Lévai Dóra a modern tanárképzésről beszélt a MeetOFF-on.
Noha nem Tóth-Mózer Szilvia adott elő, a prezentációkészítésben ugyanúgy részt vett.
Lévai Dóra és Tóth –Mózer Szilvia prezentációjával a modern tanárképzésbe nyújtott egy kis betekintést. Előadónk, Lévai Dóra az ELTE PPK Iskolapedagógiai Központjának tanársegédje, aki az újonnan kialakított tanárképzésről beszélt nekünk. Ebben már követelményként jelennek meg a szélesebb körű informatikai ismeretek. Jelenleg összesen 13 ide kapcsolódó aktív kurzus van, és 3 éve létezik ilyen témájú kötelező tárgy a tanári mesterképzésben. Lévai Dóra bevezetőjében megismerkedhettünk a digitális tudás fájával, melynek törzsét a tantárgyi hálóhoz kapcsolódó kötöttebb tematika adja, az ágakat pedig a különböző tudástárak, keretrendszerek, együttműködési lehetőségek, közösségi alapok és az információáramlás. Ha mindezeket a kurzus követelményei szerint vizsgáljuk, akkor három csoportra oszthatóak: egyik az IKT-t, vagyis az infokommunikációs technológiai eszközök használatának alapismeretét takarja, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy kidolgoznak egy online fogalomtárat e témában. A másik követelmény-csoport az online tanulási környezet kialakítását célozza, amelyet egy e-learning-es rendszer használata során tehetnek meg a kurzus hallgatói. Végül pedig a saját szaktárgyukhoz kapcsolódóan ki kell dolgozniuk és be kell nyújtaniuk oktatójuknak az egyes óravázlatokat, a tematikus rendet, továbbá ehhez kapcsolódóan reflexiókat is kell írniuk.
Lévai Dóra és Tóth-Mózer Szilvia prezentációjából.
Fontos kiemelni azonban, hogy a levelezős hallgatók általában már gyakorló tanárok, így nekik egészen másfajta oktatói segítségre van szükségük, mint például a nappali tagozatosoknak. Az oktatói támogatás az ő esetükben hangsúlyosabb tényező, mint nappalis társaiknál. Ennek három alappillére közül az első a levelezés. Ezek a hallgatók ugyanis képzési formájukból adódóan rengeteg levelet írnak, mivel esetükben relatíve kevés alkalommal van mód személyes kontaktusra. A másik kommunikációs lehetőség a diákok számára az e-learning rendszerbe épített fórum, ahol megtalálhatók a közérdekű információk, illetve lehet kérdezni is. A harmadik kommunikációs lehetőség az, hogy oktatóvideókat készítenek, -elsősorban a különböző alkalmazásokhoz, illetve programokhoz, és ezek a kisfilmek nyilvánosan is elérhetőek az egyetemi rendszeren. Mindez a digitális kompetencia fejlődését segíti elő a félév során. Ezért van a hangsúly az ide kapcsolódó módszereken is. Ezeknek szerves részeit alkotják az így elkészült produktumok. Ha pedig minden az elvártaknak megfelelően alakul, akkor a kívánt módszerrel létrehozott tananyag kialakítása mellett a hallgatók képesek lesznek tájékozódni a digitális világban az őket érdeklő, illetve érintő eseményekről. Ilyen célra ajánlotta előadónk a Moly.hu-t és a Modern eszközök a pedagógiábancímű oldalt. Előadónk tapasztalatai szerint a félév elvégzése után a kezdeti félelmek eloszlanak és sok munkával, de megváltozott attitűddel távoznak a hallgatók. Többé nem tartózkodni fognak a digitális eszközök alkalmazásától, hanem belátják, hogy ezek még praktikusabbak, mint a hagyományosak, csak tudni kell használni őket.
KriSzu