John Cohn, az őrült tudós – “Mad scientist” John Cohn
2012. április 3-án európai körútjának egyik állomásaként Magyarországra látogattott John Cohn, IBM Fellow, az IBM vezető kutatója az automatizált chiptervezés területén. A Budapesti Műszaki Egyetemen tartott előadást a tudomány izgalmas, szórakoztató oldaláról.
Az MIT-n tanult ( Massachusetts Institute of Technology ) – gyerekkora óta mérnök szeretett volna lenni. Itt azzal foglalkozott, hogyan lehet hasznosítani a különböző anyagokat a csipgyártásban. Egy ismerőse révén kapott egy állást az IBM-nél. Egy véletlen folytán rájött, hogy szoftverrel kellene segíteni a csiptervezést. Karrierjének nagy részében azokkal a szoftverekkel foglalkozott, amelyek megállapították, milyen gyorsak a csipek, logikailag megfelelő dolgot csinálják-e, vagy nem melegednek-e túl. „Az olyan cégek, mint az IBM és az Intel, amelyek manapság tömegesen gyártanak csipeket, először meg kellett, hogy tervezzék a saját ellenőrzőszoftvereiket. Ez az, amit én csináltam.” – mondta Cohn.
Két hónapja úgy döntött, hogy új feladat után néz. Az IBM Smarter Planet (Okosabb Bolygó) programjában vesz részt. Azt kutatják, hogyan befolyásolja az informatika a világ fenntarthatóságát. Észbontóan izgalmas munkának tartja.
2009-ben – akkor már húsz éve csinálta ezt – kapott egy telefonhívást egy hollywoodi cégtől, hogy nem akar-e a tévében szerepelni, tudósként. Egyetlen dolog miatt találták meg, mert furcsán néz ki. Így került be egy technikai valóságshow-ba a Discovery Channelen. Két hónapig forgattak. Bezárták őket egy elhagyatott raktárba, hogy az otthagyott dolgokból oldják meg az alapvető szükségleteket, például vízellátást és az elektromosságot. „Azt hiszem, ez volt a legjobb dolog, amit valaha csináltam. Patkányokat ettünk, a földön aludtunk, de nagyon jó dolgokat is kitaláltunk. Ezután már könnyen tudok a gyerekeknek beszélni a fenntarthatóságról.”
Részt vett a Watson projektben is. A Watsonban az volt a jó, hogy rengeteg ember vett részt a tervezésében. Több kollégájával együtt a csiptervezéshez használt szoftveren dolgozott. Ezek a csipek kerültek a Power 7-es szerverekbe, amelyek Watson építőelemei. Utána több száz kolléga dolgozott tovább a szoftveres és hálózati architektúrán. „Amit imádok az IBM-ben, az az, hogy az alaptechnológiától a szoftveren át a nyelvi folyamatokig mind cégen belül meg tudjuk csinálni.” – mondta.
Megkérdezték tőle, hogy szerinte mi a tudomány jelenlegi legérdekesebb problémája, melyre azt válaszolta, hogy a számítógépek intelligenciájának megjelenése. „Nem hiszem, hogy lesz olyan pillanat, amikor az emberiség már feleslegessé válik. Amiket alkottunk, továbbra is eszközök lesznek. Ez csak evolúció: kőeszközökkel kezdtük, aztán jönnek a számítógépek. Ezek a számtógépek kiváló kiegészítői lesznek a saját tudatunknak. Mindez megtörténhet a mi időnkben, és ez fantasztikus. Márpedig meg fog történni, ez nem kérdés.”
Egy nagyon érdekes és okos emberről érdemes volt megtudni ezeket az információkat. Csak ajánlani tudom, hogy nézzetek utána a munkásságának, nem fogtok csalódni az őrült tudósban.
ALBQABP.ELTE