettem részt az ELTE BTK könyvtároshallgatók képviseletében. Rajtam kívül megjelentek a Debreceni Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Kaposvári Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem hallgatói.

Az első téma: “a hagyományos és a modern könyvtártani, könyvtárismereti, könyvtártudományi, információelméleti, informatikai elemek, tantárgyak aránya, minősége az informatikus könyvtáros képzésben. (A jelenlegi hallgatók és a már dolgozók tapasztalatai, visszajelzései, értékelései alapján.)” Ebben a pontban a hallgatók beszámoltak arról, hol-milyen BA és MA szakirányok vannak. Az Egerből érkezők még azt is megemlítették, hogy mindenki laptopot kap náluk (illetve úgy tudom, hogy mindenki olcsón veheti meg). Néhányan még a külföldi cserekapcsolatokat, konferencia szervezéseket, szakmai kirándulásokat is felsorolták. (Én azért nem beszéltem ezekről, mert nem tartottam a témához tartozónak, de a hallgatói aktivitás az ELTE-n nagyon magas, lásd ELTEszhék klog, MLS I-II. és Hova tovább konferencia teljes szervezése, MLS II. konferenciakötetet itt is osztottam, rengeteg utazáson és más programon, tájékoztatón is túl vagyunk, albumok: Picasa1, Picasa2, Picasa3)

A szegedi hallgatólány a bőrén tapasztalta, hogy BA iskolai könyvtáros szakirányos végzettségével nem lehet elhelyezkedni. Ezzel hozzáfűzéseket váltott ki Szakmári Klárából, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnökéből és Barátné Hajdu Ágnes tanárnőből. A lényeg, hogy az informatikus könyvtárost első tanári szakká kellene változtatni, amihez minisztériumi döntés szükséges.

Majd Lencsés Ákos (KSH) felvetését többen helyeselték, hogy úgy látja, minden az elektronikus szolgáltatás felé tolódott a képzésben, miközben egy egyszerű keresést szinte bárki meg tud oldani az interneten. A gond pont azzal van, hogy keveset olvasnak az emberek, és azt is nagyon felületesen. Több könyvtárvezető helyeselt, hogy ezek szerint a felsőoktatás másképp látja az igényeket, mint ők. És nagyon jó, hogy ez most kiderült. Megemlítették, az ő idejükben inkább az osztályozáson, dokumentumleíráson volt a hangsúly, és több volt a pedagógiai-pszichológiai ismeret, hogy szót tudjanak érteni az olvasókkal.

A második téma: “Munkaerő-piaci, munkaerőpiaci-szocializációs kérdések és tapasztalatok az informatikus-könyvtáros szakon végzettek körében”. Itt szinte mindenki arról számolt be, hogy szerencsére sikeresen elhelyezkedett és fantasztikusan fel tudják használni az oktatásban szerzett ismereteiket a munkájukban. Bár tudnak néhány csoporttársukról, aki még nem kapott állást, de a közönségből valaki meg is jegyezte, hogy tapasztalatai szerint a rossz tanulók, akik inkább ne is kapjanak könyvtáros munkát.

Összességében azt javasolták az álláskeresőknek: szélesítsék a tudásuk, szakirány helyett inkább minort válasszanak (Szegeden ezt kötelezően bevezetik), ennek ellenkezője szerint pedig szerezzenek valamilyen speciális-egyedi tudást, legyenek pedagógiai ismereteik az olvasókkal való kommunikációhoz, menjenek el minél több gyakorlati helyre és legyen nyelvismeretük. Innen is köszönöm a tanácsokat, de el kellett mondtam, hogy van egy másik végzettségem, sőt tanári (tehát pedagógiai) végzettségem is, még önszorgalomból is mentem gyakorlatokra és van két középfokú nyelvvizsgám (plusz latint is tanultam, ami szerintem nekik már nem kötelező). Félreértés ne essék, imádom mostani céges munkahelyem, csak épp könyvtárosként nem sikerült elhelyezkednem.

Nevetés kísérte a közönségben az észrevételem, hogy szerintem a jelenlévő hallgatók közül én tanultam a legkevesebb menedzsment és információ bróker tárgyat, mégis csak én dolgozom cégnél. Viszont cáfolták azt a gondolatom, hogy minek vennének fel informatikus állásba informatikus-könyvtárosokat, miközben vannak programozó informatikusok / programozó matematikusok stb., akiknek tényleg ez a végzettségük?! Vagy miért vennének fel marketing szakirányt végzett informatikus könyvtárost, miközben vannak marketing végzettségűek? (Jó, kivételeket én is tudok, de ehhez nem elég, ha valaki mondjuk 180 kreditből 50-t erre fordít, mert vannak még “hagyományos könyvtáros” tárgyaik mellette; miközben pl. egy programozónak min. 150 programozói kredit kell… És ok, tudom, hogy nem kell diploma a programozáshoz, én most csak a diplomát kérő állásokról beszélek.) Ha már ott nem vitattuk meg a kérdést rendesen, kommentben is lehet velem erről vitatkozni.

Záró plenáris ülés

17:10 Bakos Klára elkezdte záró beszédét, melyben kifejtette, mekkora öröm volt neki, hogy 10 szekció több mint 60 előadásán vehettünk részt. Most látja, hogy éppen csak elférünk ebben az előadóteremben, ami szerinte érdeklődést jelent. Megköszönte a szervezőknek a fáradhatatlan munkájukat.

17:19 Fehér Miklós a kitüntetetteket emelte ki a sorból, milyen jó volt látni, hogy a szakma különböző szeleteit képviselik. Az egyik díjazott betegség miatt nem tudott eljönni, ezért azon gondolkodtak, elhalasszák-e az átadást. Most a távolból gratulált Toldi Gyulánénak a tőlük kapott emlékéremhez.

17:22 Bemutatta a kiadványkötetet, melyet az egyesület 75. évfordulójára adtak ki. Csaknem minden év 10 oldalt kapott. Visszaemlékezett a kötetbemutatóra, ahol a nagy MKE-sek nevei elhangzottak. Akkor nem volt mód minden közreműködőt felsorolni, kinyomtatott lapokon felmutatta, hogy mennyi szerzője volt, és most fel is olvasta a neveket.

17:32 A szekciók beszámolója kezdődött, és a megfogalmazott ajánlások. Felhívták a figyelmet a klasszikus értékekre és az ekönyvek fontosságára. A kiadók és könyvtárak közötti párbeszéd lényegességére. A könyvtárak működésének a modern kornak megfelelő, olvasói igényeket kielégítő szabályozására. A műszaki és orvosi könyvtárak intenzív tudományos tevékenységére. A bibliográfiák építésének fontosságára. Az alkalmazkodásra az új műveltségi tartalmakhoz és új formákhoz. A gyermekek támogatására, mert övék a jövő. A jelen és jövő kihívásaihoz alkalmazkodó informatikus könyvtáros oktatásra. A zeneszeretőket a zene élményéhez való vezetésre.

18:15 “Őrségváltás” – beszédet mondott a bajai, majd a pécsi Vándorgyűlés szervezője.

18:30 Kiderült, hogy a következő Könyvtáros Vándorgyűlést 2012-ben Győrben fogják tartani.

18:45 A rendezvény hivatalos része lezárult.

Habók Lilla