2012 január 18-án érdekes kerekasztal-beszélgetésnek lehetett szem-és fültanúja, aki délután ellátogatott a belvárosi Ózon Café-ba, a MIBE Klub aktuális eseményére. A családias hangulatú rendezvényen meghívott szakemberként Csorbai Hajnalka az Opten Kft. -től, Apró Antal a Montana Tudásmenedzsment Kft.-től, és Kiszl Péter az ELTE BTK-ról beszélgetett.
Nem ritka, hogy cégek olyan szolgáltatásokkal keresnek fel leendő ügyfeleket, amelyek falsok vagy jogilag aggályosak. Fontos, hogy kiszűrjük ezeket a cégeket. Míg a Montana Kft. adatbányászati eszközöket használ, addig az Opten Kft. az adatbázisok felülvizsgálatával próbálja elejét venni a megtévesztésnek.
A leggyakrabban marketinglistákat hamisítanak meg, illetve töltenek fel valótlan adatokkal. Sok ezzel kereskedő cég van, jóval kisebb számú tulajdonossal. Ezek begyűjtik a listákat átalakítják, és mire az ügyfél rájön (ha egyáltalán rájön), máris egy újabb cég jelenik meg a piacon, aki történetesen ugyanazon személy birtokában van. Problémát jelenthet az adatbázisok elavultsága. 3-4 éves marketinglista már nem igazi segítség. Egy igényes információkereskedőnek tehát friss, tiszta és jogi háttérrel rendelkező adatbázist kell fenntartania. A Montana olyan technológiai eljárások kifejlesztésén dolgozik, amelynek segítségével kiszűrhetők egy adott szövegkörnyezetből a csalással készült listák. Apró Antal véleménye szerint jellemzően a pénzügyi szektor veszélyeztetett a leginkább.
Nem mindegy, hogy a vállalkozás milyen cégnevet választ magának. Ha egy hivatal vagy hatóság nevére hasonlít, akkor a szakmában járatlan cégek vagy magánszemélyek készségesen válaszolnak a kérdésekre, másrészt megrendelővé is válhatnak megfelelő marketing hatására. Általában nagyon nehéz felismerni a nem hiteles forrásokat.
Sokszor mankót jelenthet, hogy elismert cégektől szerezzük be az információt, de nem mindegy kit tartunk annak és köztük is vannak különbségek az információszolgáltatás terén. Jó alapot jelenthet az Igazságügyi Minisztérium Cégközlönyben közzétett adatai, amelyekhez aztán a szolgáltatók hozzáteszik a sajátjaikat, illetve egyre inkább azok elemzett formáját. A hivatalos adatok tehát helyenként eltérnek a valós adatoktól. A feldolgozott céginformációk a cégek minősítésének esetében jellemzőek, amiket nem lehet nyugat-európai mércével mérni, hiszen ott a hazai cégek 3%-a lenne hitelképes. Az itthoni viszonyok között az a fontos, hogy belföldön hogyan szerepel az adott vállalat, illetve a saját iparágában hol helyezkedik el.
Fontos a fentiek még, hogy megfelelő szakemberekhez forduljanak a megrendelők, nem mindegy milyen célra kellenek az adatok. A megfelelő egyeztetés tehát meghatározó a kitűzött célok elérésének érdekében. A listákat úgy kell összeállítani, hogy abból személyre szóló üzenetek keletkezhessenek, illetve hogy egy cégvezetőt csak egyszer találjanak meg az ajánlataikkal. Emellett ma már bevett szokás, hogy a komoly szolgáltatók hivatalos forrásból származó, ártalmatlan „hibákat” csempésznek az adatbázisba, aminek segítségével később beazonosítható, hogy a lista eredetileg tőlük származik.
Majdnem 200 000 hazai cégnek van olyan adata, ami az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában szerepel , de a Cégközlönyben nem. Ilyen esetben el kell kezdeni a lyukakat betömködni, amit sokan nem tesznek meg. Itthon leginkább a nagy fogyasztók hajlandók megfizetni a minőséget, holott a KKV szektornak sem az ingyenes, nem megfelelő minőségű források alapján kellene döntéseket hoznia. A központi nyilvántartó adatbázisok nem arra valók, hogy döntést hozzanak az alapján, hanem arra, hogy leellenőrizzék az adatokat. Ennek oka, hogy a komoly szolgáltató cégek elemzései megnézik, hogy adott cég a régiójában milyen veszélyeknek van kitéve, illetve a tulajdonos korábbi cégei hogyan fejezték be a működésüket, fent vannak-e valamilyen adóslistán stb. Sokszor vásárolnak hozzá évente megjelenő pénzügyi papírokat.
Információminőségben nagy ugrás következett be napjainkban, hiszen könnyebben összehasonlíthatóvá váltak adatok, továbbá a struktúrálatlan információkat is összerendezik, így ez is szolgálhat döntés-előkészítésre. Az interneten ma már sok információ kering, és helyesen kezelve plusz információkat jelentenek a cégek számára. A hétköznapi felhasználók számára kamarák, állami szolgáltatók, iparági blogok, illetve fórumok, továbbá érdekvédelmi szervek vagy saját honlapok adatai érhetőek el.
Csorbai Hajnalka elmondta, hogy az Opten egy olyan 100%-osan hazai cégnek tekinti magát, amely elsősorban KKV-kat és önkormányzatokat tekint piacának. Befektetései egyelőre azonban az államigazgatási megbízásokból térülnek meg. Céljuk, hogy vállalati kultúrát közvetítsenek, segítsék a könyvtárak működését adatszolgáltatási oldalról. (A könyvtárak remek hálózatot alkotnak, és el tudnák látni a KKV szektort információkkal, de ez a kísérlet több okból is sikertelen maradt.) Több esetben az ő munkájukra ráfejlesztve más cégek jó üzletet kötnek, de egy 120 fős cég nem tud minden ötletet megvalósítani.
Technológiai szempontból a keresések egyre fontosabbá válnak majd a neten a megfelelő információk összegyűjtésére. Emellett a felhasználó egyre okosabb válaszokat akar, de ugyanakkor egyre kevesebbet tesz érte. Sokszor például elégtelen mennyiségű információt kap a megbízott cég, ami veszélyezteti az együttműködés sikerét.
A beszélgetés végén Mikulás Gábor bejelentette, hogy következő alkalommal az információ-tanácsadás témakörébe kalauzolnak el minket a MIBE Klub tagjai és meghívott vendégei. Mi kíváncsian várjuk! És Ti?