Balogh Andrea a játékokat nyelvészeti szempontból kutatja
Balogh Andrea: Kommunikáció az online játékokban
A számítógépes játékok kapcsán kétféle kommunikációs helyzetről beszélhetünk: az egyik, amikor a játékról szól a kommunikáció, a másik, amikor a játékon belül zajlik ez a cselekvés. Előadásomban ez utóbbival fogok részletesebben foglalkozni, jellemzőivel, formáival, lehetőségeivel és persze szóba kerül a játékok sajátos nyelvhasználata is.
Kép forrása: http://www.superspeedlearning.com
A gyermekek nyelvoktatásáról tartottak egy érdekes előadást a pomázi Mátyás Király Általános Iskolában. Mikor érdemes elkezdeni? Milyen szinten és milyen módon ismerkedjenek meg az adott nyelvvel a gyerekek? Az előadás fő célja az volt, hogy ösztönözze a szülőket, hogy a gyermekeiket minél hamarabb megismertessék egy idegen nyelvvel. Erre a Helen Doron módszert tartják a legmegfelelőbbnek, amelyet részletesen bemutatok beszámolómban. Folytatás
Mit gondoltak korábban és mit mondanak manapság a kutatók a digitális nemzedékről? Hogyan gondolkodnak a nemzedék tagjai, és vajon hogyan változtatnak a tanárok a módszereiken a digitális kor beköszöntével? Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán rendezett második Digitális Nemzedék Konferencia 2013. március 2-án többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az érdekes plenáris előadások után bekukkantottunk a Sulinet projektjeibe és a magyartanárok workshopjába is, hogy meglássuk, hogyan fogadják ők a digitális nemzedék tagjait. Folytatás
Fegyverek, a Nyugatvégi Piros Könyv, társasjáték, makettek, gyermekprogramok, könyvbemutatók, szinkronszínészek, törpök, tündék, hobbitok, Gandalf… Csak néhány mozzanat a szombati (2013. január 5.) Tolkien napról, ami a Corvin moziban került megrendezésre.
Az esemény (többnyire) ingyenes volt, ezért felkészültem a legrosszabbra, miszerint be sem fogok tudni menni az előadásokra, vetítésekre. Habár sokan voltak kíváncsiak a Tolkien 121. születésnapjának apropóján rendezett mulatságra, azért mindent sikerült megnéznem/meghallgatnom. Folytatás
A számítógépes játékok népszerűségét az általuk kiváltott flow-élmény okozza. Alkalmazhatnánk-e hasonló játékosságot a tanulásban? Erre a kérdésre született a Versike, egy oktatóprogram, amellyel játszva, könnyedén és hatékonyan lehet verset tanulni, mert flow-ra épül. Az előadás ismerteti a tervezésekor alkalmazott pszichológiai elveket és beszámol a verstanulás eredményességéről.
Ha érdekel az esemény, olvasd el a Flow MeetOFF beharangozóját!
Egyszer jártunk a Szegedi Tudományegyetem által rendezett Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencián, ahol elámultunk mennyi mindennel foglalkoznak a magyar kutatók. A rendezvény végére már egészen ismerősen csengett a korpusz, az automatikus katalogizálás vagy a véleményanalízis fogalma. Ezeket az emlékeimet elevenítette fel a kacifántos nevű Hungarian Natural Language Processing Meetup vagy egyszerűbb nevén NLP Meetup, melyet 2012. május 10-én rendeztek meg először a CoLabs-ben. Volt itt is digitális filológia, fordítási plágiumok és szövegek polaritásának elemzése, mindez izgalmas tartalommal (és talán már én is jobban felnőttem a témához). Folytatás
Hogy törjük el a magyar nyelvtant, mivelhogy mémmagyar meg újangol egy kordokumentumban
Írtam egy könyvet arról, hogy hogyan képzeltük el a jövőt és milyenné vált ahelyett. Volt, aki elismerően nyilatkozott róla, mások azóta nem akarnak ezen a bolygón élni. Abban azonban mindenki egyetért, hogy aki nem él az internetekben, az nehezen fogja megérteni. Hogyan idegeníthetjük el olvasótáborunkat a nyelvvel, ami – amúgy – nem sokban különbözik Bear Grylls hátrahagyott, bűzlő fókapólójától?
A szerzőről bővebben: http://www.planetdamage.com/ és a könyvről: http://www.damagereport.hu/
Kazuárok és hardcore-ok. Angol szavak a számítógépes játékokban
A számítógépes játékok kapcsán nem a nyelvészet az első, ami az emberek eszébe jut, de ahogy azt a találkozó alcíme is hirdeti, igenis lehetséges és érdemes „geek-nyelvtannal” foglalkozni. Az előadásban a játékok sajátos, főként angol eredetű kifejezéseiről lesz szó.
„Asszem nem tok írni.”
A helyesírás az Internet korában
„A helyesírásunk csapnivaló.” „A neten senki nem tud magyarul.” „Elfelejtünk írni…” Valóban? Tényleg az internet hibája, hogy a helyesírás funkciója mára megváltozott? Miben áll ez a változás és mi lehet a helyesírás szerepe a későbbiekben? Röviden: tapasztalatlan, felkészületlen és felületes nyelvhasználók-e az internetes közösség tagjai, vagy ellenkezőleg: gyors és kreatív elmék, akik új kódrendszereket alkotnak?
Lendületes előadást hallhattunk Veszelszki Ágnestől, aki a digitális bennszülöttek gyorsan fejlődő nyelvét kutatja. Megismerhettük a Facebook tucatnyi helyettesítő írásmódját és pár mosolyra fakasztó példát is láthattunk a néhol túlbuzgó közösség nyelvújító erőfeszítéseiből. Régóta ismert tény, a szavak rövidülnek, az írásmód kevésbé kötött, egyszerűsödnek a nyelvtani elvárások. Grammarnácik kapaszkodjanak! Folytatás
Update: betegség miatt elmaradt Veszelszki Ágnes prezentációja, de most decemberben pótoljuk!
A kommenthuszár becsizmáz — új szavak a digitális kommunikációban
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) működő Kommunikáció: internet és média nyelvészeti műhely netszópályázatot hirdetett, ennek anyagából kap egy, az ASL-től a zuckbergnetig tartó válogatást a MeetOFF közönsége.
Page optimized by WP Minify WordPress Plugin